magyarnarancs.hu: Mit szól hozzá, hogy esetleg önt is keresheti a rendőrség?
Szíjjártó László: Szomorú vagyok, hogy ide jutottunk, de mivel én senkit nem fenyegettem, nem hinném, hogy engem keresnek. Nem tudok a megyénkben olyan kollégáról, aki ilyesmit tenne. Elkeserítő, hogy a kormányzat és a MOK nem tárgyalásokkal rendezi a kialakult konfliktust. Biztos vagyok benne, hogy a rendőrségnek e helyett sokkal fontosabb feladatai is akadnának.
magyarnarancs.hu: Ön a kórházi kollégáinak azt javasolta, ne kössenek szerződést a háziorvosi ügyeletre a győri kórházzal.
SZL: A MOK Országos Küldöttgyűlése, a hazai orvostársadalmat képviselő több száz orvos szinte egyöntetű szavazatával követeléseket fogalmazott meg és nyomásgyakorlás megszervezését határozta el. Nekem MOK-tisztviselőként ezt a feladatot kell végrehajtanom. Ennek része az új ügyeleti rendszer átmeneti bojkottja. Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szakmai rendezvényeken és a nyilvánosság előtt is folyamatosan azt mondta, minden készen áll az új háziorvosi ügyeleti rendszer bevezetésére, és hogy a megyei kollégák önkéntesen írhatják alá az erről szóló szerződésüket. Bár kételkedtünk, de elhittük és most mégsincs elég ember az ügyelet kiállításához. Ezért a megyei kórházban összehívtak egy rendkívüli értekezletet, ahol a rezidenseket, azaz a nem szakorvos, tehát képzésben levő kollégákat szóban állítólag kötelezték, hogy lássanak el háziorvosi ügyeletet, amíg az OMSZ nem tudja megoldani. A kórházban a különböző osztályokon dolgozó, más szakirányú képzésben részt vevő fiatal kollégákok van szó, akiknek általános orvosi diplomájuk van. Végezhetnek orvosi munkát, de nem háziorvosok. Később írásban is kérték őket – bár abban a kötelező jelleg már nem szerepelt –, hogy vegyenek részt a háziorvosi ügyelet ellátásában. Ennél sokkal jobb és biztonságosabb megoldás lenne, ha a háziorvosok ügyelnének. Azt a követelésekről való tárgyalással tudja a Kormány elérni. Én ezt javaslom.
magyarnarancs.hu: Egy rezidens önállóan ügyelhet, dönthet?
SZL: A kórházi osztályukon is csak a szupervízióval. Szabály szerint kellene, hogy legyen egy szakorvos kolléga, aki felügyeli tevékenységüket, a képzés első két évében levőkét helyben. A szakvizsgájuk előtt állóknál általában elfogadható, hogy egy telefonon elérhető, vagy behívható szakorvos segít nekik, de a rezidens önállóan szakorvosi munkát nem végezhet, és tudtommal csak a saját szakterületén ügyelhet.
magyarnarancs.hu: Azt kérte a fiatal orvosoktól, ne adják el magukat egy tál lencséért. Mit takar ez?
SZL: Elsősorban persze a lakosság érdeke, ám az orvostársadalmon belül főként a fiatal kollégáké is, hogy korszerű ellátás épüljön ki. Most nem megyek bele a részletekbe, de
a szakmai jövőjük függ attól, hogy elindulunk-e a modern ellátás felé, ahol kevesebb a kiszolgáltatottság, több a szakmaiság s több normális, nem vezényelt, hanem önálló, értelmes, értelmiségi munka van-e, vagy sem.
Ezért írtam azt, hogy ne adják el a jövőjüket egy tál lencséért. Most extra pénzt kereshetnek az ügyeletben való részvétellel, a MOK nyomásgyakorlásában történő részvétellel viszont, ha a követeléseinket teljesíti a kormány, korszerűbb, jobb minőségű orvosi pálya lehetősége nyílhatna meg számukra. Olyan orvosi pályáé, aminek hiánya miatt sokan mentek, mennek külföldre közülük.
magyarnarancs.hu: Egyébként milyen ügyeleti kötelezettségeik vannak a kórházi orvosoknak?
