Nem tart a Fidesz központi megemlékezést október 23-án

  • narancs.hu
  • 2022. október 18.

Belpol

Orbán Viktor Zalaegereszegen mond ünnepi beszédet.

Nem tartanak október 23-án a kormánypártok központi ünnepséget, közölte a Magyar Nemzettel Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója, aki szerint a Fidesz-KDNP politikusai méltóképpen fognak megemlékezni az 1956. október 23-i forradalom évfordulójáról, ugyanis helyi, választókerületi szinten lesznek megemlékezések. 

A kormánypárti napilap cikke felidézi, hogy „hagyományosan az október 23-i nemzeti ünnep fontos eseménye szokott lenni Orbán Viktor miniszterelnök beszéde”, de az nem derül ki a cikkből, hogy a miniszterelnök mit tervez tenni a nemzeti ünnepen. 

A 444.hu felidézi, hogy a miniszterelnök október 23-ai programja azért vált ki a szokottnál is nagyobb érdeklődést, mert az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos kormányzati narratívában mintha háttérbe szorult volna az általa annyit hangoztatott „szabadságharcos” vonal.

Sőt, múlt pénteken például azt mondta a Kossuth Rádióban, hogy „ha belegondolunk, akkor 1956-ban mi nem azért harcoltunk, mert azt gondoltuk, hogy le fogjuk győzni a Szovjetuniót. Azért vállaltunk egy forradalmat és szabadságharcot, hogy kikényszerítsük a tűzszünetet meg a béketárgyalást. Azt gondoltuk, hogy el lehet érni egy béketárgyalást, ami a fegyveres csata végső célja, amely béketárgyaláson majd az oroszok a nyugatiakkal megegyezhetnek arról, hogy úgy, mint Ausztria, mi is semlegesek legyünk. Tehát a szabadságunk elérését, a végső aktust akkor is egy béketárgyalástól reméltük. Az én fejemben a mi 56-os logikánk, a szabadságharc meg a béketárgyalás nagyjából egy helyen van, hiszen valahogy rá kell kényszeríteni a nagyot, az erőset, a megszállót arra, hogy föladja a terveit.”

FRISSÍTÉS

A hvg.hu kérdésére Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke  megerősítette, hogy lesz Orbán-beszéd idén is, de ezúttal nem Budapesten.

A miniszterelnök 23-án a zalaegerszegi Mindszentyneum ünnepélyes átadásán fog beszédet mondani

– írta a hírportálnak.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.