„Az Alkotmánybíróság a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 47/A § (1) bekezdése, valamint 91. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja” – közli az Alkotmánybíróság (AB) április 17-i határozatában.
Az alkotmányjogi panaszt ősszel adta be a Gödöllőn működő Zöld Híd Régió (ZHR) Kft. jogi képviselője a rezsicsökkentés végrehajtásáról szóló 2013-as törvény három paragrafusának, valamint a hulladékról szóló 2012-es törvény két paragrafusának a megsemmisítését kérve.
| ||
A 106 Pest megyei településen hulladékszállítással és -kezeléssel foglalkozó, települési önkormányzatok alkotta nonprofit társaság szerint e jogszabályok sértik az önkormányzatoknak az önkormányzati feladatból, illetve a tulajdonosi jogaikból eredő rendelkezési jogosultságát, amelyek része a helyi adottságokat figyelembe vevő közszolgáltatási díj megállapítása. Az első rezsitörvény ugyanis előírta, hogy a hulladékgazdálkodásért fizetendő díj nem lehet több annál, mint amennyi 2012. április 14-én volt, azaz a kormány befagyasztotta a hulladékszállítási díjakat. Ezzel párhuzamosan a hulladékról szóló törvény a díjmegállapítás jogát elvonta az önkormányzatoktól, és azt a Magyar Energia Hivatalra (MEH) bízta. A MEH javaslatára a díjakat a miniszter rendeletben határozza meg, miközben a települések környezet-egészségügyi, köztisztasági, településtisztasági feladatait és a hulladékgazdálkodás elvégzését változatlanul az önkormányzatokra hagyta.
A Zöld Híd emlékeztetett arra, hogy a központi díjmegállapítás minden előzetes hatásvizsgálat nélkül készült, és a rezsicsökkentéssel együtt történt elrendelése nem valós gazdasági számításokon alapul. A kifogásolt jogszabályokkal a kormány az önkormányzati köztulajdont, annak érvényesülését, az azzal történő felelős gazdálkodást korlátozza. „Álláspontunk szerint (...) a 10 százalékos rezsicsökkentés elrendelése (...) ellehetetleníti a tulajdonos közfeladat-végzési kötelezettségét 106 településen. Ezzel lényegesen nagyobb károkat okoz, mint amelynek érdekében a jogszabály megszületett” – fogalmazott a beadvány. A rezsicsökkentéssel aránytalanul felborították a társaság takarékos, stabil finanszírozási tervét, amely jelentős, közvetlen veszteséget okozott; a társaságnál hamarosan csődhelyzet állhat elő.
Az Alkotmánybíróság elutasító végzésében megállapítja: a veszteséges gazdálkodás nem lehet alapja alkotmányt érintő panasznak. „Az Alaptörvénynek a tulajdonhoz való jogot kimondó XIII. cikke a meglévő tulajdont védi, így nem vonható a tulajdoni védelem körébe az esetlegesen deficites gazdálkodás miatti veszteség, illetve az elmaradt haszon. Nem állapítható meg tehát a beadványban írottak alapján az Alaptörvény XIII. cikkének sérelme az indítványozó tekintetében sem, és még kevésbé alapozhatja meg az alkotmányjogi panaszt a beadvány azon érvelése, amely az indítványozó kft. tulajdonosának, az önkormányzati szövetségnek a vagyoni veszteségére hivatkozik. Az alkotmányjogi panasz alapja csak az indítványozó saját, Alaptörvényben biztosított jogának sérelme lehet.”
| ||
A Zöld Híd álláspontja szerint a kifogásolt jogszabályok az alaptörvény egyenlő bánásmódra vonatkozó elvét is sértik azzal, hogy a ZHR-t alapító 106 tagönkormányzatnál nem alkalmazhatnak egységes közszolgáltatási díjakat ugyanazon szolgáltatásért. A külföldi érdekeltségeket kiszorító, de a kisebb helyi vállalkozásokat is térdre kényszerítő jogalkotói szándék miatt az utóbbi időkben csatlakozó településeken különböző díjakat fagyasztott be a kormány. 2012 áprilisában a ZHR még nem minden településen végzett komplex szolgáltatást – hulladékszállítást, -feldolgozást, ártalmatlanítást –, de azóta az ellátott települések száma jelentősen nőtt. A komplex közszolgáltatáshoz csatlakozó minden tagönkormányzat ugyanazt a színvonalú szolgáltatást kapja. A rezsicsökkentéssel azonban alaptörvény-ellenes különbségtétel alakult ki, mivel ugyanazért a szolgáltatásért az egyik település lakói többet fizetnek, mint a másikéi. A céget így gyakorlatilag mindkét oldalról támadják: ahol nem betű szerint valósult meg a rezsicsökkentés, ott azért jelentik fel, a korábban is rendes díjat fizetők pedig azért, mert nem hajlandók a csatlakozók miatt még nagyobb veszteségeket finanszírozni.
Az AB ezt a panaszt sem látta alkotmánysértőnek, ugyanazon okból, mint az előzőt: ez sem az indítványozó, hanem az általa ellátott, a szolgáltatását igénybe vevő települések sérelme. Az Alkotmánybíróság annak ellenére állapította ezt meg, hogy az ellátott települések egyúttal tulajdonosok is, hiszen beszálltak a társulásba – vagyis mint tulajdonosok is szívnak a rezsiharc miatt.
Az ZHR indítványa végül arra hivatkozott: ha a veszteséges működés miatt a társaságot arra kényszerítik, hogy környezetvédelmi szempontok érvényesülése helyett a működőképesség fenntartására helyezze a hangsúlyt és a fejlesztésre szánt forrásokat felélje, akkor azzal a természeti erőforrások, a nemzeti közös örökség védelme, fenntartása, következő nemzedékek számára való megőrzése sérül.
Az Alkotmánybíróság ezt az érvet sem vette figyelembe: a Zöld Híd valamennyi kifogását elutasította. A ZHR abban bízott, hogy az AB a rezsicsökkentésről és a hulladékkezelésről szóló törvény említett paragrafusait megsemmisíti, ennek eredményeként egy új, racionális jogi szabályozás visszaadja az önkormányzatoknak a díjképzés jogát, biztosítja a működőképes üzemelést, a nemzetközi kötelezettségekből fakadó feladatok teljesítését. Nem így történt.
| A Zöld Híd Projekt A Zöld Híd (ZH) Régió Projektet 106 Pest és Nógrád megyei település hozta létre, megalapítva a Zöld Híd Régió Kft.-t, melyben az ZH Önkormányzati Társulás a 100 százalékos tulajdonos. Az Európai Unió támogatásával kb. 7 milliárd forintból a Gödöllő határában lévő Ökörtelek-völgyben és Nógrádmarcalban két hulladékkezelő központ létesült. A 2010-ben startolt önfenntartó projektet 2030-ig tervezték üzemeltetni, ami inflációkövető díjemelésekkel működött is volna, ha a kormány nem vezet be a szolgáltatókra kivetett új díjakat, nem csökkenti a rezsit, és nem alakítja improduktívvá a hulladékgazdálkodási rendszert. A helyzet a ZHR-nél egy év alatt annyit romlott, hogy az októberi munkabéreket már csak folyószámlájuk hitelkeretéből tudták kifizetni. |
