Sokadik felvonás – Kék Pont kontra Józsefváros

Belpol

Ismét nagy a felfordulás a Kék Pont háza táján. E hét keddjén ugyanis a Józsefvárosi Önkormányzat humánszolgáltatási bizottsága elutasította az alapítvány 2013-as szakmai beszámolóját. A Kék Pont tovább működik – a kérdés az, hogy vajon meddig?

Hosszú hónapok óta megy a vita az alapítvány és az önkormányzat között. 2013 szeptemberében mindenféle előzetes megkeresés nélkül a nyolcadik kerület felmondta a Kék Ponttal kötött együttműködési szerződést, majd kezdeményezte az alapítvány kizárását a kerületi Kábítószer-egyeztető Fórumból is. A keddi bizottsági ülésen az alapítvány tavalyi évre vonatkozó szakmai beszámolója is napirendre került. Dr. Ferencz Orsolya önkormányzati képviselő a dokumentum több pontját megtámadta, a tények hitelességét megkérdőjelezte, majd 9 elutasítás és 4 elfogadás mellett végül elutasították a beszámolót. Az önkormányzat honlapján az ülés előtt más civil szervezetek tárgyalt beszámolói és az azokkal kapcsolatos előterjesztések mind-mind elérhetők voltak, a Kék Ponté azonban nem.

Vádak

„Az elutasításról nincs semmiféle hivatalos papírunk, sem az ülés előtt, sem utána nem hoztak semmit nyilvánosságra ezzel kapcsolatban a képviselők” – mondta a magyarnarancs.hu-nak Barna Erika, a Kék Pont Alapítvány kommunikációs igazgatója, és hozzátette, azokat a vádakat tudja felsorolni az elutasítás indoklására, melyeket ő is végighallgatott kedden. „Ferencz Orsolya kiemelte például, hogy a kerületben a mi feladatunk lenne a drogszemét begyűjtése, mi mégsem teszünk ennek eleget. Nyilván azért nem, mert téves elgondolás az, hogy ez csupán a mi reszortunk. Van ugyanis egy megállapodás az önkormányzat, a közterület-fenntartók és az alapítványunk között, hogy a drogfogyasztásból származó hulladékot közösen, együttműködéssel kell eltávolítanunk. A vita során egyébként ezt egy ellenzéki képviselő is megjegyezte” – mondta el Barna. További vádként merült fel az ÁNTSZ-igazolás csatolásának elmaradása is, holott eddig ez sem volt szükséges. „A programhoz nem ÁNTSZ-engedélyre van szükség, hanem szakhatósági véleményre, ami nekünk meg is van – bárki megnézheti –, de sosem csatoltuk a beszámolónkhoz, eddig ugyanis nem kérték” – vázolta a helyzetet a kommunikációs igazgató.

Tiszta víz

Tiszta víz

Fotó: MTI – Mathé Zoltán

Nem fért a képviselők fejébe az sem, hogy ha a tűcsereprogram anonim, honnan tudják a kékpontosok a kliensek számát. „Sokszor elmondtuk már, hogy az anonimitás ellenére a programba való regisztrálás kötelező. A kliens ennek során kap egy kódot, amit egyébként a kormány is használ, amikor elküldi jelentését az Európai Uniónak – védekezett Barna. – Ha a mi adatainkat nem fogadja el Józsefváros, akkor a kormányét sem.” Probléma Ferencz szerint továbbá az is, hogy nem tudhatjuk, hány ember jön le a szerről, hányan „gyógyulnak meg”. Barna erre elmondta, hogy arra végképp nincs kapacitásuk, hogy utánkövetéses kutatásokat végezzenek. Azt tudják, hogy az alapítvány konzultációs központjába tavaly 113-an kerültek be, de arról már nincsenek adataik, hogy ha egy kliensnek ajánlanak egy másik programot vagy helyet, ott valóban meg is jelenik-e. „Ez különben is egy álságos kérdésfelvetés, hiszen ha lenne Józsefvárosnak drogambulanciája, akkor látnánk, hány embert delegálunk oda, és hánynál sikeres a program. Így azonban, hogy nincs a kerületnek ambulanciája, ez lehetetlen” – jegyezte meg Barna.

Ferencz képviselő asszony szerint a Kék Pont érdekelt továbbá a kerületi drogfogyasztás fenntartásában, illetve tudatosan keltett pánikot azzal, hogy közölte, ha nem lesz tűcsereprogram a kerületben, akár még HIV-robbanás is fenyegetheti a várost. Barna erre csak annyit reagált, hogy ez nem pánikkeltés volt, csupán a román példa felemlegetése, ott ugyanis valóban ez történt. „Mi azonban ebben a klienskörben még nem szűrtünk ki HIV-pozitív klienst, és ezt el is mondtuk” – tette hozzá.

