Nem dohányzik, szív – Nem árusítanak cigarettát a Sziget Fesztiválon

Belpol

Úgy tűnik, hogy a Szigeten nem lesz cigiárusítás. Három forgatókönyvet találtunk ki rá, hogy vajon miért nem.

Úgy tűnik, hogy a Szigeten nem lesz cigiárusítás, mivel a felelős hatóság olyan feltételeket szab, amit épeszű kereskedő – még ha nemzeti trafikos is – meg sem próbál teljesíteni. A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. szóvivője ugyanis közölte: „a zenei rendezvényen megjelenni kívánó trafikosnak új engedélykérelmet kell benyújtania az adóhivatalhoz azt indítványozva: a hatóság tegye számára lehetővé, hogy az adott körzetben, de másutt található dohányboltját a fesztivál helyszínére, területére helyezze át.” Ráadásul a kereskedőnek egy ugyanolyan boltot kellene egy hétre megépíteni, amilyen az év maradék 359 napján az állandó üzlet – lakókocsi, faház vagy sátor szóba se jöhet, kizárólag a nemzeti szabvány.
Hogy ez mire jó, azt legfeljebb megtippelni tudjuk.

A nemzeti változat
Így akarják megóvni a fiatalságot a dohányzás káros hatásaitól, bár véleményünk szerint ez önmagában nem elég. Javasoljuk, hogy a bejárati motozásnál, miként az alkoholt, a cigarettát is kobozzák el, és tegyék úgymond „füstmentessé” a rendezvényt. A jövőben az alkoholárusítást is szüntessék meg, államosítsák a fesztivált, s végül a fellépőket az erre kijelölt Nemzeti Bizottság kérje fel. Ha mindezt fokozatosan, feltűnés nélkül sikerül véghezvinni, 2016-ban akár cserkész-világtalálkozót is rendezhetnek olyan húzónevekkel, mint Palcsó Tamás és a Ghymes.

A paranoid változat
Ha idejekorán híre megy, hogy nem lehet cigit kapni, a nagyszámú külföldi valószínűleg otthonról vagy tax free shopból beszerzett készlettel érkezik. Azt persze nem is sejtik, hogy a NAV-nak (amely már jelezte a fokozott ellenőrzést) arra is van jogosítványa, hogy ellenőrizze a nálunk lévő cigarettát. A nol.hu cikkéből az derült ki, hogy „a vámosok mostanában már azt is ellenőrzik, hogy kinek milyen cigaretta van a szájában. Szó szerint elveszik az embertől a cigijét, s megnézik, honnan való”, márpedig ha ilyen eljárással komoly büntetéseket lehet bevasalni, akkor miért ne vasalnák be. Az végképp nem érdekli, nem érdekelheti a fináncokat, hogy a szórakozni vágyó külföldiek végül milyen érzésekkel mennek haza. Mindközönségesen mit gondolnak erről az egész pitlák vircsaftról.

A valószínű változat
A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. szóvivője szerint egyebek mellett azért van szükség a szigorra, mert „az új üzlethelyiségnek meg kell felelnie az előírásoknak, ezért cigarettát fesztiválon sem lehet árusítani konténerből, lakókocsiból vagy olyan bódéból, ahová a vevők nem tudnak belépni”. Csakhogy ez nettó hülyeség. Hogy mást ne mondjunk, a Sziget fellépői számára általában olyan zárható konténereket biztosítanak, amiben víz és villany is van, ráadásul légkondicionált. Miért ne lehetne egy vagy akár több ilyen konténert szarbarnára festeni, rámatricázni a trafikos trikolórt, és feltölteni árukészlettel? Tényleg, miért ne lehetne? De vajon kinek fog ez az eszébe jutni? És kinek a kije lesz az, aki majd megvalósítja?
Alig várjuk a fejleményeket.

Figyelmébe ajánljuk

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.