magyarnarancs.hu: A november 17-i közfelháborodás napján láttuk először szónokolni. Mi vitte rá a nyilvános szerepvállalásra?
Nagy Emília: Három, oktatással foglalkozó civil szervezet – Hívatlanul csoport, HAT, OHA – nevében történt a szerepvállalás, de a kezdeményező is én voltam. Úgy éreztem, hogy az oktatás problémái eddig nem okoztak igazi közfelháborodást, azokat mindenki a pedagógusok és az éppen a rendszerben lévő gyerekek belügyeként értékelte. Az ezzel foglalkozókon kívül kevesen fogták föl, hogy itt a teljes magyar jövőről van szó. Amikor meghozták a rendelkezéseket, keletkezett néhány civil szülői szervezet, de szép lassan a beletörődés vált uralkodóvá. Látva, hogy az internetadó elleni tüntetéshullám nyomán az embereket ki lehet vinni az utcára, arra gondoltam, hangsúlyt kaphatna akár az oktatás is.
magyarnarancs.hu: Tehát tudatos döntés volt, hogy nem egy kifejezetten oktatásról szóló tüntetésre mennek el?
NE: Teljesen. Azon a héten tüntetett a pedagógus-szakszervezet is, de ott ugyanazoknak mondtam volna beszédet, akik eddig is tudták, mi a helyzet. A nagy tüntetésről tudtuk, hogy közvetíteni fogják internetes fórumok és televíziók. A fő cél nem is közvetlenül a tízezer ember megszólítása volt, mert ők már kint voltak az utcán, hanem azoké, akik otthon ültek a fotelban. Azt látom, hogy a tüntetéssel, majd a személyem körüli cirkusszal leomlott a közvélemény előtti fal, jobban bekerült a köztudatba az oktatás ügye.
| ||
magyarnarancs.hu: Aktivistaként, civil szervezetekben eddig is dolgozott?
NE: Néhány éve részt veszek a HAT és a Hívatlanul munkájában. Az elején próbáltunk konzultálni, szakértői anyagokat készíteni, alternatívákat kínálni, de a kutya nem volt kíváncsi az alternatíváinkra. 2013-ban szerveztünk egy rendezvénysorozatot, ahol a demokratikus pártok vitathatták meg oktatási elképzeléseiket. A Fidesz és a KDNP eleve nem jött el, szeptember után pedig elhalt az egész, onnantól mindenkit a választás érdekelt, nem foglalkoztak a civilekkel. Azt láttuk, hogy a kisebb tiltakozásoknak nincsen eredménye. A kormánnyal nem lehet együttműködni, az ellenzékkel nem lehet együttműködni, egyetlen út maradt, hogy beálljunk a tiltakozók sorába, és a társadalommal működjünk együtt.
magyarnarancs.hu: A tüntetés szervezői hogyan fogadták a kezdeményezést?
NE: Több tüntetésszervező csoportot megkerestünk, a közfelháborodás napja kezdeményezőivel két nap alatt sikerült mindent leegyeztetni, pedig senkit nem ismertünk közülük. Örültek az oktatás témájának, hiszen fiatalok, őket is érinti. Örültek annak, hogy három civil szervezet közösen lép fel, és annak is, hogy jó a beszéd. Végül a vidéki demonstrációkon is felolvasták a szöveget. Ezt hatalmas dolognak tartom. A fővárosban könnyű elbújni, ha nem akarom, akkor a szomszéd nem tudja meg, hogy kint voltam. Vidéken viszont ez sokkal nehezebb, így borzasztóan nagy eredmény, hogy ennyien megmozdultak.
magyarnarancs.hu: Előzetesen tartott attól, hogy támadások érhetik?
NE: Nem tartottam tőle, de az első pillanattól kezdve tudtam, hogy így lesz. Mégis úgy gondoltam, hogy ez egy fontos ügy, és ha más beszélt volna, akkor őt támadják. Ez a mostani magyar élet velejárója. Lelkileg egyáltalán nem viselt meg a dolog, idegileg igen, sok a stressz, nem tudok jól aludni, de idővel ez elmúlik.
magyarnarancs.hu: A Klik felállítása óta gyakran hallani, hogy igazgatók, pedagógusok nem mernek tünteni, nyilatkozni. Az ön iskolájában volt valami visszhangja a beszédének?