SZL: Tudni kell, hogy a kórházban dolgozó orvosok szinte kivétel nélkül egészségügyi szolgálati jogviszonyban vannak. Ebből fakadó kötelezettségük szerint havonta két ügyeletet kell adniuk. Ha ennél többször is hajlandóak, különmegállapodást kötnek a kórházzal. Ezt hivatalosan úgy hívják, hogy önként vállalt többletmunka. Bárki bármikor felmondhatja, ha a továbbiakban nem akarja csinálni. Ez az egyetlen eszköz az ellen, ha valakit az előírtnál többet kívánnak dolgoztatni, vagy olyan munkát végeztetni vele, amit nem szeretne. A szerződés felmondásának egy hónap az átfutási ideje. A többletmunka nélkül a kórházak működésképtelenek. Egy ilyen helyzetben egy felelős irányítás mindenhol a világon tárgyalni kezdene.
magyarnarancs.hu: Kormányoldalon az ön sorait fenyegetésként interpretálták, mivelhogy arról is ír, hogy sztrájktörők, akik a háziorvosok döntő többsége által bojkottált ügyeletre jelentkeznek, ugyanis ezáltal az ügyeletet elutasító háziorvosok helyére állnak.
SZL: Nem neveztem senkit sztrájktörőnek, a helyzetet próbáltam jobban elmagyarázni. Ezért is tettem idézőjelbe ezt a kifejezést. És nem azt írtam, hogy sztrájktörők vagytok. Hanem azt, hogy aki egy ilyen helyzetben vállal ilyen munkát önként, az gyakorlatilag „sztrájktörővé” válik. Egyébként pedig:
az, hogy valakit a sztrájktörőnek neveznek, nem tekinthető fenyegetésnek, mert abból még nem következik semmi.
Vajon miféle retorzió érhetné őket emiatt? Nincs sztrájk. Legfeljebb azt lehetne mondani, hogy ez a kifejezés még idézőjelben is túl erős volt és sértő lehetett azokra nézve, akik aláírták a szerződést. De fenyegető semmiképpen. Ezt visszautasítom. Ha valaki mégis sértve érzi magát, attól bocsánatot kérek.
magyarnarancs.hu: Mi lehet az oka, hogy a győri Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház vezetősége akarja megoldani az új háziorvosi ügyeletet a mentőszolgálat helyett?
SZL: Ezt tőlük kellene megkérdezni. Én felhívtam az igazgató urat, és megkérdeztem tőle, igaz-e, hogy tényleg kötelezik a rezidenseket. Azt mondta, nem igaz, önkéntes alapon megy – a rezidensektől ennek az ellenkezőjét hallottuk – és bajtársiasságból, s a betegek érdekében kell csinálni, mert a mentősök nem tudják ellátni az ügyeletet, nincs annyi emberük, a háziorvosok nem végzik el a munkájukat, nem ügyelnek. Az OMSZ-szal állapodik meg a kórház, s igenis bajtársi segítséget kíván nyújtani. Ezt mondta nekem a telefonba. Most akkor kinek higgyek? El is hihetem természetesen, mert van benne logika. Viszont azt gondolom, hogy – az előbb elmondottak miatt – itt most az a bajtársiasság, ha nem adunk ilyen támogatást, mert a követeléseink teljesülése a betegeknek és a kollégáknak is hosszabb távú érdeke. A kialakult helyzet azonnal feloldható, ha a kormányzat érdemi tárgyalást kezd, mert akkor a nem aláíró háziorvosok azonnal beállnak az ügyeletbe, s a kórházi rezidenseket sem kell ilyenre kérni, ezzel terhelni.
magyarnarancs.hu: Ugyanakkor háziorvosi ügyeletre nyilván szükség van.
