Nem nyújt jogi segítséget a TASZ Schmidt Mária közalapítványának

  • narancs.hu
  • 2018. március 17.

Belpol

A hatalommal szembeni jogérvényesítésért küzdenek, ráadásul Schmidt Máriának először nem ártana elszámolnia a közpénzzel, és a közérdekű adatokat hozzáférhetővé kellene tenni.

Schmidt Mária egy Facebook-bejegyzésben a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány nevében felkérte a TASZ-t, hogy képviselje a közalapítványt a Transparency International Magyarországgal szemben.

Schmidt Mária a TASZ segítségét kéri a Transparency International Magyarországi Alapítványával szemben

Most aztán meg vannak fogva a „sorosisták”!

Bár Schmidt bejegyzéséből pontosan nem derül ki a TASZ számára, hogy milyen eljárásban várja a segítségüket, később a szöveg egy e heti beadványra utal, így azt feltételezik, jelen esetben is hasonlót vár.

Az említett beadványban a Fidesz „Együtt bontanák le a határzárat” feliratú plakátjai miatt kezdeményeztek eljárást az illetékes választási szerveknél arra hivatkozva, hogy a választási kampány széles szabadsága a tudatosan hamis állítások közlését nem teszi lehetővé, ahogy ezt számos esetben kimondta a Kúria is. Beadványban részletesen igazolta a TASZ a plakáton szereplő jelöltek nyilatkozatai és pártprogramjai alapján, hogy az illető politikusoknak nem áll szándékában a határzár lebontása, így a plakát tudatosan félrevezeti a választópolgárokat.
„Továbbra is azt gondoljuk, hogy tudatosan hamis állításokat közzétenni jogsértő, de egyelőre nem látjuk igazoltnak ezt a vádat a korrupcióellenes civil szervezet elemzésével kapcsolatban. A Transparency elemzése korrupciós kockázatokat tár fel az 1956-os emlékév lebonyolításával kapcsolatban, amiért a Schmidt vezette közalapítvány volt felelős. Ezzel kapcsolatban Schmidt mindössze annyit közöl, hogy az állítás »minden alapot nélkülöz«. Arra biztatjuk Schmidt Máriát, hogy először adatokkal, kimutatásokkal cáfolja a Transparency állításait, melyek egyébként többek között a közpénzek elköltéséről szóló közérdekű adatok eltitkolása miatt kritizálták a projektet.”

Beperlik Schmidt Máriát, mert nem hajlandó kiadni az ’56-os emlékév szerződéseit

A titkolózásnak a bíróság vethet véget. Schmidt Mária és a kormány régóta nem akarja kiadni az ’56-os emlékév szerződéseit, hiába költött el az 1956-os Emlékév Bizottsága és a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány 14,5 milliárd forintot különböző rendezvényekre, például Leslie Mandoki koncertjeire, vagy éppen arra, hogy mindenki meghallgathassa, mennyire is halszagú Magyarország.

Beférkőzni a fiatalok agyába

Desmond Child-himnusz, ’56-os koktél és múltidéző lövészet gyerekeknek – költi a kormány a pénzt az emlékévre. Schmidt Mária azt ígérte, szexi lesz és fiatalos, van rá 13,5 milliárd, de a kampánynak voltak kínos pillanatai.

A Fidesz plakátjai miatt indított eljárás már csak azért sem említhető egy lapon Schmidt kifogásával, mert azt kifejezetten a választási eljárásról szóló törvény kampányeszközökről és kampánytevékenységekről szóló rendelkezései alapján indította a szervezet.

„Könnyű belátni a különbséget egy, a politikai ellenfeleket negatív színben feltüntető választási plakát és egy tényekkel és adatokkal alátámasztott szakmai elemzés között: míg az előbbi minden kétséget kizáróan kampányeszköz, az utóbbi nem az. Bár valóban lehet azt mondani, hogy egy civil szervezet korrupcióról szóló tanulmánykötete alkalmas lehet a választói akarat befolyásolására, a TASZ szakmai álláspontja szerint a kötet megjelentetése nem nevezhető kampánytevékenységnek, így azzal kapcsolatban a választási eljárásban bevett jogi eljárások nem is alkalmazhatók. Nem várható el egy évtizedes múlttal rendelkező, ez idő alatt az alapító okiratába foglalt céllal összefüggő, folyamatos tevékenységet végző, korrupcióellenes civil szervezettől, hogy a választási kampányok idejére szüneteltesse a tevékenységét, csak mert az áttételesen befolyásolhatja a választói akaratot.”

Ám, ha ezek az érvek mind nem lennének, akkor sem nyújthatna jogi segítséget Schmidt Máriának és közalapítványának a TASZ, mert az egy alapjogokat védő civil szervezet. „1994-es megalakulásunk óta azért dolgozunk, hogy Magyarországon bárki megismerhesse alapvető emberi jogait, és érvényesíthesse azokat a hatalom indokolatlan beavatkozásaival és mulasztásaival szemben – ezt a missziót könnyen megtalálhatta volna Schmidt Mária is a honlapunkon. Márpedig az állam által létrehozott és finanszírozott közalapítvány éppen annak a hatalomnak a megtestesítője, akivel szemben a TASZ a polgárok jogait védi. A TASZ történetében előfordult ugyan olyan, hogy aktív politikusnak nyújtottunk jogsegélyt – például Orbán Viktornak –, de minden esetben az államhatalommal szemben. Az, hogy állami tisztséget betöltő személyeket vagy szervezeteket képviseljünk polgárokkal, civil szervezetekkel szemben, összeegyeztethetetlen a TASZ tevékenységével, ilyet sosem tettünk. Mi több, éppen azért kampányolunk évek óta, hogy az állam és annak képviselői jogi eszközökkel ne tudják elhallgattatni az őket érő kritikát.

Így, bár nagyra értékeljük, hogy Schmidt Mária bízik a jogi szakértelmünkben, jogi képviseletet ő és közalapítványa számára nem áll módunkban nyújtani.”

(TASZ)

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.