NE: Előzetesen csak az igazgatómat és a helyetteseket kérdeztem meg, hogy jogilag mi a helyzet, azt mondták, szólásszabadság van. Mondjuk mosolyogtunk rajta. Diákoknak, a többi kollégának nem szóltam. Aztán kiderült, hogy sokan kint is voltak a tüntetésen, mások pedig utólag nézték meg. Teljes szolidaritást látok: vagy hallgatnak, és érzem, vagy már merik is mondani. A tüntetés utáni napon az egyik osztályban vigyázzállásban – amit én soha nem követelek meg –, őrjöngve, tapsolva üdvözöltek. Majdnem elbőgtem magam, pedig nem vagyok az a típus. Persze egész órán erről volt szó, Krasznahorkai Emma beszéde kapcsán a slamről, aztán az édesapja regényeiről, a demokrácia működéséről, a hálózatosságról.
magyarnarancs.hu: Megpróbáltam a lehetőségekhez mérten rekonstruálni a Hír Tv-s történetet. Ha jól értem, először múlt pénteken küldtek megkeresést az ön igazgatójának...
NE: Pontosabban telefonon keresték, az „én ügyemben”, ekkor még nem pontosították, hogy milyen információkat szeretnének ellenőrizni. Igazgató úr már nem volt bent, de ahelyett, hogy hétfőn újra keresték volna, kedden kamerával és mikrofonnal megjelentek az iskolában. A portán azt mondták, hogy meg van beszélve velem az interjú, ez nem volt igaz. Én még órán voltam. Az újságírók rossz helyen várakoztak, így nem látták, amikor bementem az irodámba a gyerekekkel, akik éppen a dolgozataikat nézték meg. Amikor megtaláltak, az igazgatóhelyettes próbálta feltartóztatni őket, mert nem volt engedélyük a forgatásra. Végül a riporternő bejöhetett, és megkérdezhette tőlem, hogy adok-e neki interjút. Magánemberként akartak megkérdezni, erre azt válaszoltam, hogy nem magánemberként léptem fel a tüntetésen, hanem három szervezet nevében, ráadásul mindenkinek az a tapasztalata, hogy a Hír Tv pont az ellenkezőjére tudja alakítani a nyilatkozatokat. Ekkor elmentek, és körülbelül fél óra múlva értesültünk, hogy utólag engedélyt kértek a Kliktől, ebből derült ki, hogy a vádemelésről akarnak kérdezni.
magyarnarancs.hu: Ami állítólag csalás miatt történt.
NE: Semmi ilyesmiről nem tudok, pedig ha így lenne, azt egy hosszú nyomozásnak kellett volna megelőznie, engem már többször ki kellett volna hallgatni. Ettől függetlenül csodálkoznék, ha a kisujjukból szopták volna ki. Inkább arra tippeltem kezdettől fogva, hogy a neten rengeteg Nagy Emília van, fene tudja, kinek van vaj a füle mögött. Aztán egy barátnőmmel rájöttünk, mit találhattak, valóban van a neten egy dokumentum Nagy Emíliáról, akit csalással vádolnak (erről a legfőbb ügyésznek írt, 2011-es levélről van szó – T. Sz.). De ő teljesen más ügyekkel foglalkozik, nem tudom, hogyan gondolhattak rám. Én maximum krétákkal tudnék csalni. Most ott tartunk, hogy megjött a Klik válasza, megerősítették, hogy az igazgató helyesen járt el. Nem lehet az iskolai munkát, a pedagógust, a gyerekeket megzavarni.
magyarnarancs.hu: Ön mintegy megelőző csapásként továbbította a sajtónak ezt a történetet. A Hír Tv pedig – ha jól tudom – semmit nem hozott le önről.
NE: Én magam a lyukasórámban a hálózatoknak írtam meg, mi történt, ők küldték szét a sajtónak. A Hír Tv-ben vélhetően most is azon gondolkodnak, hogyan találhatnának rajtam fogást.
magyarnarancs.hu: Mit szól a #kedveshírtv kampányhoz?
NE: Ez is azt mutatja, hogy nevetséges, amit a kormánypárti sajtó művel, az emberek most már inkább idegesen reagálnak. Nyilván sok Fidesz-hívő, kormányhívő ember van, akiknek bármilyen torzítást el lehet adni, de fogyatkozik a számuk.
magyarnarancs.hu: Tervezik-e, hogy a továbbiakban is megjelenítik az oktatás témáját a kormányellenes tüntetéseken?
NE: A tüntetés, majd az őrült Hír Tv-s história elég jól ráirányította a figyelmet a témára, most már nem feltétlenül kell sulykolnunk, hogy ez mindenki ügye. Arra készülünk, hogy a nagyobb tüntetéseken, amelyek céljaival egyetértünk, megkeressük a szervezőket, és ha nem is saját fellépésben, de rajtuk keresztül vagy nyilatkozatok formájában megpróbáljuk az oktatás fontosságára felhívni a figyelmet. Januárban pedig szeretnénk egy asztalhoz ültetni az oktatással foglalkozó civil szervezeteket, szakszervezeteket, diákszervezeteket. Így elindulhat egy újabb konszenzuskereső, előremutató folyamat.
