Ha sokkolták is a magyarországi katolikusokat a tavalyi népszámlálás adatai, jól leplezték. Pedig lenne miért aggódni. Azoknak a száma, akik a római egyházhoz tartozónak vallották magukat, több mint egymillióval csökkent: míg 2011-ben 3,69 millióan, 2022-ben már csak 2,64 millióan sorolták magukat ide. Még szembetűnőbb a fogyás, ha összevetjük az idei adatot a 2001-es cenzuséval: akkor 5,29 millióan voltak a római katolikusok, ami azt jelenti, hogy huszonkét év alatt megfeleződött a számuk.
Hol vannak?
Az ember hajlamos legyinteni a fenti számokat olvasva: a szekularizáció világszerte megfigyelt jelenség, ahogyan az intézményes vallások háttérbe szorulása is. A 2022-es népszámlálás adatai a többi keresztény egyháznál is csökkenést mutatnak a 2011-es felméréshez képest, igaz, közel sem ilyen drámai mértékűt. A görögkatolikusoknál ez minimális (179 ezer után 165 ezer), a reformátusoknak azonban eltűnt az ötödük (1,15 millió után 944 ezer). Arányaiban hasonlóképpen fogytak az evangélikusok (215 ezerről 176 ezerre), tizedével bővültek viszont az egyéb keresztény felekezetekhez, kisegyházakhoz tartozók, akik most 141 ezren vannak. Fogyatkoznak az izraelita vallásúak is (11 ezerről 7,6 ezerre). Látványosan nőtt azoknak a száma, akik nem válaszoltak a kérdésre – több mint 3,85 millióan vannak a tizenkét évvel ezelőtti 2,7 millióval szemben. Ez nem feltétlenül egyenlő azzal, hogy mind ateisták vagy közömbösek lennének: könnyen lehet, hogy akadnak köztük olyan templomba járó vagy vallásos magyar állampolgárok is, akik az összeírással szembeni bizalmatlanság miatt nyilatkoztak így. A népszámlálási adatokból nem derül ki, mennyien járnak templomba Magyarországon, és erre vonatkozó számai az egyházak felől sem ismeretesek.
Az adatok nyilvánosságra kerülése után a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia köszönetet mondott azoknak, akik katolikusnak vallották magukat. A szervezet közleménye szerint a „nemzetközi tendenciák a népszámlálás adataiban is megfigyelhetők, amelyek alól hazánk és ezen belül katolikus közösségeink sem képeznek kivételt”. Ennyi lenne a magyarázat a hívek fogyására?
Ám csak féligazság, hogy a katolikus hívek csökkenése nemzetközi trend lenne. Bár valóban megfigyelhetünk ilyen folyamatokat az észak-atlanti országokban, a vatikáni Fides hírügynökség a Szemlélek.net által ismertetett októberi statisztikái szerint 2021 végén az egy évvel korábbihoz képest 16,24 millióval több római katolikus él a Földön. Igaz, ez elsősorban az általános népességnövekedéssel magyarázható, s a katolikusok aránya a többi valláshoz képest ez alatt az egy év alatt minimálisan, 17,7-ről 17,67 százalékra csökkent. 2020 és 2021 decembere között a papok száma is esett, javarészt az európai részadatok miatt. Ezzel együtt sem lehet általános megállapításokat tenni Európára: Írországban a kilencvenes–kétezres években a szexuális bántalmazások miatt rendült meg a társadalom bizalma az egyházban (ötven évvel ezelőtt még a lakosság kilenctizede járt templomba, ma alig a harmaduk), Lengyelországban viszont politikai vonalon keletkezett törés, és a fiatalabb generáció számára már nem olyan erős eleme a nemzeti identitásnak a katolikus vallás, mint korábban. Ausztriában 4,73 millió katolikus él, de ott kilépési hullámról beszélnek, miután egy év alatt 90 ezren kérték törlésüket a nyilvántartásból. A német püspöki konferencia adata szerint 522 ezren hagyták el az egyházat 2022-ben, ami már a befolyó egyházi adóban is jól érzékelhető. A kiábrándultak mindkét utóbbi országban a gyerekmolesztálási botrányokkal magyarázták eltávolodásukat.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
