„No Vona, no cry” – A gyöngyösi Jobbik-ellenes járdafirkák ügye

„12 éve élek Gyöngyösön, az áprilisi országgyűlési választáskor úgy döntöttünk néhány barátommal, hogy itt az idő civilként tenni valamit a Jobbik ellen, mert igen veszélyes pártnak tartjuk. Úgy tűnik, ennek a veszélyét a többi párt és civil szervezet nem érzékeli, pedig egy szélsőjobboldali párt szépen lassan beférkőzik az életünk minden területére. Egyszerű emberként nem volt más eszköz a kezünkben, szórólapot kezdtünk osztogatni és a város járdáira fújtunk feliratokat” – emlékezik vissza Nagy Róbert. A férfi és barátai a No Vona, no cry felirat mellett egy horogkeresztet a kukába dobó ember alakját is felfújták a járdákra, ezzel is arra buzdítva a lakosságot, hogy április 6-án a Jobbik ellen szavazzanak. A parkolókban osztogatott ötezer szórólappal is ez volt a céljuk, melyen többek között olyan állítások szerepeltek, mint a „ha szégyennek tartod, hogy a magyar nácik vezetője gyöngyösi” vagy „ha szégyennek tartod, hogy Európa legnagyobb náci pártja a Jobbik”.

A rongálás

Két-három héttel a választások után Nagy Róbertet megkereste a rendőrség, a kapitányságon ujjlenyomatot vettek tőle, fotót készítettek róla, és kérték, hogy tegyen vallomást. Utólag az is kiderült, hogy a rendőrség a város több üzletéből kikérte a térfigyelő kamerák felvételeit, hogy beazonosítsák az elkövetőt. „Magát a cselekményt elismertem, büszke is vagyok rá, nem bujkálva csináltam, hanem a saját rendszámú autómmal. Viszont panasszal éltem, és azt nem voltam hajlandó elismerni, hogy ez bűncselekmény volt, így végül bírósági ügy lett belőle.” Szerinte a gyöngyösi rendőrség igyekezett aktívan „kiszolgálni” a följelentést, a nyomozás során házkutatást is tartottak nála.

2014. május végére meglett a vádirat, „falfirka elhelyezésével szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálás vétsége miatt”, Nagy Róbert ellen. A feljelentést Kévés Tamás, a Jobbik gyöngyösi alapszervezetének elnöke, helyi önkormányzati képviselő tette meg. Elmondása szerint a vasárnapi választás előtti nap 22-23 feliratot találtak a város járdáin, és mivel Vona Gábor személyét sértette a firka, azonnal feljelentést tett ismeretlen tettes ellen. A rendőrség talált egy szemtanút is, aki a bíróságon elmondta, hogy hárman csinálták a firkákat, közülük Nagy Róbertet ismerte fel; fel is szólította őket, hogy hagyják abba a rongálást. (A vádirat szerint Kévés Tamás mellett egy Bencsik István nevű férfit idéztek be tanúként a tárgyalásra. Bencsik Facebook-oldalán több, Jobbikot támogató posztot találni, vagy éppen közös képet Vona Gáborral.) „Elítélendő az egész ügy, és Gyöngyösön olyan még nem fordult elő, hogy valaki ilyen mértékű negatív kampányt folytasson. Azt gondolom, sem a pártok, sem senki más nem engedheti meg magának, hogy Gyöngyös város köztereit ilyen módon rongálja, akkor sem, ha választások vannak. Ezért szívügyem volt, hogy nyomozza ki a rendőrség, ki volt az, ráadásul sok támogatást és pozitív visszajelzést kaptunk, a rendőrségi teljesítmény igen komoly volt, a választásokat pedig maximum pozitívan befolyásolta az ügy, hiszen sok helyen látták Vona Gábor nevét” – mondta lapunknak Kévés, aki szerint az akció inkább hozott a Jobbiknak és Vonának szavazatokat, mint vitt. (Az országgyűlési választáson Vona Gábort a Fidesz–KDNP színeiben induló Horváth László előzte meg nagyjából egy százalékkal. Az októberi önkormányzati választáson az MSZP–DK–Együtt összefogása győzedelmeskedett, a polgármester Hiesz György lett, megelőzve a fideszes indulót és harmadik helyre szorítva a jobbikos Kévés Tamást.)

