Novák Katalin, a kormánypártok köztársasági elnök-jelöltje arról beszélt, a legtöbb magyar ember számára a mai csak egy átlagos csütörtök, legfeljebb az esti híradásokból értesül, hogy új köztársasági elnököt választottak. A képviselők dolga ez, akiknek joguk van tudni, hogy ki az az ember, akire szavazhatnak. Ezzel folytatta volna – mármint saját maga ismertetésével –, ha nem rúgta volna ránk az ajtót az Oroszország által indított háború, amely „védhetetlen és megmagyarázhatatlan”.
Már éppen kezdtük visszanyerni a koronavírus-járvány által elvett szabadságunkat, amikor kitört a háború, amelyben magyarokért is aggódnak. A napokban Kárpátalján járt, hogy kifejezze a helyieknek, legalább olyan fontosak, mint azok, akik eljöttek az országból. Magyarországon megvalósult az összefogás, ezren nyitották meg az otthonaikat a menekültek előtt, vagy épp szabadságot vettek ki, hogy segítsenek, a „válságkezelésben tapasztalt kormány” pedig mindent megtesz értük.
„Nincs rosszabb egy háborúnál”
– folytatta Novák Katalin, aki szerint megtámadja a nyugalmat, a ma kiszámíthatóságát és a holnap derűjét. Lelki-szellemi megújulásra van szűkség, a magyarok békét akarnak.
Azzal folytatta, hogy számára a mai kitüntetett nap; amikor 20 évvel ezelőtt igent mondott férjének, csak részben tudta, hogy mit jelent életreszóló szövetséget kötni. A gyermekeiről is említést tett, köszönetet mondott egyebek mellett Orbán Viktornak, hogy részese lehetett a nemzet építésének, hiszen nyolc éven keresztül a családok jövőjének biztosítása volt a feladata. Szerinte a következő öt évben az lesz a dolga, hogy munkájával, megjelenésével, tetteivel megmutassa az ország „valódi, szép arcát”. „Mi bármikor tudjuk folytatni és újra is tudjuk kezdeni, fel tudjuk építeni, meg tudjuk építeni, ami a miénk. Amíg van szabad akaratunk, nem tudnak leigázni” – mondta, hozzátéve, ez a szuveneritás alapja, aminek a bölcsője a család.
Szerinte a nők gyereket nevelnek, ápolnak, főznek, pénzt keresnek, Nobelt-díjat szereznek és férfiakat meghazudtoló bátorsággal védik meg a családukat, ha kell. Tettekre készül, minden terhet magára vállal, de egyúttal megőrzi a házassága békéjét és a családja biztonságát.
Köztársasági elnökként a békesség embere akar lenni.
Abban a korban született, amikor a függetlenséget készen kapta, nem kellett az életét, jövőjét kockáztatnia emiatt. Volt lehetősége megérteni, hogy milyen Európa részese lenni. Nem esik hasra, ha valaki angolul szólal meg, és bár vannak jó dolgok Nyugat-Európában, nem akar majmolni. „Magyarország soha nem lesz Svájc. Európához tartozunk, és Európa hozzánk. Ezen változtatni nem tudunk és nem is akarunk” – mondta.
A Fidesz államfőjelöltje úgy fogalmazott, tudja, mi a dolga; felkészült az előtte álló feladatra, volt ideje átgondolni, hogy mi vár rá. Abba a magasságba akarja emelni a nemzettársait, ahol a magyarok között magától értetődő összetartozás van. Mindent magyart képviselnie kell, de nem tud minden és mindenki lenni, marad az, aki. Azokhoz fog eljutni, akiknek a békesség és a megértés üzenete kell, az alkotmányosság őreként fog munkálkodni.
Róna Péter: Miért dobnánk mindent félre Putyinért?
Róna Péter közgazdász köszönettel vállalta a hat ellenzéki párt jelölését arra a tisztségre, ami szerint most messze nagyobb felelősséggel jár a szokásosnál. Mint mondta, az alaptrövény megfogalmazza a feladatát, az elnök kifejezi a nemzet egységét, és őrködik a demokratikus működés felett.
„De most, hogy itt vagyunk egy háború közelében, amit egy olyan hatalom indított el, amelyhez kormányukat szoros baráti kapcsolt fűz, hol van a megjeleníthető egység?”
