Az Országos Roma Önkormányzat kudarcos jelöltállítása

Némasági fogadalom

Belpol

A hétfőn tartott közgyűlésen tizenhárom órányi heves vita után sem tudtak dönteni az ORÖ küldöttei a nemzetiségi listáról. Mivel a jelöltállítás határideje január 31. volt, a következő négy évben nem lesz önálló roma nemzetiségi képviselet a parlamentben. Az ORÖ hamarosan feloszlatja magát.

„Arra kérlek Benneteket, hogy olyan képviselőt küldjetek az Országgyűlésbe, aki nem az állampárt engedelmes pincsi­ku­tyá­­jaként hoz szégyent a cigányság fejére, hanem egyenlő partnerként tárgyalva képes érvényesíteni a roma magyarok érdekeit” – áll Tordai Bence párbeszédes országgyűlési képviselő nyílt levelében, amelyet az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) tagjainak írt a hétfői listaállító közgyűlés előtt.

A közgyűlés azonban kaotikus kiabálásba fulladt, a megjelent képviselők kis híján egymásnak estek, ám szavazásra az egész napos vitatkozás után sem került sor. A megjelentek először abban nem értettek egyet, hogy nyílt vagy titkos szavazással, szavazógéppel válasszanak-e jelöltet. Erről Hidvégi-B. Attila, a RomNet felelős szerkesztője számolt be a közösségi oldalán, hozzátéve, hogy csak két név közül lehetett választani: a novemberi közgyűlésen listavezetőnek választott Agócs János (az ORÖ elnöke) és a jelenlegi roma kisebbségi szószóló Farkas Félix között. Utóbbi neve annak ellenére kapott esélyt, hogy a két hónappal ezelőtti szavazáson még a hétfős listára sem került föl.

Dancs Mihály, az ORÖ alelnöke még a héten beterjeszti javaslatát arról, hogy az ORÖ rendkívüli közgyűlésen oszlassa fel önmagát – ezt a szervezet elnöke, Agócs János is támogatja, derült ki Hidvégi éjszakai tudósításából.

Ami biztos: a döntésképtelenség miatt a magyarországi romáknak nem hogy nemzetiségi képviselőjük, de jelen állás szerint szószólójuk sem lesz áprilistól az Országgyűlésben.

„Az én álláspontom már régóta az, hogy a hazai nyolcszázezres roma közösség nem tudja a kedvezményes mandátumot valósággá váltani mindaddig, amíg az Országos Roma Önkormányzatban (ORÖ) ülő hivatalos roma politikusok nem haladják meg önmagukat, és nem kérnek fel egy olyan köztiszteletben álló, ORÖ-n kívüli embert listavezetőnek, aki mellé a roma választók fel tudnak sorakozni” – fogalmazott lapunknak a halála előtt néhány nappal Setét Jenő roma polgárjogi aktivista, amikor az ORÖ-ben november óta zajló eseményekről beszélgettünk vele. (Setét Jenő a cikkben szereplő nyilatkozatát már nem tudta jóváhagyni, ezért a legkritikusabb mondatait nem közöljük – Cs.-E. E.)

Képviselő, szószóló

Pedig november elején úgy tűnt, hogy változások lesznek a roma önkormányzatban, hiszen az addig magabiztos többséget élvező Lungo Drom, a Fidesz ciklusok óta állandó partnere lényegében vereséget szenvedett. Az ORÖ jelöltállító közgyűlése Agócs Jánost, a szervezet jelenlegi elnökét szavazta meg listavezetőnek, vagyis Agócsnak lehetett volna esélye kedvezményes mandátummal, roma nemzetiségi képviselőként bejutni a parlamentbe; vagy ha nem kap elegendő szavazatot áprilisban, akkor szószólóként tevékenykedhetett volna az Országgyűlésben. A novemberi szavazáson a hétfős listára Farkas Félix – aki 2014 óta az első roma szószóló az Országgyűlésben – még csak fel sem került.

Az Orsz?ggy?l?s plen?ris ?l?se

 
Farkas Félix, a felszámoló
Fotó: MTI/Kovács Tamás

 

 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.