Nem nyújt jogi segítséget a TASZ Schmidt Mária közalapítványának

  • narancs.hu
  • 2018. március 17.

Belpol

A hatalommal szembeni jogérvényesítésért küzdenek, ráadásul Schmidt Máriának először nem ártana elszámolnia a közpénzzel, és a közérdekű adatokat hozzáférhetővé kellene tenni.

Schmidt Mária egy Facebook-bejegyzésben a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány nevében felkérte a TASZ-t, hogy képviselje a közalapítványt a Transparency International Magyarországgal szemben.

Schmidt Mária a TASZ segítségét kéri a Transparency International Magyarországi Alapítványával szemben

Most aztán meg vannak fogva a „sorosisták”!

Bár Schmidt bejegyzéséből pontosan nem derül ki a TASZ számára, hogy milyen eljárásban várja a segítségüket, később a szöveg egy e heti beadványra utal, így azt feltételezik, jelen esetben is hasonlót vár.

Az említett beadványban a Fidesz „Együtt bontanák le a határzárat” feliratú plakátjai miatt kezdeményeztek eljárást az illetékes választási szerveknél arra hivatkozva, hogy a választási kampány széles szabadsága a tudatosan hamis állítások közlését nem teszi lehetővé, ahogy ezt számos esetben kimondta a Kúria is. Beadványban részletesen igazolta a TASZ a plakáton szereplő jelöltek nyilatkozatai és pártprogramjai alapján, hogy az illető politikusoknak nem áll szándékában a határzár lebontása, így a plakát tudatosan félrevezeti a választópolgárokat.
„Továbbra is azt gondoljuk, hogy tudatosan hamis állításokat közzétenni jogsértő, de egyelőre nem látjuk igazoltnak ezt a vádat a korrupcióellenes civil szervezet elemzésével kapcsolatban. A Transparency elemzése korrupciós kockázatokat tár fel az 1956-os emlékév lebonyolításával kapcsolatban, amiért a Schmidt vezette közalapítvány volt felelős. Ezzel kapcsolatban Schmidt mindössze annyit közöl, hogy az állítás »minden alapot nélkülöz«. Arra biztatjuk Schmidt Máriát, hogy először adatokkal, kimutatásokkal cáfolja a Transparency állításait, melyek egyébként többek között a közpénzek elköltéséről szóló közérdekű adatok eltitkolása miatt kritizálták a projektet.”

Beperlik Schmidt Máriát, mert nem hajlandó kiadni az ’56-os emlékév szerződéseit

A titkolózásnak a bíróság vethet véget. Schmidt Mária és a kormány régóta nem akarja kiadni az ’56-os emlékév szerződéseit, hiába költött el az 1956-os Emlékév Bizottsága és a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány 14,5 milliárd forintot különböző rendezvényekre, például Leslie Mandoki koncertjeire, vagy éppen arra, hogy mindenki meghallgathassa, mennyire is halszagú Magyarország.

Beférkőzni a fiatalok agyába

Desmond Child-himnusz, ’56-os koktél és múltidéző lövészet gyerekeknek – költi a kormány a pénzt az emlékévre. Schmidt Mária azt ígérte, szexi lesz és fiatalos, van rá 13,5 milliárd, de a kampánynak voltak kínos pillanatai.

A Fidesz plakátjai miatt indított eljárás már csak azért sem említhető egy lapon Schmidt kifogásával, mert azt kifejezetten a választási eljárásról szóló törvény kampányeszközökről és kampánytevékenységekről szóló rendelkezései alapján indította a szervezet.

„Könnyű belátni a különbséget egy, a politikai ellenfeleket negatív színben feltüntető választási plakát és egy tényekkel és adatokkal alátámasztott szakmai elemzés között: míg az előbbi minden kétséget kizáróan kampányeszköz, az utóbbi nem az. Bár valóban lehet azt mondani, hogy egy civil szervezet korrupcióról szóló tanulmánykötete alkalmas lehet a választói akarat befolyásolására, a TASZ szakmai álláspontja szerint a kötet megjelentetése nem nevezhető kampánytevékenységnek, így azzal kapcsolatban a választási eljárásban bevett jogi eljárások nem is alkalmazhatók. Nem várható el egy évtizedes múlttal rendelkező, ez idő alatt az alapító okiratába foglalt céllal összefüggő, folyamatos tevékenységet végző, korrupcióellenes civil szervezettől, hogy a választási kampányok idejére szüneteltesse a tevékenységét, csak mert az áttételesen befolyásolhatja a választói akaratot.”

Ám, ha ezek az érvek mind nem lennének, akkor sem nyújthatna jogi segítséget Schmidt Máriának és közalapítványának a TASZ, mert az egy alapjogokat védő civil szervezet. „1994-es megalakulásunk óta azért dolgozunk, hogy Magyarországon bárki megismerhesse alapvető emberi jogait, és érvényesíthesse azokat a hatalom indokolatlan beavatkozásaival és mulasztásaival szemben – ezt a missziót könnyen megtalálhatta volna Schmidt Mária is a honlapunkon. Márpedig az állam által létrehozott és finanszírozott közalapítvány éppen annak a hatalomnak a megtestesítője, akivel szemben a TASZ a polgárok jogait védi. A TASZ történetében előfordult ugyan olyan, hogy aktív politikusnak nyújtottunk jogsegélyt – például Orbán Viktornak –, de minden esetben az államhatalommal szemben. Az, hogy állami tisztséget betöltő személyeket vagy szervezeteket képviseljünk polgárokkal, civil szervezetekkel szemben, összeegyeztethetetlen a TASZ tevékenységével, ilyet sosem tettünk. Mi több, éppen azért kampányolunk évek óta, hogy az állam és annak képviselői jogi eszközökkel ne tudják elhallgattatni az őket érő kritikát.

Így, bár nagyra értékeljük, hogy Schmidt Mária bízik a jogi szakértelmünkben, jogi képviseletet ő és közalapítványa számára nem áll módunkban nyújtani.”

(TASZ)

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.