Nem lesz BKV-sztrájk: Karácsony megegyezett a szakszervezetekkel

Belpol

Megállapodást kötött a főpolgármester nyolc szakszervezettel a halasztott, de garantált béremelésről és a béren kívüli juttatások emeléséről, így elkerülhető a BKV-sztrájk.

A fővárosnak nincs pénzügyi fedezete a BKV dolgozónak béremelésére idén, de 2022-től a garantálja, akár nagyobb mértékben is, mint amennyire a kormány emelheti a minimálbért - ez a lényege annak a megállapodásnak, amit a fővárosi önkormányzat és a Bérszövetséghez tartozó közszolgáltató cégeknél, köztük a BKV-nál, illetve közintézményeknél működő nyolc szakszervezet hozott össze csütörtökön.

Jövőre, ha a kormány nem emeli 15 százalékot meghaladó mértékben a minimálbért, azt a főváros fogja kipótolni és még 2 százalékot rá is tesz – így rendelkezik az elfogadott egyezség.

Pénteken a BKV menedzsmentje is tárgyalta a sztrájk elkerülését eredményező megegyezést, és annak megfelelően Bolla Tibor vezérigazgató megkötötte a bérmegállapodást a BKV szakszervezeteivel. A megállapodás fontos eleme, hogy

a főváros garantálja, amennyiben személyi jellegű kiadásokban megtakarítás keletkezik a közlekedési vállalatnál, azt még idén béremelésre fordítják.

Hasonlóképpen azt a maradványt is, ami a szociális járulék kormányzat által beígért csökkentéséből származik. Erre az évre a főállású munkavállalókat 200 ezer forint értékű cafeteria illet meg, a keretet még 20 ezer forinttal megtolják, továbbá az év végén egy 17 ezer forintos utalvány is járni fog. Sikerült megegyezni a Budapest-pótlékról, a cégnél megszakítás nélkül eltöltött munkaévek arányában kiszabott plusz juttatásról. Öt év esetén évi 10 ezer forint, 40 év munkaviszony után 60 ezer forint illeti meg a dolgozókat évente két alkalommal.

A főváros továbbá vállalta, hogy több évre szóló bérmegállapodást köt a BKV szakszervezeteivel,

nem hajt végre csoportos létszámleépítést.

A bérmegállapodás azzal zárul, hogy az érdekvédelmi szervezetek, a Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége, a Közösségi Közlekedési Dolgozók Szakszervezete, az Egységes Közlekedési Szakszervezet és a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége nem mondtak le az idei 6 százalékos béremelési céljukról, azt fenntartják, ezért a kollektív munkaügyi vitát nem tekintik lezártnak.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.