A Fidesz legelkötelezettebb szavazóbázisát hosszú évek óta a kistelepülések választói adják, aligha véletlenül: a párt a Magyar Falu Programmal kezdve egészen a közmunkáig tudatosan arra törekszik, hogy ezeken a helyeken még kihívója se akadjon. Azt sem túlzás állítani, hogy annál biztosabb a Fidesz győzelme, minél szegényebb egy település: a 392 fős Csenyétén már 2018-ban sima kétharmados Fidesz-győzelem született (a maradék szavazatot a Magyarországi Cigánypárt söpörte be), 2022-ben ugyanitt az ellenzéki összefogás összesen egyetlen voksot tudott begyűjteni. Két borsodi településen, Bódvalenkén és Gadnán pedig mindenki a kormánypártok listájára szavazott, és a sor hosszan folytatható.
A 21 Kutatóközpont anyaga 2020-ban arra jutott, hogy e településtípusnál valójában nem a médiafölény, hanem a közmunka miatt lett szinte egyeduralkodó a Fidesz. A párt 2014 és 2018 között is többnyire olyan településeken tudta növelni a támogatottságát, ahol sok volt a közmunkás, továbbá ahol fideszes a polgármester, ezeken a helyeken a közmunkások számának emelkedése sokkal erősebb hatást gyakorolt a kormánypárti szavazatszámok növekedésére mint ott, ahol ellenzéki vagy független polgármester dolgozik. A már-már szegregátumnak számító települések pedig nemcsak abban hasonlítanak egymásra, hogy nagyon fideszesek, hanem abban is, hogy lakói között magas a romák aránya. A Debreceni Egyetem 2018-as kutatása szerint harminc év alatt megduplázódott a Magyarországon élő cigány népesség, s így 3,7 százalékról 8,8 százalékra nőtt a – csökkenő – teljes népességen belüli aránya; a falvakban pedig még magasabb, 11,5 százalék ez a mutató. A konkrét arányok persze változók attól függően, hogy vasi mintafaluról, vagy borsodi zsákfaluról van-e szó.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
