Kiszely Katalin: Egy másik forgatókönyvben állapodtunk meg. De erről nem kívánok beszélni. Ha tízen megállapodunk valamiben, én elfogadhatatlannak tartom, hogy nem tartjuk magunkat ehhez.
MN: A gyűlésük előtt leginkább azt lehetett tudni, hogy Ceglédre és az onnan érkező kisgazdákra figyelnek majd.
KK: Nem tudtuk, hogy alakulnak a dolgok Cegléden. Már előtte azt akartuk, hogy jogfolytonosságot teremtsünk a két gyűlés között. Természetesen egyeztettük előtte, hogy Ceglédről sokan érkezzenek a fővárosba, hiszen ezzel legitimálni tudtuk a nagygyűlésünket. Elfogadtuk a ceglédi gyűlés napirendi pontjait, és kiegészítettük a mieinkkel. A jogfolytonosság révén érdektelenné vált, hogy a pártalkotmány szerint milyen ülést hívhat össze Torgyán.
MN: Miért nem csatlakozott a pesti gyűléshez Turi-Kovács Béla és Balogh Gyula?
KK: Turiékat nyilván megviselték a Cegléden történtek. Nem mindenki számára ugyanaz a fontos: van, akinek a hatalom megragadása, az én számomra a reform, a rendszer megváltoztatása. A párt egységessé tételének útján fontos lépés lett volna, ha átjönnek, akkor másként alakult volna a pesti gyűlés is. Ez erősítette volna politikai legitimációnkat.
MN: 1999-ben Torgyánt megerősítették elnöki pozíciójában. Akkor ön se tiltakozott ez ellen.
KK: Hatáskörrel nem rendelkező szervek erősítették meg, mint az általa választott pártelnökség és a megyei vezetőség. A pártelnöknek olyan diszkrecionális jogköre van, amely mellett egyáltalán nem érvényesül az önkormányzatiság elve, a választott szerveknek semmilyen hatáskörük nincs. De meséljék már el, önök szerint mit tudok én tiltakozni? Szeptember óta mást se csinálok, csak tiltakozom. Márciusban a Székely-ügy kapcsán tiltakoztam. Rögtön ki is vágtak mindenhonnan. Szeptemberben a Kis Újságban volt néhány "korszakalkotó" javaslatom: azt mondtam, nem szerencsés a parancsuralmi rend alapján történő káderkiválasztás, mert a képességek nem derülnek ki belőle. Már a cikk címe is rossz volt: profi munkához profi team kell. ´99 márciusában azt nyilatkoztam: nem adom a nevem ahhoz, amit Székely csinál. Szíves tudomásukra hoznám azt is, hogy tavaly májusig nem voltam párttag, így nem is volt beleszólásom a dolgokba. Májusban léptem be, szeptemberben tiltakoztam, januárban pedig már fel is függesztették a tagságomat.
MN: Sokáig ön Torgyán bizalmi emberének számított, régi családi kapcsolat fűzte önöket össze.
KK: Nem hiszem, hogy a pártelnök valaha is épített volna a köztünk levő bizalmi viszonyra, és én sem apelláltam erre. Kizárólag szakmai kérdésekben jártam el.
MN: Lányi szerint ő a párt elnöke, a bírósági döntéseknél pedig lényegesebb az, hogy a tagság nagy része őt támogatja.
KK: A jelenlegi pártelnökség lépései nem jogi keretek közt zajlanak, ezért úgy véltem, a mi lépéseinknek feltétlenül jogszerűnek kell lenniük. Tény, hogy a párt kimozdult a jelenlegi elnök alól: bárhol járok az országban, ez szemmel látható.
MN: Cegléden speciel Torgyán támogatottsága volt szemmel látható.
KK: Én annyi ismeretlen embert még életemben nem láttam, pedig ´95-től sok gyűlésen vettem részt.
MN: Ha ön adna jogi tanácsot Lányiéknak, javasolná-e egy olyan per megindítását, mint amelyet tavaly nyertek meg Nagy Ferenc Józsefék?
KK: Igen, csakhogy nagyon közel vannak a választások. Nagy Ferenc Józsefék ´92-ben kezdtek el perelni, laza nyolc év alatt meg is lett az eredménye.
MN: Torgyánék szerint a vidéki tagságnak nem a városi értelmiségi kisgazdák kellenek, hanem Gyimóthy Géza.
KK: Nem hiszem, hogy a kisgazdapárti tagság azon múlik, hogy fel tudok-e mutatni 25 parasztot a családból. Sajnos egyet sem tudok. Az is biztos, hogy nem tudom elénekelni a Krasznahorka büszke várát, amit Gyimóthy alelnök úr nagyon szépen tud, sőt az sem valószínű, hogy zászlórúddal fogok verekedni, de nem is hiszem, hogy ez alapozná meg a kisgazda képviselői hitelességemet.