SZL: Erre alakítják ki az alapellátási vagy más néven háziorvosi ügyeleteket világszerte. Ezek hatalmas terhet vesznek le a kórházak sürgősségi osztályairól meg a mentőkről. Ám hogy a körorvos minden évben 365 napon, mindig, 24 órában elérhető legyen a betegek számára – hiszen nem volt központi ügyelet, hanem éjszaka is a házi doktor bácsit hívták, aki kiment a beteghez akár hóban-fagyban –, már a múlt. Innen eljutott a fejlett egészségügyi ellátórendszer odáig, hogy központi ügyeleteket szerveztek. A legeredményesebb ebben a szakirodalom alapján, a háziorvosok nonprofit társulása. A legjobb minőségben ez tudja a betegeket a normál rendelési időn kívül, tehát ügyeleti időszakban ellátni. És akkor tud a legjobban működni, ha ezt a kórház mellé, vagy akár a kórházba teszik, a sürgősségi betegellátó osztály közelébe. A mentők által szervezett, szakmailag irányított háziorvosi ügyeletről nem találtam szakirodalmi leírást. A mentős és a háziorvosi két nagyon különböző szakma, bár vannak átfedések. Hosszabb távon nem tűnik szakmailag jónak, ha az egyik irányítja a másikat.
magyarnarancs.hu: De részben ez is a terv, nem?
SZL: Részben, persze. Ehhez azonban az kell, hogy legyen elég orvos, és ne 70 évesek legyenek, készüljenek megfelelő eljárásrendek, tehát garantált minőségi eljárás folyjon az alapellátásban és a kórházban is. Magyarországon ezek közül szinte semmilyen feltétel nem adott. Nincsenek elegendő, megfelelő eljárásrendek, nincs elég háziorvos sem, emellett a korfa iszonyúan elöregedett, nagyon sokan 60 év fölöttiek, sokan 70 esztendőnél idősebbek, a sürgősségi osztályokon is kevés az orvos. Tehát több sebből vérzik az egészségügyi ellátórendszerünk, ezért tiltakozik a MOK, többek között.
magyarnarancs.hu: A kormányzat pont erre hivatkozik: ők háziorvost szeretnének az ügyeletekbe, de hiába.
SZL: Amit a kormányzat akar – a mostani, mentők által irányított ügyeleti rendszer – a világon sehol nincs. Ez egy kényszermegoldás egy krízishelyzetre, de nem mondják ki, hogy krízishelyzet, nem mondják ki, hogy kényszermegoldás, és nem mondják ki, hogy átmeneti, amit majd egy normál, szakmailag elfogadható, a világszínvonalú ellátási rendszer vált fel. Ehelyett az új rendszerben csökkentették az ügyeleti pontok számát, és ott is csak este 10-ig van háziorvos. Eddig a legtöbb helyen éjszaka is háziorvos rendelt. Ezután a rendszer már nem garantálja; lehet mentőtiszt, vagy lehet akár egy speciális kiképzett ápoló. Ráadásul ott is átalakítják, ahol van elegendő háziorvos és jelenleg is jól működik az ügyelet.
magyarnarancs.hu: A kormányzat erre megint azt mondja, hogy a háziorvosok nem hajlandók ügyelni. És hogy önös érdekből megszegik az esküjüket.
SZL: Vannak konkrét követelései a MOK-nak, s ez nem önös érdek: a szakdolgozók béremelése már januártól, vagy hogy a kórházi orvosoknál 20 százalékos bércsökkentést lehetővé tevő rendelkezést ne vezessék be. A háziorvosokat a rezsi, a finanszírozás megváltozása érinti leginkább, meg az igazságtalan iparűzési adó, amit fizettetnek velük, valamint a degresszió, mármint hogy a túl nagy praxisok nagyon sokszor igazságtalanul alacsonyabb finanszírozást kapnak.
A legfőbb célja azonban a MOK-nak, hogy induljon el az egészségügyi ellátás komplex racionalizálása, ami megállítja lecsúszást, azt, hogy Európa sereghajtóivá váltunk. A leglényegesebb tehát az, hogy meg kell reformálni a magyar egészségügyet.