– kérdezte. „Most, amikor az egész világ elítéli Oroszországot, képtelenek vagyunk nevén nevezni a tetteket. Szorongunk, mert tudjuk, közünk van a szomszédban történtekhez. Tényleg nem tudjuk megkülönböztetni a jót a gonosztól, az igazat a hazugságtól? Miért nem látják azt, hogy a barátkozás a gonosszal belőlünk is gonoszt csinál?” – folytatta.
Bízik benne, hogy nem ez a magyar út. Szerinte a gyógyulás nem könnyű, de világos, hogy magyarnak a magyarban nem az ellenséget, hanem egy másik embert kell látnia. Sokat segítene, ha az Alaptörvény megfelelne a hitelt érdemő általános ismérveknek, miszerint az alkotmány feladata a politikai hatalom korlátainak a kijelölése. „Demokráciában nem a törvényhozás mondja meg, hogy saját maga mire jogosult, hanem a nemzet dönti el, hogy mire ad felhatalmazást a törvényhozásnak” – mondta.
Szerinte az Alaptörvény most mindent hatalmat az Országgyűlés kezébe ad, a „kecskére bízza a káposztát”. A bebetonozott hatalom a korrupció melegágya, az alkotmány pedig nem a hatalom szervezeti és működési szabályzata, hanem megállapodás a nemzet és a hatalom között. Megemlítette, hogy az elmúlt években sok szó esett a demokráciáról, a jogállamiságról és a fékek és egyensúlyokról. Szerinte nem ezek hozzák létre a nemzet megbékélését, hanem a közmegegyezés, ami ezeket az intézményeket létrehozza. „Ha nem tudunk kiegyezni, nincs az a fék, egyensúly, ami megvéd minket”.
Ha a hatalmat mindenre felhatalmazzuk – folytatta –, mi pedig engedelmeskedünk, az az illiberális, egyúttal a legrosszabb válasz. Szembeszáll a sokféleséggel, ami a természet és emberi természetünk lényege. Nem tiszteli az ember szabad akaratát. Szerinte a jó válasz az, ha nem csorbítjuk, rongáljuk, amit már közös megegyezés alapján régen létrejött; mi magyarok a nyugathoz kívánunk tartozni.
„Nem Oroszország és Törökország a mi világunk, ahol az ellenzék fellépéseit brutális gyilkosságokkal és börtönnel torolja meg a hatalom”
– mondta, hozzátéve, anyagi jólétünket biztosítani tudjuk uniós tagságunkkal, a biztonságunkat pedig a NATO szavatolja. „Miért kellene mindezt félredobni egy orosz diktátor barátságáért?”
Szerinte méltányosság nélkül nem lesz megbékélés, anélkül nem lesznek demokratikus intézmények. Az nem lehet, hogy egy kormánypártra leadott szavazat másfélszereset ér az ellenzékre leadottakhoz képest. Az nem lehet, hogy az egyik külhoni magyar könnyen eljut szavazni, a másik pedig nem. Hogy valaki részesül egészségügyi ellátásban, a másik meg csak hónapok után, vagy egyáltalán nem. Honfitáraink 74 százaléka az uniós szegénységi küszöb alatt él, amíg mások „örömlányokkal jachtoznak”. Tanárok ezrei választják a polgári engedetlenség és a sztrájk eszközét.
„Nyújtsunk kezet egymásnak, bízzunk egymásban, még akkor is, ha a másik gyarló és esendő. Még akkor is ha tévúton jár. Hiszem, hogy mindaz, amiben '56-ban és '89-ben bíztunk és hittünk, még lehet a miénk. Boldog, sikeres megbecsült nemzete lehetünk az európai közösségnek” – mondta.
A beszédek után a képviselőkkel ismertették a szavazás szabályait, aminek eredményét körülbelül fél 12 körül közlik.
(Címlapképünkön: Róna Péter közgazdász, az ellenzéki frakciók köztársaságielnök-jelöltje beszédet mond az Országgyűlés plenáris ülésén, ahol megválasztják az új államfőt 2022. március 10-én. Mögötte Kövér László házelnök. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
Kedves Olvasónk!
Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
