Az utasok tájékoztatása nélkül megszüntette a jegyekbe és a bérletekbe korábban beépített biztosítást a BKV. A lépéssel évente mintegy 50 millió forintot spórol. Mindezt már évekkel ezelőtt megtette a cég, s azóta még a jogos kártérítést is csak bírósági határozatra fizeti ki. Ezt viszont később megpróbálja az ügyekben érintett, akár vétlen járművezetőkön is behajtani.
Amilyen „hangosan” bevezette anno, olyan csendben kivette már néhány évvel ezelőtt a BKV a jegyekből és bérletekből az utasbiztosítást. Azóta lényegesen bonyolultabb és időigényesebb behajtani egy esetleges baleseti kártérítést a cégtől. A szolgáltatást a közösségi közlekedési társaságok közül egyedül a BKV építette le – a MÁV-nál és a Volánbusznál jelenleg is létezik –, azért, hogy megspóroljon ezzel évente mintegy 50 millió forintot. A megvonásnak mára azonban nem csupán az utasok, hanem a járművezetők is érezhetik a negatív hatásait, több sofőr is panaszolta: a cég megpróbálja rájuk hárítani a megsérült utasok kártérítését, még akkor is, ha nem ők hibáztak – közölte Naszályi Gábor, a cégnél működő Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke.
A társaság ugyanis a jegyhez adott biztosítás felbontása óta is felel az általa szállított utasok testi épségéért, s ha megsérül valaki és jogosan kér kártérítést, azt ki kell fizetnie. Már ha a bíróság megítéli ezt. Mivel a cég igyekszik kitérni a fizetés elől, lehetőleg minden kártérítési vitát bírósági útra terel, miközben a felelősségbiztosítása terhére akár egyszerűen is rendezhetné az egyértelműnek tűnő ügyeket. A BKV általános álláspontja szerint azonban az utas hibás még azért is, ha egy hirtelen nagy fékezéskor balesetet szenved a mozgó járművön, mert nem kapaszkodott elég erősen – mondta az elnök.
A szakszervezet különösen felháborítónak tartja, hogy a cég még a bírósági döntés ellenére is megpróbál mindenáron a pénzénél maradni úgy, hogy az utasnak kifizetett összeget igyekszik az ügyben érintett vétlen járművezetőre hárítani. Ez végtelenül inkorrekt módszer, amely a munka törvénykönyve adta lehetőséggel való súlyos visszaélés is – szögezte le Naszályi Gábor. A munkavállaló ugyanis kizárólag a szándékos kártérítésért felel, ám a forgalomban egy hirtelen fékezés – és ennek következtében egy esetleges sérülés – nem minősülhet szándékosságnak - magyarázta. Mindez súlyosbítja a korábban is tapasztalt gyakorlatot, miszerint a cég a használt járművek sérüléseit szintén gondatlan károkozás címén új értéken javíttatja, a dolgozók költségén.
