Nem tervezik lezárni a Párisi udvar passzázsait, állítja a tulajdonos

  • narancs.hu
  • 2017. április 27.

Belpol

A luxusszálloda jövőre nyílna meg, de a passzázsok nem kerülnek magánkézbe.

Máris reagált a csütörtöki Magyar Narancsban megjelent cikkre a Párisi udvar tulajdonosa, állítja, hogy a passzázsokat nem zárják le, „a szálloda és a vendéglátóipari egységek megközelíthetőségének érdekében sem”.

A cég azt is állítja, hogy az átjárók nem kerülnek magántulajdonba, valamint visszautasítják a „jordán ház” megnevezést is. A Párizs Property Kft. közleményéről az Index számolt be.

Most kell még jól megnézni

Most kell még jól megnézni

Fotó: Róka László/MTI

Szerdán írt arról a magyarnarancs.hu, hogy a Rogán Antal vezette V. kerületi önkormányzat 2014-ben adta el a Ferenciek tere 10. szám alatt álló Párisi udvar műemlék épületet 2,1 milliárd forintért. A befektetők ötcsillagos luxusszállodát álmodtak a Ferenciek terére. A  luxusszálloda létesítését a kormány annyira fontosnak találta, hogy kiemelt beruházássá minősítette, az Eximbank pedig személyre szabott, 22 millió eurós (6,85 milliárd forint) hitelt adott a befektetőknek.

A Rogán-féle önkormányzat úgy adta el a Párisi udvar épületét az arab befektetőknek, hogy a Párisi udvar, a két átjáró, a Párisi passzázs és a Kígyó passzázs közcélú használatáról nincs szó a szerződésben, azaz azok az épülettel együtt a befektetők birtokába kerültek. Ennek korrigálására 2015 októberében egy újabb megállapodást kötött az V. kerületi önkormányzat a Párizs Propertyvel. Ennek értelmében a beruházó a Párisi udvart és passzázst közterület céljára átengedi, azaz továbbra is bárki számára használható lesz. A bárki által használhatóság azonban csak megkötésekkel együtt érvényes: a szálloda tulajdonosa a területet este 12 órán át zárva tarthatja, az átjárás azonban bármikor tovább korlátozható vagy kizárható, ráadásul a birtokunkba került szerződések alapján arra is lehetőség nyílik, hogy Budapest legszebb passzázsa magántulajdonba kerüljön.

Minderről bővebben a Magyar Narancs e heti számában olvashat.

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Ég és föld

Hol veszik leginkább semmibe a közigazgatásban dolgozók munkáját? Minden szektorban a budapesti bérek a legmagasabbak? Miért nem keresnek átlag egymilliót a Békés megyei informatikusok?