Nem tervezik lezárni a Párisi udvar passzázsait, állítja a tulajdonos

  • narancs.hu
  • 2017. április 27.

Belpol

A luxusszálloda jövőre nyílna meg, de a passzázsok nem kerülnek magánkézbe.

Máris reagált a csütörtöki Magyar Narancsban megjelent cikkre a Párisi udvar tulajdonosa, állítja, hogy a passzázsokat nem zárják le, „a szálloda és a vendéglátóipari egységek megközelíthetőségének érdekében sem”.

A cég azt is állítja, hogy az átjárók nem kerülnek magántulajdonba, valamint visszautasítják a „jordán ház” megnevezést is. A Párizs Property Kft. közleményéről az Index számolt be.

Most kell még jól megnézni

Most kell még jól megnézni

Fotó: Róka László/MTI

Szerdán írt arról a magyarnarancs.hu, hogy a Rogán Antal vezette V. kerületi önkormányzat 2014-ben adta el a Ferenciek tere 10. szám alatt álló Párisi udvar műemlék épületet 2,1 milliárd forintért. A befektetők ötcsillagos luxusszállodát álmodtak a Ferenciek terére. A  luxusszálloda létesítését a kormány annyira fontosnak találta, hogy kiemelt beruházássá minősítette, az Eximbank pedig személyre szabott, 22 millió eurós (6,85 milliárd forint) hitelt adott a befektetőknek.

A Rogán-féle önkormányzat úgy adta el a Párisi udvar épületét az arab befektetőknek, hogy a Párisi udvar, a két átjáró, a Párisi passzázs és a Kígyó passzázs közcélú használatáról nincs szó a szerződésben, azaz azok az épülettel együtt a befektetők birtokába kerültek. Ennek korrigálására 2015 októberében egy újabb megállapodást kötött az V. kerületi önkormányzat a Párizs Propertyvel. Ennek értelmében a beruházó a Párisi udvart és passzázst közterület céljára átengedi, azaz továbbra is bárki számára használható lesz. A bárki által használhatóság azonban csak megkötésekkel együtt érvényes: a szálloda tulajdonosa a területet este 12 órán át zárva tarthatja, az átjárás azonban bármikor tovább korlátozható vagy kizárható, ráadásul a birtokunkba került szerződések alapján arra is lehetőség nyílik, hogy Budapest legszebb passzázsa magántulajdonba kerüljön.

Minderről bővebben a Magyar Narancs e heti számában olvashat.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.