Csökkentik az állami ösztöndíjasok előirányzott számát az egyetemeken

Nincs az a pénz

Belpol

Első pillantásra drasztikus az ösztöndíjas férőhelyek számának csökkenése, a minisztérium viszont felsőoktatási „hozzáférési fordulatról” beszél. Ám alaposabb vizsgálat után sem lehetünk nyugodtak, miután a diplomások arányát tekintve csaknem sereghajtók vagyunk az unióban.

Harminckét egyetemen csökken az állami férőhelyek keretszáma, a legsúlyosabb szűkítés az Eötvös Loránd Tudományegyetemet érinti, amely 2062 fővel kevesebb diákot vehet fel ilyen formában az idén, mint egy évvel ezelőtt. Akár spórol a kormány, akár a felsőoktatás struktúrájának újabb átszervezéséről van szó, az adatok sokkolóak. A Budapesti Gazdasági Egyetemen 690, a Budapesti Műszaki Egyetemen több mint 350, a Debreceni Egyetemen 820, a Pécsi Tudományegyetemen 558 fővel kevesebb lesz az államilag támogatott férőhely, mint ahogyan azt tavaly előirányozta a tárca. Új férőhelyek szinte csak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) keletkeztek, ott rögtön 11 százalékkal lett több (265 fő) – ennek oka egyértelműen az, hogy a kormánynak kedves intézmény szeptembertől elindítja tanárképző karát és átfogó bölcsészképzéseit. A külföldi diákok körében kiemelkedően sikeres Semmelweis Egyetemen 76, a Testnevelési Egyetemen 35 új férőhellyel számolnak.

Fontos megjegyezni, hogy ezek ún. előirányzott értékek. Tavaly 95 846 állami ösztöndíjas férőhelyet hirdetett meg a tárca, végül úgy húzták meg a ponthatárokat, hogy csak 79 285 hallgató kezdte meg tanulmányait nem önköltséges finanszírozásban – vagyis a meghirdetett állami finanszírozású helyek 17 százalékát már akkor sem töltötte fel a minisztérium. Ha idén hasonló kimenetelre számítunk, akkor a kitűzött 87 174 helyett sokkal kevesebb diáknak állja majd az állam az egyetemi tanulmányok költségét.

A vészharangot az Akadémiai Dolgozók Fóruma kongatta meg: „A magyar kormány – az egészségügyhöz, a szociális szférához és számos más kulcsfontosságú állami szférához hasonlóan – egyre inkább kivonul a felsőoktatásból is” – írta január közepén a HUN-REN kutatóinak alulról szerveződött mozgalma, amely úgy látja, a férőhelyek csökkentése „sok fiatalt gyakorlatilag kizár a felsőoktatásból, vagy eladósodásra kényszeríti őket”, továbbá bizonyosan oktatók tömeges elbocsátásával jár majd több egyetemen.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.