„Az Alaptörvény jogrendszerünk alapja: mérce az állampolgároknak, köti a törvényhozókat, a bírókat, a Kormányt és a köztársasági elnököt is. Értékmérő szerepét akkor tudja maradéktalanul betölteni, ha nincs kitéve folytonos változtatásoknak” – így kezdte Novák Katalin köztársasági elnök a közösségi oldalon közzé tett posztjában a keddi alkotmánymódosítással kapcsolatos álláspontját.
Az államfő aláírta az Alaptörvény módosítását.
Jogrendszerünk fundamentumán azért kellett változtatni, mert az Országgyűlés szándéka szerint az önkormányzati és az európai parlamenti választást egy időben kell megrendezni, a megyéket pedig január elsejétől vármegyéknek nevezik.
A köztársasági elnök szerint az Alaptörvény biztosítja a rendszer kiszámíthatóságát és stabilitását. Előállhat olyan helyzet, amikor ezen a jogszabályon változtatni kell, főleg „február óta, hiszen a háború miatt az ország helyzete és mindennapi életünk körülményei drámaian változnak” – írta Novák Katalin, hozzátéve: „a kedden megszavazott alkotmánymódosításnak azonban nem látom kényszerítő indokát. Alkotmányos kötelezettségemnek tettem eleget, amikor a mai napon az Alaptörvény tizenegyedik módosítását aláírtam”.
Azt, hogy a kormánymegbízottakból főispánok, a megyékből vármegyék lesznek, Lázár János építési és beruházási miniszter sem tartotta jó ötletnek. Előbbi változást nem szavazta meg, utóbbit – mivel az alkotmányt érinti –, mint írta, fenntartásai ellenére kötelessége volt megszavazni.
