Nem ellenzi a HÖOK a nyelvvizsga-kötelezettség eltörlését

  • narancs.hu
  • 2022. augusztus 1.

Belpol

Két évtizede Magyarország az egyetlen olyan ország Európában, ahol elvárják a diplomához a nyelvvizsgát, ennek ellenére nyelvi kompetenciák tekintetében az utolsók közt kullogunk. - nyilatkozta a szóvivő.

Nem ellenzi a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), hogy a diplomaszerzésnek nem lesz feltétele a nyelvvizsga minden esetben, mivel a kutatásokból egyértelmű, hogy a nyelvvizsga nem egyenlő a nyelvtudással – mondta Budai Marcel szóvivő a Magyar Hangnak.

Budai szerint a közoktatás B1-es szintig képes felkészíteni a tanulókat idegen nyelvből, miközben a középfokú nyelvvizsga B2-es szintet jelent. Azt is elmondta, ezért lobbiztak az ellen a 2020-as kormányzati terv ellen, hogy a nyelvvizsgát felsőoktatási felvételi követelményként írják elő.

A szóvivő szerint fontos, hogy a fiatalok beszéljenek idegen nyelveket, de úgy látják, ezt a nyelvvizsgakötelezettség nem oldotta meg. 

Már két évtizede Magyarország az egyetlen olyan ország Európában, ahol elvárják a diplomához a nyelvvizsgát, ennek ellenére nyelvi kompetenciák tekintetében az utolsók közt kullogunk

– mondta.

Csák János kulturális és innovációs miniszter múlt héten  jelentette be, hogy átalakítják a felvételi rendszert, és amellett, hogy visszatérhetnek az egyetemi szóveli felvételik, eltörlik a nyelvvizsga-kötelezettséget. 

A Nyelviskolák Szakmai Egyesülete alelnöke, Salusinszky András  Facebook-bejegyzésben reagált a döntésre, amiről úgy vélekedett, hogy súlyosan káros társadalmi üzenete van, ugyanis azt sugallja, hogy nem fontos idegen nyelvet tudni.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.