Az Országos Roma Önkormányzat kudarcos jelöltállítása

Némasági fogadalom

Belpol

A hétfőn tartott közgyűlésen tizenhárom órányi heves vita után sem tudtak dönteni az ORÖ küldöttei a nemzetiségi listáról. Mivel a jelöltállítás határideje január 31. volt, a következő négy évben nem lesz önálló roma nemzetiségi képviselet a parlamentben. Az ORÖ hamarosan feloszlatja magát.

„Arra kérlek Benneteket, hogy olyan képviselőt küldjetek az Országgyűlésbe, aki nem az állampárt engedelmes pincsi­ku­tyá­­jaként hoz szégyent a cigányság fejére, hanem egyenlő partnerként tárgyalva képes érvényesíteni a roma magyarok érdekeit” – áll Tordai Bence párbeszédes országgyűlési képviselő nyílt levelében, amelyet az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) tagjainak írt a hétfői listaállító közgyűlés előtt.

A közgyűlés azonban kaotikus kiabálásba fulladt, a megjelent képviselők kis híján egymásnak estek, ám szavazásra az egész napos vitatkozás után sem került sor. A megjelentek először abban nem értettek egyet, hogy nyílt vagy titkos szavazással, szavazógéppel válasszanak-e jelöltet. Erről Hidvégi-B. Attila, a RomNet felelős szerkesztője számolt be a közösségi oldalán, hozzátéve, hogy csak két név közül lehetett választani: a novemberi közgyűlésen listavezetőnek választott Agócs János (az ORÖ elnöke) és a jelenlegi roma kisebbségi szószóló Farkas Félix között. Utóbbi neve annak ellenére kapott esélyt, hogy a két hónappal ezelőtti szavazáson még a hétfős listára sem került föl.

Dancs Mihály, az ORÖ alelnöke még a héten beterjeszti javaslatát arról, hogy az ORÖ rendkívüli közgyűlésen oszlassa fel önmagát – ezt a szervezet elnöke, Agócs János is támogatja, derült ki Hidvégi éjszakai tudósításából.

Ami biztos: a döntésképtelenség miatt a magyarországi romáknak nem hogy nemzetiségi képviselőjük, de jelen állás szerint szószólójuk sem lesz áprilistól az Országgyűlésben.

„Az én álláspontom már régóta az, hogy a hazai nyolcszázezres roma közösség nem tudja a kedvezményes mandátumot valósággá váltani mindaddig, amíg az Országos Roma Önkormányzatban (ORÖ) ülő hivatalos roma politikusok nem haladják meg önmagukat, és nem kérnek fel egy olyan köztiszteletben álló, ORÖ-n kívüli embert listavezetőnek, aki mellé a roma választók fel tudnak sorakozni” – fogalmazott lapunknak a halála előtt néhány nappal Setét Jenő roma polgárjogi aktivista, amikor az ORÖ-ben november óta zajló eseményekről beszélgettünk vele. (Setét Jenő a cikkben szereplő nyilatkozatát már nem tudta jóváhagyni, ezért a legkritikusabb mondatait nem közöljük – Cs.-E. E.)

Képviselő, szószóló

Pedig november elején úgy tűnt, hogy változások lesznek a roma önkormányzatban, hiszen az addig magabiztos többséget élvező Lungo Drom, a Fidesz ciklusok óta állandó partnere lényegében vereséget szenvedett. Az ORÖ jelöltállító közgyűlése Agócs Jánost, a szervezet jelenlegi elnökét szavazta meg listavezetőnek, vagyis Agócsnak lehetett volna esélye kedvezményes mandátummal, roma nemzetiségi képviselőként bejutni a parlamentbe; vagy ha nem kap elegendő szavazatot áprilisban, akkor szószólóként tevékenykedhetett volna az Országgyűlésben. A novemberi szavazáson a hétfős listára Farkas Félix – aki 2014 óta az első roma szószóló az Országgyűlésben – még csak fel sem került.

Az Orsz?ggy?l?s plen?ris ?l?se

 
Farkas Félix, a felszámoló
Fotó: MTI/Kovács Tamás

 

 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.