Az Országos Roma Önkormányzat kudarcos jelöltállítása

Némasági fogadalom

Belpol

A hétfőn tartott közgyűlésen tizenhárom órányi heves vita után sem tudtak dönteni az ORÖ küldöttei a nemzetiségi listáról. Mivel a jelöltállítás határideje január 31. volt, a következő négy évben nem lesz önálló roma nemzetiségi képviselet a parlamentben. Az ORÖ hamarosan feloszlatja magát.

„Arra kérlek Benneteket, hogy olyan képviselőt küldjetek az Országgyűlésbe, aki nem az állampárt engedelmes pincsi­ku­tyá­­jaként hoz szégyent a cigányság fejére, hanem egyenlő partnerként tárgyalva képes érvényesíteni a roma magyarok érdekeit” – áll Tordai Bence párbeszédes országgyűlési képviselő nyílt levelében, amelyet az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) tagjainak írt a hétfői listaállító közgyűlés előtt.

A közgyűlés azonban kaotikus kiabálásba fulladt, a megjelent képviselők kis híján egymásnak estek, ám szavazásra az egész napos vitatkozás után sem került sor. A megjelentek először abban nem értettek egyet, hogy nyílt vagy titkos szavazással, szavazógéppel válasszanak-e jelöltet. Erről Hidvégi-B. Attila, a RomNet felelős szerkesztője számolt be a közösségi oldalán, hozzátéve, hogy csak két név közül lehetett választani: a novemberi közgyűlésen listavezetőnek választott Agócs János (az ORÖ elnöke) és a jelenlegi roma kisebbségi szószóló Farkas Félix között. Utóbbi neve annak ellenére kapott esélyt, hogy a két hónappal ezelőtti szavazáson még a hétfős listára sem került föl.

Dancs Mihály, az ORÖ alelnöke még a héten beterjeszti javaslatát arról, hogy az ORÖ rendkívüli közgyűlésen oszlassa fel önmagát – ezt a szervezet elnöke, Agócs János is támogatja, derült ki Hidvégi éjszakai tudósításából.

Ami biztos: a döntésképtelenség miatt a magyarországi romáknak nem hogy nemzetiségi képviselőjük, de jelen állás szerint szószólójuk sem lesz áprilistól az Országgyűlésben.

„Az én álláspontom már régóta az, hogy a hazai nyolcszázezres roma közösség nem tudja a kedvezményes mandátumot valósággá váltani mindaddig, amíg az Országos Roma Önkormányzatban (ORÖ) ülő hivatalos roma politikusok nem haladják meg önmagukat, és nem kérnek fel egy olyan köztiszteletben álló, ORÖ-n kívüli embert listavezetőnek, aki mellé a roma választók fel tudnak sorakozni” – fogalmazott lapunknak a halála előtt néhány nappal Setét Jenő roma polgárjogi aktivista, amikor az ORÖ-ben november óta zajló eseményekről beszélgettünk vele. (Setét Jenő a cikkben szereplő nyilatkozatát már nem tudta jóváhagyni, ezért a legkritikusabb mondatait nem közöljük – Cs.-E. E.)

Képviselő, szószóló

Pedig november elején úgy tűnt, hogy változások lesznek a roma önkormányzatban, hiszen az addig magabiztos többséget élvező Lungo Drom, a Fidesz ciklusok óta állandó partnere lényegében vereséget szenvedett. Az ORÖ jelöltállító közgyűlése Agócs Jánost, a szervezet jelenlegi elnökét szavazta meg listavezetőnek, vagyis Agócsnak lehetett volna esélye kedvezményes mandátummal, roma nemzetiségi képviselőként bejutni a parlamentbe; vagy ha nem kap elegendő szavazatot áprilisban, akkor szószólóként tevékenykedhetett volna az Országgyűlésben. A novemberi szavazáson a hétfős listára Farkas Félix – aki 2014 óta az első roma szószóló az Országgyűlésben – még csak fel sem került.

Az Orsz?ggy?l?s plen?ris ?l?se

 
Farkas Félix, a felszámoló
Fotó: MTI/Kovács Tamás

 

 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.