Nem szégyelli magát: a miniszter szerint a magyarok eleve nem szeretik a menekülteket, a kormánynak ehhez semmi köze

  • narancs.hu
  • 2018. február 1.

Belpol

Mossák kezüket.

Az Index újságírója arról kérdezte Lázár Jánost a mai kormányinfón, hogy nem járult-e hozzá például Orbán Viktor az őcsényi erőszakot támogató kijelentése ahhoz a menekültellenes hangulathoz, ami kialakult az országban. Emlékezetes, az őcsényi eset után Kömlőn például előfordult, hogy a mindenszentekre, a temetőbe érkező hozzátartozókat nézték menekülteknek, de olyan is volt, hogy szaúdi rendőröket nézték migránsnak Cegléden.

Lázár szerint Orbán ebben a kérdésben „mindig tisztán beszélt”, mert különbséget tett „a menekülők és a gazdasági migránsok között”. A miniszter azt is mondta, a magyarok többsége magyarokkal szeret együtt élni. „Nem hiszem, hogy az őcsényieket a miniszterelnök úrnak az esemény után megtett nyilatkozata befolyásolta volna (…) Másrészről pedig úgy gondolom, hogy a magyar embereket a véleményük kialakításában nem a kormány befolyásolja. Ha megnézi, hogy a kilencvenes években, vagy a kétezres években milyen kutatások készültek Magyarországon (...) – magyarázta Lázár, aki szerint a kormány nyilatkozatai nem tolták az idegenellenesség felé a magyar társadalmat.

Ehhez csak azt érdemes hozzátenni, hogy 2016-ban több felmérés is készült, és mindegyik azt mutatta, hogy a kormány menekültellenes kampánya alatt soha nem látott mértékben nőtt meg az idegenellenesség Magyarországon.

A témával kapcsolatban éppen tegnap közöltünk interjú Róna-Tas Ákos szociológussal, aki arról is beszélt, hogy miért nem állja meg a helyét a Lázár-féle gondolat:

„A magyar kormány jelenleg a tűzzel játszik"

„Nem lehet sokáig elhitetni, hogy Soros György nagyobb probléma, mint a magyar egészségügy helyzete" - mondja Róna-Tas Ákos. A szociológussal a morális pánikról és a félelemkeltés monopolizálásról is beszélgettünk. „Ha valaki azt hiszi, hogy ez csak a migránsokat fenyegeti, nagyon téved" - állítja a gyűlöletkeltéssel kapcsolatban Róna-Tas Ákos, a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem professzora.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.