Csökkentik az állami ösztöndíjasok előirányzott számát az egyetemeken

Nincs az a pénz

Belpol

Első pillantásra drasztikus az ösztöndíjas férőhelyek számának csökkenése, a minisztérium viszont felsőoktatási „hozzáférési fordulatról” beszél. Ám alaposabb vizsgálat után sem lehetünk nyugodtak, miután a diplomások arányát tekintve csaknem sereghajtók vagyunk az unióban.

Harminckét egyetemen csökken az állami férőhelyek keretszáma, a legsúlyosabb szűkítés az Eötvös Loránd Tudományegyetemet érinti, amely 2062 fővel kevesebb diákot vehet fel ilyen formában az idén, mint egy évvel ezelőtt. Akár spórol a kormány, akár a felsőoktatás struktúrájának újabb átszervezéséről van szó, az adatok sokkolóak. A Budapesti Gazdasági Egyetemen 690, a Budapesti Műszaki Egyetemen több mint 350, a Debreceni Egyetemen 820, a Pécsi Tudományegyetemen 558 fővel kevesebb lesz az államilag támogatott férőhely, mint ahogyan azt tavaly előirányozta a tárca. Új férőhelyek szinte csak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) keletkeztek, ott rögtön 11 százalékkal lett több (265 fő) – ennek oka egyértelműen az, hogy a kormánynak kedves intézmény szeptembertől elindítja tanárképző karát és átfogó bölcsészképzéseit. A külföldi diákok körében kiemelkedően sikeres Semmelweis Egyetemen 76, a Testnevelési Egyetemen 35 új férőhellyel számolnak.

Fontos megjegyezni, hogy ezek ún. előirányzott értékek. Tavaly 95 846 állami ösztöndíjas férőhelyet hirdetett meg a tárca, végül úgy húzták meg a ponthatárokat, hogy csak 79 285 hallgató kezdte meg tanulmányait nem önköltséges finanszírozásban – vagyis a meghirdetett állami finanszírozású helyek 17 százalékát már akkor sem töltötte fel a minisztérium. Ha idén hasonló kimenetelre számítunk, akkor a kitűzött 87 174 helyett sokkal kevesebb diáknak állja majd az állam az egyetemi tanulmányok költségét.

A vészharangot az Akadémiai Dolgozók Fóruma kongatta meg: „A magyar kormány – az egészségügyhöz, a szociális szférához és számos más kulcsfontosságú állami szférához hasonlóan – egyre inkább kivonul a felsőoktatásból is” – írta január közepén a HUN-REN kutatóinak alulról szerveződött mozgalma, amely úgy látja, a férőhelyek csökkentése „sok fiatalt gyakorlatilag kizár a felsőoktatásból, vagy eladósodásra kényszeríti őket”, továbbá bizonyosan oktatók tömeges elbocsátásával jár majd több egyetemen.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.