MN: A kisgazdapárt mindkét elnöke a függetlenek közt ül. Mi volt a szerepe Torgyán frakcióból való kizárásának?
KK: Erre részben azért volt szükség, mert így a koalícióból nem lehet kilépni, azt csak a frakció teheti meg. Ráadásul Torgyánnak napról napra kevesebb embere van. Teljesen egyedül nem marad, mindig lesznek körülötte néhányan, de arra a szellemi tőkére, amit jelenlegi elnöksége megjelenít, én nem építenék. A politikai súlya mára nullára csökkent.
MN: A parlament nem tett eleget az Alkotmánybíróság 1998-as döntésének, és nem állapított meg alsó határt frakcióalapításnál. Vagyis Torgyán új frakciót is létrehozhat, hogy ne a Kis Újságban kelljen napirend előttieket írnia.
KK: Én is hallottam, hogy Torgyán frakciót alapítana, és elképzelhetőnek is tartom, hiszen pillanatokon belül megindul Szabadi Béla ellen a büntetőeljárás, ez pedig esetlegesen felvetheti a miniszteri felelősség kérdését. Ott pedig a pártelnöki funkción felül a frakcióhoz tartozás is védelmet jelenthet.
- bbe-vsz -
Ajogi helyzet
A Fővárosi Bíróság a múlt héten elutasította Lányi Zsolt ama kérelmét, hogy nyilvántartásba vegyék őt, mint az FKGP elnökét. Lányi lapzártánk után a Legfelsőbb Bírósághoz (LB) fellebbez, arra hivatkozva, hogy az elsőfokú bíróság túllépte hatáskörét: Lányi szerint a bíróságnak pusztán regisztrálnia kellett volna ezt a tényt, ehelyett azonban a beadványt tartalmi okokból utasították el (és ezzel kvázi a ceglédi gyűlést ismerték el legitim nagyválasztmánynak). Ha az LB helybenhagyja az első fokú ítéletet, Lányiéknak nem marad más lehetőségük, mint Nagy Ferenc Józsefhez hasonlóan a pereskedés. Ha az LB szerint Lányi az elnök, akkor végrehajtási eljárás keretében jöhet a várfoglalás: Lányi beülhet Torgyán Belgrád rakparti székébe (ahová jelenleg a rendőröktől és az őrző-védőktől a madár se juthat be).
A budapesti nagygyűlés szervezői egyébként úgy okoskodhattak, hogy az ő nagygyűlésükbe a Ceglédről átvonuló küldöttek lehelnek majd legitimitást (hiszen az ő meghívójukat Torgyán írta alá, ergo a pártalkotmány szerint abszolúte legitimek voltak). Emiatt érinthette fájdalmasan a pesti reformereket az, hogy Turi-Kovács, Balogh Gyula és Szabó János Ceglédről ugyan lelépett, de nem Pestre mentek, hanem bátran hazaszaladtak. És ha a budapesti szakadároknak lett volna türelmük végigjátszani a pártalkotmány által előírt lépéseket (az elnök elleni bizalmatlansági indítványok elfogadását, majd az új, elnökválasztó nagyválasztmány kiírását) az elnök leváltásáig, valószínűleg a bíróság előtt is több eséllyel tudnák bizonyítani azt, hogy tulajdonképpen ők a Független Kisgazdapárt. De Lányit elfogta a hév: francba a jogászkodással, kiáltott, és evvel homlokon is csapta saját magát.
A pártelnök-kérdéstől függetlenül alakul a kisgazdafrakció és a frakcióból a függetlenek közé átült kisgazdák sorsa: Torgyán kipenderítése után a frakció kimondhatja, hogy Csúcs László év eleji kizárása törvénytelen volt, Csúcs pedig visszaülhet a frakcióba. A többiek, Lányi, Kiszely, Molnár Róbert és Pápai Mihály pedig csak Csúccsal szolidarítottak, ezért a parlament ügyrendi bizottsága (amely örömmel hagyta szó nélkül Torgyán kizárását) kimondhatja, hogy ők is visszatérhetnek frakciójukba. Júliusban egyébként is letelik az a fél év, amelyet egy pártját elhagyó képviselőnek a független frakcióban kell eltöltenie, vagyis Lányiék legkésőbb szeptemberben vélhetően újra frakciótagok lesznek. Velük tart Cseh Sándor, és tárgyalások folynak a négy független ex-fideszessel: Helmeczy Lászlóval, Hortobágyi Krisztinával, Gyuga Pállal és Szabó Attilával is. Más kérdés, hogy mennyire venné jó néven a Fidesz a kisgazdafrakció felfideszesítését, illetve nem akarja-e néhányukat mégis visszavenni. Torgyánnak jelenleg hat-hét támogatója van a frakcióban, plusz Torgyánné. Ha szeptember 29-én Torgyánnak lesz mersze megtartani a nagygyűlést, vélhetően egy szervezettebb csapattal fog szembenézni, mint Cegléden.
