Nem adják fel a tüntetők: újabb demonstrációk jönnek
IMG_4975_top_story_lead.jpg

Nem adják fel a tüntetők: újabb demonstrációk jönnek

  • Gera Márton
  • 2017. április 20.

Belpol

Tüntetési kisokos.

A kormány a lex CEU-val elérte, hogy tízezrek vonuljanak utcára, és ne is nagyon akarjanak onnan hazamenni. Az elmúlt két és fél hétben összesen hat nagyobb demonstráció volt, legutóbb szombaton volt fesztiválos, kormányellenes hangulat a Szabadság téren. Hogy a tüntetéssorozatnak mi lesz a folytatása, egyelőre a jövő zenéje, de az eddigi demonstrációkat szervező csoportok

egyvalamiben biztosak: folytatni szeretnék.

A lex CEU belengetése után alakult Oktatási Szabadságot csoport egyik vezető személyisége, Berg Dániel azt mondja, ők továbbra is fognak megmozdulásokat szervezni, hiszen az elsődleges céljuk még mindig az, hogy a kormány vonja vissza az egyetem működését ellehetetlenítő törvényt, vagy jöjjön létre egy kölcsönös megállapodás a CEU-val. Bár úgy tűnt, hogy a csoport háttérbe vonult az elmúlt napokban, valójában ők szervezték a hét elején lezajlott globális szolidaritási akciót a világ különböző nagyvárosaiban, melynek során többek között New Yorkban, Berlinben, Prágában és Londonban is kiálltak az egyetemért.

false

 

Fotó: Magyar Krisztián


A tüntetések vezérszónoka szerint

az eddigi demonstrációk megmutatták, hogy nagyon sokan elégedetlenek a kormány narratívájával. „Szeretnénk kibővíteni a tevékenységünket. Fórumokat, platformokat fogunk kezdeményezni, ahol érdemi diskurzus indulhat arról, hogy hogyan tovább. A mi dolgunk az, hogy reális alternatívákkal és pozitív jövőképpel álljunk elő, szemben a kormány ellenségképeivel és mérgező retorikájával. Rengeteg tervünk van, a megvalósításukon most dolgozunk” – mondja Berg.

Az Oktatási Szabadságot csoport tervei szerint a következő megmozdulásokon a hangsúlyt már a konkrét megoldásokra és a hosszú távú stratégiára kellene helyezni. „A demonstrációk arra szolgáltak, hogy elindítsák ezt a kritikai folyamatot. Most arra kell koncentrálni, hogy miként

fordítsuk ezt az energiát valós társadalmi változásokra”

– magyarázza Berg Dániel, aki szerint, ha a kormány visszatáncol a lex CEU-ból, akkor sem oldódik meg minden probléma, mert „az után a nyílt támadás után, amit a kormány indított a szabad elvek és a szabad társadalom ellen, nem lehet visszatérni a status quo antéhoz”.

Bár az elmúlt két tüntetést nem az Oktatási Szabadságot, hanem a Civilizáció és a Nem maradunk csendben nevű csoportok szervezték, úgy tudjuk, ennek csupán az volt az oka, hogy az utóbbi demonstrációk nem elsősorban a CEU-ról, hanem a civil szervezetek melletti kiállásról szóltak. Ráadásul sok az átfedés a három csoport között, és mindannyian támogatják a másik munkáját, állítják.

A múlt szerdai Hősök Vétója elnevezésű tüntetést a több száz civil szervezetet tömörítő Civilizáció csoport hívta életre. A január óta létező Civilizáció a civil szervezetek egyfajta közössége, kitűzésük pedig, hogy erősítsék a civil szervezetekről szóló kommunikációt. Papp Dóra, a Civilizáció létrejöttét segítő Krétakör ügyvezetője azt mondja, a mostani céljuk, hogy minden törvényes eszközzel megakadályozzák a civil szervezetek elleni törvény elfogadását.

A szombati tüntetés talán legemlékezetesebb pillanata volt, amikor Gulyás Márton választási mozgalmat hirdetett meg a Szabadság téren, és az elkövetkezendő időszak egyik legfontosabb feladatának nevezte, hogy arányos választási rendszert kényszerítsenek ki. Az aktivista a magyarnarancs.hu-nak most arról beszélt, hogy olyan

konkrét politikai célt kell kijelölni,

amelynek a küzdelméért lehet folytatni a megmozdulásokat, ő éppen ezért hirdette meg a választási mozgalmat. „Szerintem a legfontosabb az, hogy politikai intézményeket hozzunk létre, és ezen intézmények keretein belül hajtsunk végre politikai akciókat, kampányokat. Az nem egy cél, hogy blokád alá vonjon bárki bármilyen közintézményt vagy közlekedési útvonalat. Az csak egy eszköz. Ha pusztán céllá válik, akkor nagyon hamar elveszíti a társadalom szemében ez az egész mozgolódás azt a bizalmat és szimpátiát, ami jelenleg a legfontosabb legitimációja. Nem azzal van a baj, ha tüntetés van, hanem azzal, ha csak tüntetés van, mert nyilvánvalóan érdemi politikai célokért nem lehet csupán ad hoc összejövetelekkel küzdeni” – vélekedik Gulyás.

Erre a hétre mindenesetre már több demonstrációt bejelentettek, s egyet már le is fújtak: tegnap este elmaradt az orosz nagykövetség épülete előtti tüntetés, ma a budapesti hidakat tervezik lezárni a tüntetők, szombaton pedig a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) szervez „békemenetet”.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.