Nem dohányzik, szív – Nem árusítanak cigarettát a Sziget Fesztiválon

Belpol

Úgy tűnik, hogy a Szigeten nem lesz cigiárusítás. Három forgatókönyvet találtunk ki rá, hogy vajon miért nem.

Úgy tűnik, hogy a Szigeten nem lesz cigiárusítás, mivel a felelős hatóság olyan feltételeket szab, amit épeszű kereskedő – még ha nemzeti trafikos is – meg sem próbál teljesíteni. A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. szóvivője ugyanis közölte: „a zenei rendezvényen megjelenni kívánó trafikosnak új engedélykérelmet kell benyújtania az adóhivatalhoz azt indítványozva: a hatóság tegye számára lehetővé, hogy az adott körzetben, de másutt található dohányboltját a fesztivál helyszínére, területére helyezze át.” Ráadásul a kereskedőnek egy ugyanolyan boltot kellene egy hétre megépíteni, amilyen az év maradék 359 napján az állandó üzlet – lakókocsi, faház vagy sátor szóba se jöhet, kizárólag a nemzeti szabvány.
Hogy ez mire jó, azt legfeljebb megtippelni tudjuk.

A nemzeti változat
Így akarják megóvni a fiatalságot a dohányzás káros hatásaitól, bár véleményünk szerint ez önmagában nem elég. Javasoljuk, hogy a bejárati motozásnál, miként az alkoholt, a cigarettát is kobozzák el, és tegyék úgymond „füstmentessé” a rendezvényt. A jövőben az alkoholárusítást is szüntessék meg, államosítsák a fesztivált, s végül a fellépőket az erre kijelölt Nemzeti Bizottság kérje fel. Ha mindezt fokozatosan, feltűnés nélkül sikerül véghezvinni, 2016-ban akár cserkész-világtalálkozót is rendezhetnek olyan húzónevekkel, mint Palcsó Tamás és a Ghymes.

A paranoid változat
Ha idejekorán híre megy, hogy nem lehet cigit kapni, a nagyszámú külföldi valószínűleg otthonról vagy tax free shopból beszerzett készlettel érkezik. Azt persze nem is sejtik, hogy a NAV-nak (amely már jelezte a fokozott ellenőrzést) arra is van jogosítványa, hogy ellenőrizze a nálunk lévő cigarettát. A nol.hu cikkéből az derült ki, hogy „a vámosok mostanában már azt is ellenőrzik, hogy kinek milyen cigaretta van a szájában. Szó szerint elveszik az embertől a cigijét, s megnézik, honnan való”, márpedig ha ilyen eljárással komoly büntetéseket lehet bevasalni, akkor miért ne vasalnák be. Az végképp nem érdekli, nem érdekelheti a fináncokat, hogy a szórakozni vágyó külföldiek végül milyen érzésekkel mennek haza. Mindközönségesen mit gondolnak erről az egész pitlák vircsaftról.

A valószínű változat
A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. szóvivője szerint egyebek mellett azért van szükség a szigorra, mert „az új üzlethelyiségnek meg kell felelnie az előírásoknak, ezért cigarettát fesztiválon sem lehet árusítani konténerből, lakókocsiból vagy olyan bódéból, ahová a vevők nem tudnak belépni”. Csakhogy ez nettó hülyeség. Hogy mást ne mondjunk, a Sziget fellépői számára általában olyan zárható konténereket biztosítanak, amiben víz és villany is van, ráadásul légkondicionált. Miért ne lehetne egy vagy akár több ilyen konténert szarbarnára festeni, rámatricázni a trafikos trikolórt, és feltölteni árukészlettel? Tényleg, miért ne lehetne? De vajon kinek fog ez az eszébe jutni? És kinek a kije lesz az, aki majd megvalósítja?
Alig várjuk a fejleményeket.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.