Hogy az milyen lenne, úgy tűnik csak az államtitkár tudja, s alkalmanként részleteket közöl. Az orvosi kar, a társadalom, a betegszervezetek nem vettek részt eddig ilyen reform kidolgozásában, pedig ez nagyon fontos lenne. Csak találgathatunk, hogy a terv a Boston Consulting Grouptól rendelt jelentésen alapszik-e, amelyért nettó 277 millió forintot fizetett a kormányzat és valamiért tíz évre titkosították. A betegek érdeke a legfőbb, erre esküdtünk. Ez minden gazdasági, politikai érdek felett áll. A háziorvosok esküjükhöz híven a betegek érdekében követelnek sokkal nagyobb beleszólást és információt az egészségügy átalakításáról maguknak és a betegszervezeteknek. Ez a nemzet érdeke. Az évtizedek óta tartó folyamatok és a jelen helyzet az egészségügyi rendszerben rendkívül aggasztó.
magyarnarancs.hu: Ön Hollandiából jött haza.
SZL: Tizennégy évig Hollandiában dolgoztam, gyermekgyógyászként, előtte nyolc esztendeig Magyarországon. 1995-től éltem Hollandiában, 2009-ben hazaköltöztem. Azóta itthon is dolgozom, és Hollandiában is van egy részállásom, ahova visszajárok. Elsősorban azért jöttem haza, hogy a gyerekgyógyászatban a kint tanultakat és tapasztaltakat itthon kamatoztassam a közösség javára. Nem a sajátoméra, mert akkor nem jöttem volna haza. Mindig is közösségszervező ember voltam, és úgy éreztem, hogy a kintről csinált egy-két projektemet itthon eredményesebben tudom folytatni. Nyilvánvalóan volt magánéleti része is a döntésemnek: hogy a gyerekeim a magyar kultúrát szívják magukba, és hogy az idős szüleimet tudjam támogatni.
magyarnarancs.hu: Hollandiában hogy működik az ügyeleti rendszer?
SZL: Volt mindig elég háziorvos, ha volt is néha kicsi hiány. Nonprofit, vagy kis profittal menő teamek, házorvosi csoportok látják el az ügyeletet, ami zömében a kórház mellett van; nem mindenhol, de ahol lehet, a közelébe telepítik, és folyamatosan próbálnak hatékonyan összedolgozni a mentőkkel, a kórházak sürgősségi osztályaival. És ami még lényeges: nem központi, fölülről vezérelt rendszer alakult ki, hanem a szakma saját maga szervezi a lehető legjobb ellátási rendszert. A biztosítótársaságnak annyi dolga van, hogy a területén lévő lakosság ellátáshoz jusson, azt megvásárolja, de abba, hogy szakmailag milyen formája alakul ki, nem szólt bele. Pedig nagyon bele akar szólni, ez állandó probléma, amit csak erős autonóm orvoskarral lehet megfelelően egyensúlyban tartani. A szakma saját maga izzadja ki, és folyamatosan fejleszti, javítja az ellátást. Ez etikai és szakmai kötelességük. Itthon is
a legjobb orvoslást akkor fogja megkapni a beteg, ha szakmailag és egzisztenciálisan autonóm orvosok vannak, mert a legjobb szakmai tartalmat így tudják a gyógyításkor nyújtani.
Az egzisztenciális és szakmai autonómia azért kell, hogy az orvos ne legyen kiszolgáltatva semmilyen hatalomnak, semmilyen biztosítónak, külső, a beteg érdeket esetleg sértő anyagi motivációnak. Az orvos szakma a legjobb egészségügyi rendszerekben nagyon magas szintű autonómiával rendelkezik, és folyamatosan arra törekszik, hogy javuljon, jó legyen a betegek ellátása, de közben a saját érdekeit is védi.
(Címlapképünk illusztráció. Fotó: MTI/Vajda János)
