Pedagógusok Szakszervezete: Nem béremelés, amit a pedagógusok kapnak

  • narancs.hu
  • 2020. június 24.

Belpol

A pedagógusok bérét ugyanis még mindig az évekkel ezelőtt befagyasztott alapból, a 2014-es minimálbér összegéből számolják.

A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás nyilatkozott a Népszavának, miután a Magyar Nemzetben hétfőn „béremelés” címszó alatt jelent meg, hogy július 1-jén megérkezik a pedagógusok számára beharangozott emelt fizetés.

Ez az emelt összeg azonban nem béremelést jelent, hangsúlyozzák, ugyanis valódi béremelés az lenne, ha a tanári bérek 2015 óta befagyasztott vetítési alapját (ami a 2014-es minimálbér összege, 101 500 forint) emelnék meg.

"A bejelentett 10 százalékos ágazati szakmai pótlék, amit július 1-től kaphatnak meg a tanárok, nem béremelés" – magyarázta a lapnak Totyik.

Hozzátette azt is, hogy bár a szakmai pótlék is több, mint a semmi, de ez is csak bruttó 20-40 ezer forint közötti összegeket jelent a végzettségtől és a pályán töltött időtől függően, Az alelnök szerint ez korántsem elég arra, hogy megállítsa a pályaelhagyást és a tanárszakra jelentkezők számának csökkenését.

"A 10 százalékos pótlékemelés után egy pályakezdő fizetése bruttó 231 ezer forint lesz. Miközben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a diplomás pályakezdők átlagkeresete 344 ezer forint. Egy nyugdíj előtt álló mesterpedagógus bruttó 528 ezer forintra számíthat, miközben a diplomás átlagkereset megközelíti a 700 ezer forintot. Nem csoda, hogy a tanári pálya továbbra sem vonzó a fiatalok körében: 17 ezerről 11 ezerre csökkent a pedagógus szakra jelentkezők száma" – fejtette ki Totyik.

A pedagógusok fenntartják követeléseiket: bérrendezést és a munkaterhek csökkentését várják a kormánytól

A szervezet arra szólította fel a kormányt, fejezze be az óraszámokkal összefüggő csiki-csukit. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elvárja a kormánytól, hogy teremtse meg a fedezetet a bérek megfelelő rendezéséhez a jövő évi költségvetésben - emelte kis Szabó Zsuzsa, az érdekvédelmi szervezet vezetője a hétfői online tanévzáró sajtótájékoztatón.

Figyelmébe ajánljuk

A felcsúti gyerek lehetetlen küldetése

A miniszterelnöknek minden korábbinál nagyobb szüksége van arra, hogy megtartsa a két és fél-hárommilliós bázisát. Ehhez úgy kellene nyitnia a szélsőjobb felé, hogy a kormány rasszizmus ellen hirdetett „zéró toleranicája” ne veszítse hitelét – ha volt neki ilyenje egyáltalán. Ez nyilvánvalóan nem fog menni. 

 

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.