Novák Katalin aláírta az orvosi kamarát lenullázó törvényt

  • narancs.hu
  • 2023. március 2.

Belpol

Hiszen volt nála toll, és fogott is.

Szerda este már közzé is tették a Közlönyben az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló törvényt (2006. évi XCVII.), illetve az egészségügyről szóló törvény (1997. évi CLIV.) módosítását.

Mint azt a Narancs is megírta, a törvénymódosítás jelentősen megnyírja a Magyar Orvosi Kamara jogköreit, amennyiben a jövőben nem lesz kötelező a kamarai tagság, így azok is folytathatják a tevékenységüket, akik nem kamarai tagok. Az etikai eljárásokat, azokat is, amik folyamatban vannak az Egészségügyi Tudományos Tanácshoz delegálta a kormány.

A törvényjavaslat úgy, ahogy van, átment, Novák Katalin már alá is írta.

A Magyar Orvosi Kamara azt mondta a kormány új törvényéről: „Ez egy kirakatper, egy koncepciós eljárás,a kormány hazugságok, valótlan információk alapján indított durva támadást a MOK ellen.” 

Szijjártó László, a MOK Győr megyei elnökével interjút készítettünk. Szerinte az egészségügy rohamos léptékű átalakítása, amihez a MOK súlyának csökkentésére van szükség, tévedés. „Amit a kormányzat akar – a mostani, mentők által irányított ügyeleti rendszer – a világon sehol nincs. Ez egy kényszermegoldás egy krízishelyzetre, de nem mondják ki, hogy krízishelyzet, nem mondják ki, hogy kényszermegoldás, és nem mondják ki, hogy átmeneti, amit majd egy normál, szakmailag elfogadható, a világszínvonalú ellátási rendszer vált fel.”

A törvény ugyancsak gyorsan átment a Parlamenten, hétfőn még csak a tervezetről írtunk, kedden már el is fogadták. Bezzeg a NATO-bővítést több idő megvitatni.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Ilyen az, amikor Zelenszkij mutogat Orbánra

Az ukrán elnök nem a magyaroknak üzent, amikor Orbánt fenyegette, hanem a saját szavazóinak, akik választ kérnek arra, miért nem harcolta még ki a pénzügyi mentőcsomagot az Európai Uniótól. De a magyar miniszterelnököt amúgy is Putyin ügynökének tartják az ukránok – így nem bánják, ha csúnyán beszélnek róla.

Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti kör szerzett meg egy elárverezett belvárosi állami palotát

A korábban állami intézményeknek helyet adó V. kerületi paloták nagyléptékű kiárusításának részeként talált gazdára a Szabadság térhez közeli patinás épület: ki­kiáltási áron, 6,5 milliárdért kerülhet egy Tiborcz Istvánhoz köthető üzleti körhöz. Előzőleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egy kazah befektetőnek adott el egy értékes lipótvárosi palotát 5,6 milliárd forintos kikiáltási áron.

Nem elég német

Szigorúan véve nem életrajzi film ez az alkotás, minden fontosabb sorsfordulat benne van ugyan, de a rendező ambíciója nagyobb: újraértelmezné a Kafkáról kialakult, őt egyfajta komor vátesznek kijáró áhítattal megalkotott képet – az életművet nem átértékelve, hanem átélhető kontextusba helyezve.

Kinyíltak a hóvirágok

A gyerekek a fal felé fordították a lakásban azokat a fényképeket, amelyeken felnőttként láthatók. Vannak emlékeik abból az életükből, naggyá lett bútoraik, tárgyaik is folyton gondot okoznak nekik. Látták magukat a tükörben, megvan az élmény, ahogy elérhetetlenné válik a felső polc, de nehezükre esik az emlékezés.

Hunn, új legenda?

A tárlat fő kérdése nem az, hogy milyenek voltak ténylegesen a hunok. Inkább az 1500 éve folyamatosan létező, izgalmas, zavarba ejtő és örökké változó Attila-legenda kusza szövevénye bontakozik ki előttünk.

Irigységmonológ

A zenés darab egy, a „semmi közepén” lévő buszmegállóban születő belső monológ. Akár a Forrest Gumpban, csak itt az elfogadás békéje helyén az elégedetlenség indulata áll. Hősünk, úgy tűnik, egyszer már járt ennél a kissé misztikus elágazásnál. Életé­nek első fele az egyik irányba elindulva nem vezetett sehová, és most, amikor ismét itt ül a megállóban, már nem biztos, hogy indul járat az ellenkező vonalon.