Csendet!

false

 

Fotó: MTI

Az alapítvány képviselői egyébként részt vettek a testületi ülésen, és jelezték is, hogy a vádakra reagálni kívánnak, de a bizottság elnöke nem adott automatikus megszólalási lehetőséget nekik – amit egyébként az előző években eddig mindig megadott. A kérdést szavazásra bocsátotta, és a kormánypárti képviselők egyhangúlag amellett tették le a voksukat, hogy a Kék Pont nem képviselheti az álláspontját. Más civil szervezetek képviselői megkapták a hozzászólási jogot.

A szakmai beszámoló elfogadásának hiánya praktikusan azzal jár, hogy – az önkormányzat és az alapítvány közötti helyiségbérleti szerződés értelmében – Józsefváros megvonja a Kék Ponttól a kedvezményes bérleti díjat, sőt az alapítvány köteles lesz megfizetni a kedvezményes és a piaci bérleti díj különbözetét is visszamenőleg, 2014 januárjától. Ez nagyjából 120-150 ezer forintnyi pluszköltséget jelent a Kék Pontnak havonta.

„Nem tudom megmondani, hogy mi lesz – mondta Barna a jövőt illetően. – Sok mindent kell mérlegelnünk, most folynak az alapítványon belül is az egyeztetések. Azért azon nagyon el kell gondolkodnunk, hogy rendben van-e, hogy egy civil szervezet, amely pályázatokból és adományokból tartja fenn magát, és hiánypótló munkát végez, havi 150-200 ezer forint bérleti díjat fizet az önkormányzatnak.” Ráadásul a Kék Pont forgalma is egyre növekszik: míg tavaly naponta átlagosan 80-100 kliens jelent meg a tűcsereprogramon, addig idén ez a szám már van, hogy eléri a 170-et. És még egy szempontot figyelembe kell vennie a Kék Pontnak: „Sokat árt ez a vita a szervezetünknek, a Kék Pont Alapítványt ugyanis sokan a VIII. kerületi tűcsereprogrammal azonosítják, holott jelen vagyunk a III. és a IX. kerületekben is, ahol nem mellesleg a kerületi önkormányzat támogat minket, anyagilag is” – tudtuk meg Barnától.

Az ügy már csak azért is érthetetlen, mert az elmúlt három évben – 2010-től kezdve – az önkormányzat minden alkalommal elfogadta az alapítvány szakmai beszámolóját, az idén felemlegetett szempontok pedig soha nem merültek fel kifogásolható elemként. Barna szerint arról lehet szó, hogy míg a civil szervezetek letettek valamit az asztalra és javasoltak egy megvalósítható drogstratégiát, elmondták, miért lenne szükséges egy drogambulancia létrehozása, miért és hogyan kellene erről a problémáról értelmes párbeszédet folytatni, addig az önkormányzat nem tett semmit a kerületi drogprobléma megoldásáért. „Könnyebb ezt elfedni, mint azzal foglalkozni, ami mögötte van. Így látszólag foglalkoznak a drogkérdéssel, valójában azonban épp a lényegi részről nem beszélnek.”

Kérdéseinkkel megkerestük a Józsefvárosi Önkormányzatot és Ferencz Orsolyát is, aki azonban azt válaszolta, hogy a kollégáival való egyeztetés után arra jutottak: nem kívánnak arra reflektálni, ami most a sajtóban folyik; ha mégis, majd kiadnak egy sajtóközleményt.

Figyelmébe ajánljuk

Jancsics Dávid korrupciókutató: Az Orbán család vagy a Matolcsy-klán működése új jelenség

Jancsics Dávid a Leukémia zenekar gitárosaként a hazai underground zenetörténethez is hozzátette a magáét, majd szociológusként az Egyesült Államokba ment, azóta a San Diego-i egyetem professzora. A magyarországi korrupcióról szóló doktori disszertációját átdolgozva idén magyarul is kiadták A korrupció szociológiája címmel. Erről beszélgettünk.

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Egyetemes gyávaság

A gyermekvédelminek csúfolt törvény utóhatása borzolta a kedélyeket az elmúlt hetekben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Június közepén, még a Pride – azóta tudjuk: több százezres – vonulása előtt cikket jegyzett a Hvg360 felületén az egyetem Pszichológiai Intézetének három oktatója.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.