A magyar választásokba való „beavatkozásként” értékelte Varga Judit igazságügyi miniszter, hogy 62 európai parlamenti képviselő levélben kérte egy teljes körű választási megfigyelő misszió Magyarországra küldését az EBESZ (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalától. Pedig a nemzetközi megfigyelőket maga a kormány hívta meg, az EP-képviselők csak azt szorgalmazták – 20 magyarországi civil szervezethez hasonlóan –, hogy az EBESZ az előző választásoknál alkalmazott korlátozott misszió helyett ezúttal teljes körű megfigyelésről döntsön.
A kétfajta misszió időtartamában és létszámában is különbözik. Míg a 2018-as parlamenti választásra összesen 17 szakértőt delegált az EBESZ a korlátozott misszió keretében, a teljes körű megfigyelés kiegészülne jelentős számú úgynevezett rövid távú megfigyelővel, akik szisztematikusan nyomon követnék a szavazás lebonyolítását a választás napján. Abból kiindulva, hogy a szintén április 3-án tartandó szerbiai választásokra 250 rövid távú megfigyelőt küld az EBESZ, egy teljes körű magyar misszió létszáma a 300-at is elérhetné. Banuta Zsófia, a választási visszaélések feltárásával foglalkozó Unhack Democracy munkatársa szerint az EBESZ-megfigyelők jellemzően párban dolgoznak, és az iránymutatások szerint 5–7 szavazókört keresnek fel a választás napján. 300-as létszámmal számolva tehát közel ezer szavazóhelyiségbe, a szavazókörök nagyjából 10 százalékába juthatnának el. A teljes körű missziónál a média monitorozása is kiterjedtebb, mint a korlátozott megfigyelésnél.
Európai uniós tagállamba még soha nem küldött teljes körű missziót az EBESZ, Magyarországon is csak az EU-csatlakozásunk előtt végeztek ilyen megfigyelést. Erős diplomáciai üzenet lenne, ha változtatnának ezen a gyakorlaton, ugyanakkor adminisztratív nehézséggel járhat, hogy a rövid távú megfigyelők költségeit az EBESZ-tagállamok jellemzően fejlesztési keretekből fedezik, és ezeket uniós tagállamban alapesetben nem lehet elkölteni. Szintén problémát okozhat, hogy a szerbiai választásokat a magyarországival egy napon rendezik, így egyszerre két helyre kellene megfigyelőket toborozni. Az EBESZ előzetes igényfelmérő missziója a január 17-i héten látogatott Magyarországra, ők döntenek arról, milyen típusú megfigyelésre tesznek javaslatot. A döntés lapzártánkig nem született meg, de rövid időn belül várható, hiszen a küldöttségnek februárban el kellene kezdeni a munkát.
Érdekük lenne?
Léderer András, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa szerint egy minél nagyobb létszámú EBESZ-misszió azért is fontos lenne, mert a magyar jogszabályok nem teszik lehetővé a választások állampolgári megfigyelését. Civilek is csak pártok delegáltjaiként vehetnek részt a szavazatszámlálásban, és bár az ellenzék ezúttal nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy mind a 10 ezer szavazókörben legyen két delegáltja, a politikai oldalakhoz nem kötődő, évtizedek alatt kimunkált módszertannal dolgozó nemzetközi szervezet jelenléte nyilvánvalóan pluszlegitimitást adna a választási folyamatnak. „Szerintem még a kormánynak is az az érdeke, hogy minél átfogóbb legyen a választás ellenőrzése, és ne kérdőjelezzék meg annyian az eredményt, mint négy évvel ezelőtt” – mutat rá Léderer András.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