A szólásszabadság

Nagy Róbertet a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvédje, Hüttl Tivadar védte. Védőbeszédében egyrészt arra hivatkozott, hogy egy bűncselekménynél minden esetben vizsgálni kell a társadalomra való veszélyességet – ez ebben az ügyben nem történt meg –, másrészt a szólásszabadság érvényesülését. „Nagy Róbert a politikai véleményét fejezte ki a választási kampányidőszakban, amikor az egyébként is erősen védett közéleti vita még kevésbé korlátozható. A választópolgárok nemcsak külső szemlélőként figyelhetik a politikai versenytársak kampányát, hanem egy demokráciában ők maguk is részt vesznek benne, ha akarnak” – mondta Hüttl. „A választási időszak a szólásszabadság legszélesebb területe kell, hogy legyen, ilyenkor a jelöltek megpróbálják meggyőzni a választópolgárokat, hogy szavazzanak rájuk. Ennek azonban nem kell, hogy a választópolgárok passzív elszenvedői legyenek, ők is elmondhatják a véleményüket. Ez egy nagyon fontos politikai beszéd és véleménynyilvánítás, így a szólásszabadság aránytalan korlátozása lenne, ha az állam egy ilyen cselekedetet büntetőjogi eljárásban szankcionálna” – tette hozzá Dojcsák Dalma, a TASZ szólásszabadság szakértője. Szerinte ilyen esetben a választási eljárási szabályok alapján lehet felelősségre vonni egy személyt és közigazgatási szankcióval lehet ellene élni, de ez csak a jelöltekre és a jelölteket állító pártokra érvényes, magánszemélyekre nem. „Ez egy jogalkotói hiba, hogy ugyanabban az időszakban ugyanazt a tevékenységet enyhébben szankcionálják, ha valaki jelölt, mint ha magánszemély.”

Fotó: MTI

Az elhangzott védőbeszédben egyébként szerepelt a Kúria egy olyan ítélete is, amely egy hasonló vecsési ügyben – ahol az Együtt–PM egy jelöltje helyezett a járdára és a falakra kormányváltást sürgető feliratokat – kimondta: ilyen cselekedetet nem lehet büntetni, csak ha az adott önkormányzat rendelettel tiltja meg a választási időszakban a falfirkák elhelyezését. Ilyenről Gyöngyösön azonban nem volt szó. A város jegyzőjétől ugyanis az alábbi tájékoztatást kaptuk: „A város falai kifejezés bár nem szabatos, érthető. Erre vonatkozóan a választási törvény tartalmaz szabályozást, és azt mondja, hogy középületre egyáltalán nem lehet választási plakátot elhelyezni (gyakorlatilag szinte minden információhordozót plakátként kezel), minden más épületre pedig a tulajdonos hozzájárulásával. Másrészről a közterületen egyébként elhelyezhető plakátokra a választási törvény felhatalmazást ad az önkormányzatoknak, hogy műemlékvédelmi, környezetvédelmi okokra hivatkozással rendeletben tiltsák a plakátolást, de az önkormányzat soha nem élt ezzel, így a múlt évi választások kapcsán sem.”

A Gyöngyösi Járásbíróságon tárgyalt ügynél azonban a bíró nem erre fókuszált, hanem az okozott kárra. Az összefújt felületek tulajdonosai az önkormányzat és a Magyar Telekom (járdák és csatornafedelek); utóbbi az ügyészség megkeresésére elmondta, hozzá nem érkezett be panasz, így nem határoztak meg kárt, az önkormányzat pedig arról tájékoztatta a bíróságot, hogy az említett járdarészeket fel kell bontani és újra kell betonozni, melynek költsége egyenként ötezer forint körüli. A városháza arról tájékoztatta lapunkat, hogy a rongálás ügyével nem foglalkoztak, nem tudják, hová voltak felfestve ezek az ábrák, így azt sem tudják, láthatók-e még, Hiesz György polgármester pedig 2015. január végén értesült erről az ügyről először.

