Nincs az a pénz

Első pillantásra drasztikus az ösztöndíjas férőhelyek számának csökkenése, a minisztérium viszont felsőoktatási „hozzáférési fordulatról” beszél. Ám alaposabb vizsgálat után sem lehetünk nyugodtak, miután a diplomások arányát tekintve csaknem sereghajtók vagyunk az unióban.

Harminckét egyetemen csökken az állami férőhelyek keretszáma, a legsúlyosabb szűkítés az Eötvös Loránd Tudományegyetemet érinti, amely 2062 fővel kevesebb diákot vehet fel ilyen formában az idén, mint egy évvel ezelőtt. Akár spórol a kormány, akár a felsőoktatás struktúrájának újabb átszervezéséről van szó, az adatok sokkolóak. A Budapesti Gazdasági Egyetemen 690, a Budapesti Műszaki Egyetemen több mint 350, a Debreceni Egyetemen 820, a Pécsi Tudományegyetemen 558 fővel kevesebb lesz az államilag támogatott férőhely, mint ahogyan azt tavaly előirányozta a tárca. Új férőhelyek szinte csak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) keletkeztek, ott rögtön 11 százalékkal lett több (265 fő) – ennek oka egyértelműen az, hogy a kormánynak kedves intézmény szeptembertől elindítja tanárképző karát és átfogó bölcsészképzéseit. A külföldi diákok körében kiemelkedően sikeres Semmelweis Egyetemen 76, a Testnevelési Egyetemen 35 új férőhellyel számolnak.

Fontos megjegyezni, hogy ezek ún. előirányzott értékek. Tavaly 95 846 állami ösztöndíjas férőhelyet hirdetett meg a tárca, végül úgy húzták meg a ponthatárokat, hogy csak 79 285 hallgató kezdte meg tanulmányait nem önköltséges finanszírozásban – vagyis a meghirdetett állami finanszírozású helyek 17 százalékát már akkor sem töltötte fel a minisztérium. Ha idén hasonló kimenetelre számítunk, akkor a kitűzött 87 174 helyett sokkal kevesebb diáknak állja majd az állam az egyetemi tanulmányok költségét.

A vészharangot az Akadémiai Dolgozók Fóruma kongatta meg: „A magyar kormány – az egészségügyhöz, a szociális szférához és számos más kulcsfontosságú állami szférához hasonlóan – egyre inkább kivonul a felsőoktatásból is” – írta január közepén a HUN-REN kutatóinak alulról szerveződött mozgalma, amely úgy látja, a férőhelyek csökkentése „sok fiatalt gyakorlatilag kizár a felsőoktatásból, vagy eladósodásra kényszeríti őket”, továbbá bizonyosan oktatók tömeges elbocsátásával jár majd több egyetemen.