Orbán: Ha ez így meg tovább, tízezerszám fognak minket megskalpolni

  • narancs.hu
  • 2017. április 28.

Belpol

A miniszterelnök Soros Györgyöt tartja az egyetlen és mindenért felelős ellenségnek.

Orbán Viktor a Kossuth rádió 180 perc című reggeli műsorában értékelte szerdai brüsszeli látogatását, melynek során az Európai Parlament tetemre hívta az unióellenes kampány, a lex CEU és a tervezett civiltörvény miatt. A találkozó emlékezetes epizódja volt, amikor az Európai Parlament liberális frakcióját vezető Guy Verhofstadt beolvasott a miniszterelnöknek a CEU-ról szóló vitában.

Így osztották ki Orbánt Brüsszelben: „Olyan, mintha Sztálin vagy Brezsnyev tért volna vissza”

„Mi lesz a következő, meddig megy el, Kertész Imre-könyveket fognak égetni a Kossuth téren?” Az Európai Parlament liberális frakcióját vezető Guy Verhofstadt keményen beolvasott Orbánnak Brüsszelben, a CEU-ról szóló vitában. A szenvedélyes beszédet már több mint kétmilliószor nézték meg a Facebookon Verhofstadt oldalán, de már magyar felirattal is elérhető.

A miniszterelnök reggel a rádióban már azt mondta: „A felsőoktatási törvény egy furcsa történet, hiszen korábban fellármázták a fél világot, mondván, hogy itt az oktatás, a tudomány szabadságáról van szó, de most figyelem az eseményeket és úgy látom, hogy egész egyszerűen egy pénzügyi kérdés lett belőle, hogy akkor milyen pénzügyi föltételekkel és hogy lehet szolgáltatásokat nyújtani az oktatás területén Magyarországon. Tehát többé már nem a szabadságról, hanem egész egyszerűen pénzügyi kérdésekről van szó…”

A kormányfő szerint Soros György magyarországi ügyei nem átláthatóak, nem átlátható a CEU jogi konstrukciója. Miközben a magyarországi bejegyzésű Közép-európai Egyetemmel semmi gond, a CEU-ról úgy fogalmazott: „Azt akarjuk megtudni, hogy az micsoda. Senki sem tudja. Itt olyan jogi zűrzavar van, hogy ennek az átvilágítása időt vesz igénybe.” Orbán azt is mondta, nem érti, miért kell a CEU kapcsán kiskapukat használni, miközben nyitva van a nagykapu, sőt az aranykapu is. Láthatóan új taktikát követ tehát a miniszterelnök, látványosan értetlenkedik és hülyének tetteti magát, más kérdés, hogy ez utóbbi egyre kisebb erőfeszítésébe kerül.

Az Európai Néppárt közben bejelentette, szombaton arra kéri a kormányt, hogy az általuk megszabott egy hónapos határidőn belül módosítsák a törvényt, és hozzák azt összhangba az uniós elvárásokkal.

Az Európai Néppárt a CEU-törvény módosítását kéri Orbántól

Valaki állítsa már meg Brüsszelt! A Bruxinfónak azt nyilatkozta csütörtökön Siegfried Muresan, az EPP szóvivője, hogy a szombati elnökségi ülésén Orbán Viktortól azt fogják kérni, hogy az Európai Bizottság által megszabott egy hónapos határidőn belül módosítsa a lex CEU-ként ismert felsőoktatási törvényt. Ez két dolgot jelenthet.

A reggeli műsorban szóba került a déli határon elkészült felturbózott kerítésrendszer, amely a miniszterelnök szerint bármilyen embertömeg feltartóztatására alkalmas, gyakorlatilag nem lehet áthatolni rajta.

Hozzátette, hogy az Európai Bizottság, Soros György és a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) támadás alá vették a magyar migránsszabályozást, azt akarják ugyanis, hogy Magyarország bontsa le a kerítést, változtasson a jogi előírásokon, és engedje be az illegális migránsokat.

Orbán példaként hozta fel két bangladesi menekültkérő ügyét, akiknek a strasbourgi bíróság még márciusban ítélt kártérítést.

Elkaszálta Strasbourg a magyar tranzitzónát

Két bangladesi menedékkérő fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához, fejenként 10 ezer eurós kártérítést kaptak. A Magyar Helsinki Bizottság közleménye. A Magyar Helsinki Bizottság bangladesi ügyfelei még 2015. szeptember 15-én próbálkoztak legálisan a röszkei tranzitzónán keresztül Magyarországra bejutni, és itt menedéket kérni. Ekkor lépett hatályba a szerb–magyar határszakaszon az új jogi határzár.

Orbán szerint egy Soros-szervezet perelt, majd egy Soros-egyetemen végzett bíró ítélt Magyarország ellen. Ebből a vak is láthatja, hogy egy rendszerrel áll szemben Magyarország, és „ha ez így meg tovább, tízezerszám fognak minket megskalpolni (…) elveszik a magyarok pénzét”. Szerinte többek között éppen azért van szükség a civiltörvényre, hogy fel lehessen térképezni ezeknek a szervezeteknek a hálózatát, hogy tudni lehessen, ki honnan kap pénzt.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.