Az Országos Roma Önkormányzat kudarcos jelöltállítása

Némasági fogadalom

Belpol

A hétfőn tartott közgyűlésen tizenhárom órányi heves vita után sem tudtak dönteni az ORÖ küldöttei a nemzetiségi listáról. Mivel a jelöltállítás határideje január 31. volt, a következő négy évben nem lesz önálló roma nemzetiségi képviselet a parlamentben. Az ORÖ hamarosan feloszlatja magát.

„Arra kérlek Benneteket, hogy olyan képviselőt küldjetek az Országgyűlésbe, aki nem az állampárt engedelmes pincsi­ku­tyá­­jaként hoz szégyent a cigányság fejére, hanem egyenlő partnerként tárgyalva képes érvényesíteni a roma magyarok érdekeit” – áll Tordai Bence párbeszédes országgyűlési képviselő nyílt levelében, amelyet az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) tagjainak írt a hétfői listaállító közgyűlés előtt.

A közgyűlés azonban kaotikus kiabálásba fulladt, a megjelent képviselők kis híján egymásnak estek, ám szavazásra az egész napos vitatkozás után sem került sor. A megjelentek először abban nem értettek egyet, hogy nyílt vagy titkos szavazással, szavazógéppel válasszanak-e jelöltet. Erről Hidvégi-B. Attila, a RomNet felelős szerkesztője számolt be a közösségi oldalán, hozzátéve, hogy csak két név közül lehetett választani: a novemberi közgyűlésen listavezetőnek választott Agócs János (az ORÖ elnöke) és a jelenlegi roma kisebbségi szószóló Farkas Félix között. Utóbbi neve annak ellenére kapott esélyt, hogy a két hónappal ezelőtti szavazáson még a hétfős listára sem került föl.

Dancs Mihály, az ORÖ alelnöke még a héten beterjeszti javaslatát arról, hogy az ORÖ rendkívüli közgyűlésen oszlassa fel önmagát – ezt a szervezet elnöke, Agócs János is támogatja, derült ki Hidvégi éjszakai tudósításából.

Ami biztos: a döntésképtelenség miatt a magyarországi romáknak nem hogy nemzetiségi képviselőjük, de jelen állás szerint szószólójuk sem lesz áprilistól az Országgyűlésben.

„Az én álláspontom már régóta az, hogy a hazai nyolcszázezres roma közösség nem tudja a kedvezményes mandátumot valósággá váltani mindaddig, amíg az Országos Roma Önkormányzatban (ORÖ) ülő hivatalos roma politikusok nem haladják meg önmagukat, és nem kérnek fel egy olyan köztiszteletben álló, ORÖ-n kívüli embert listavezetőnek, aki mellé a roma választók fel tudnak sorakozni” – fogalmazott lapunknak a halála előtt néhány nappal Setét Jenő roma polgárjogi aktivista, amikor az ORÖ-ben november óta zajló eseményekről beszélgettünk vele. (Setét Jenő a cikkben szereplő nyilatkozatát már nem tudta jóváhagyni, ezért a legkritikusabb mondatait nem közöljük – Cs.-E. E.)

Képviselő, szószóló

Pedig november elején úgy tűnt, hogy változások lesznek a roma önkormányzatban, hiszen az addig magabiztos többséget élvező Lungo Drom, a Fidesz ciklusok óta állandó partnere lényegében vereséget szenvedett. Az ORÖ jelöltállító közgyűlése Agócs Jánost, a szervezet jelenlegi elnökét szavazta meg listavezetőnek, vagyis Agócsnak lehetett volna esélye kedvezményes mandátummal, roma nemzetiségi képviselőként bejutni a parlamentbe; vagy ha nem kap elegendő szavazatot áprilisban, akkor szószólóként tevékenykedhetett volna az Országgyűlésben. A novemberi szavazáson a hétfős listára Farkas Félix – aki 2014 óta az első roma szószóló az Országgyűlésben – még csak fel sem került.

Az Orsz?ggy?l?s plen?ris ?l?se

 
Farkas Félix, a felszámoló
Fotó: MTI/Kovács Tamás

 

 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.