A kárérték megállapítása azért is túlzó, mert a firkák nagy része a tárgyalás időpontjára eltűnt, Nagy Róbert pedig fotókkal és videóval bizonyította, hogy hígítóval néhány perc alatt eltávolítható egy-egy felirat. „Körülbelül háromezer forintot költöttem kefére, rongyra és hígítóra, és egy jelet három perc alatt eltakarítottam. Egy firkára leszámolva úgy 4-500 forintba került az eltüntetése.” Így „az elsőfokú bíróság a 2015. január hó 22. napján kelt ítéletével N. R. vádlottat az ellene 2 rendbeli társtettesként elkövetett rongálás vétségének vádja alól felmentette. A vádlott az ítéletet tudomásul vette, az ellen az ügyészség jelentett be fellebbezést, így az ítélet nem jogerős” – tájékoztatta lapunkat az Egri Törvényszék sajtószóvivője.

A rágalmazás

Nagy Róbertet a szórólapokon olvasható mondataiért Vona Gábor pártelnök rágalmazás miatt jelentette föl. „A feljelentés adatai szerint N. R. az országgyűlési választásokat megelőző napon a Jobbik Magyarország Mozgalom és Vona Gábor személyét sértő kijelentéseket tartalmazó röplapokat helyezett el a Tesco áruház előtt parkoló gépkocsik szélvédőjén” – állt az Egri Törvényszék tájékoztatásában. A Jobbik sajtóosztálya a folyamatban lévő eljáráshoz egyelőre nem kívánt semmit hozzáfűzni. Nagy Róbert ebben az ügyben is felmentésre számít, hiszen olyan dolgokra utalva szólította fel az embereket a Jobbik elleni szavazásra, amiket a Jobbik cselekszik vagy mond. Dojcsák Dalma szerint az ilyen kifejezések a politikai vita részét képezik, ezért nem szankcionálhatók.

Lehet-e nácizni?

Karsai László történész 2011-ben az ATV-ben azt mondta, a Jobbik neonáci párt. A Jobbik ezért beperelte. Ennek eredményeként a Fővárosi Ítélőtábla kimondta, hogy Karsai nem sértette meg a párt jó hírnevét, a neonáci jelző tehát használható a Jobbikkal kapcsolatban. (Erről lásd publicisztikánkat itt.) Az Amerikai Népszavában megjelent 2010-es cikk kapcsán pedig Bartus László újságíró ellen indult rágalmazás vétsége miatt eljárás, szintén Vona Gábor feljelentése nyomán. Abban az ügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság adott igazat az alperesnek, aki a szabad véleménynyilvánítás jogával érvelt és védekezett, így ebben az ügyben eldőlt, hogy nem rágalmazás nácinak nevezni a Jobbikot. Hüttl Tivadar szerint ezek a példák is azt mutatják, hogy egy politikai vita és/vagy véleménynyilvánítás során egy politikusnak tűrnie kell az ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket, azok nem merítik ki a rágalmazás fogalmát.

„A kampányidőszak vitáiban olykor megbotránkoztató, vagy sértő megállapítások is helyt kell, hogy kapjanak, egy olyan politikai pártra pedig, amely maga is megbotránkoztató és sértő kijelentéseket tesz, ez még inkább igaz.” Dojcsák szerint megfigyelhető, hogy ha egy hivatalos személy vagy politikus a feljelentő, akkor mind a rendőrség, mind az ügyészség buzgó, holott a közhatalmat gyakorló politikusokkal szembeni véleménynyilvánításokat éppen hogy dekriminalizálni kellene, nem lenne szabad a büntetőjog eszközével fellépni ellenük. „A dekriminalizálás egy nemzetközi folyamat, amely több országban, például az Egyesült Királyságban már lezajlott. Mi azért dolgozunk, hogy ez nálunk is végbemenjen, vagy legalább a büntetőjognál sokkal enyhébb polgárjogi szankció lépjen a helyébe.”

„Az egész ügy fejleménye az lett, hogy csináltunk egy független civil egyesületet Gyöngyösön Változást Akarunk Gyöngyösön (VAGY) névvel, mert ha ilyen jelenségek és pártok vannak a politikai életben, akkor mi sem tudunk mást tenni, mint hogy belépünk a politika színterére” – mondta Nagy Róbert, aki az októberi választáson polgármester-jelöltként is elindult, és 182 szavazattal másfél százalékot el is ért. „Tudtam, hogy nincs esélyem, de valamit elkezdtünk és görgetjük tovább, hogy Gyöngyösön is megmutassuk az embereknek, van alternatíva a Jobbikon kívül.”