Nyakig a jövőben: Az MSZP jubileumi kongresszusa

szerző
Szerbhorváth György
publikálva
1999/41. (10. 13.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Meglehet, a küldöttek a IV. Erotika Kiállításra siettek, ott legalább reménykedni lehetett az izgalomban. E sorok írójának is érdekesebb volt interjút készíteni az egyik üde magyar pornósztárral, mint elcsevegni Horn Gyulával, aki lapunk ama kérdésére, hogy vajh´ miért nem szólalt fel a kongresszuson, úgy válaszolt, hogy Kovács elnök nyitóbeszéde után rohant Siófokra kampányolni, mert a Fidesz igencsak belehúzott a mocskolódásba.

Ebből ugyan nem következik egyenesen, hogy egy időközi választás többet számít, mint egy időközi kongresszus, de az utóbbi lagymatagsága már erre utal: a csütörtök esti táncos-zenés mulatozás után, pénteken kongresszált a párt, oly sebesen, hogy szombatra már semmi sem maradt, noha kétnaposra tervezték az összejövetelt.

Új program egyelőre nincs, Vitányi Iván szerint nem is kell elsietni a dolgot. Ez a nem sietős hozzáállás, mondhatni, az egész pártot eluralta, sietni egyedül a büfé felé siettek a küldöttek, ahol szociális érzékenységtől fűtve, háromszázért csapolták a sört. Kérdés persze, miért jó az egy pártnak, ha bejelenti, hogy új programja lesz majd valamikor, addig meg a régi szerint nem csinál semmit. Az MSZP-ben, ha másra nincs is, erre van válasz: azért jó így, mert a Fidesz úgyis annyi baromságot csinál, hogy program nélkül is biztos a siker. Ennek fényében Kovács elnök úr meg a többiek java is a Fidesz-kritikában vélte megtalálni az MSZP új ideológiai talapzatát. A programírás amúgy is gyermekcipőben jár még: információink szerint a múlt szombati értekezleten az egyik budapesti elem azzal állt elő, hogy a programban a szegénység szóval nem kell többé babrálni, mert mindenki egyre jobban él e honban. Amire egy szabolcsi ember úgy reagált, hogy megkérdezte a budapestitől: vajon melyik országban él ön?

Mindenki mondhasson hülyeséget végre!

Hasonlóan bolondos módon zajlik a fiatalítás és az erkölcsi tisztulás is. A prímet javarészt még mindig azok viszik, akik elvesztették a tavalyi választásokat. De hogy viszik?! Nagy Sándor egy baloldali párt kongresszusán Churchillt idézte (vér, verejték stb.), Szekeres Imre pedig a szövetségi politikát kavarta meg: szerinte a pártnak egyedül kell megnyernie a választásokat, ámde példaként lebegjen az MSZP szeme előtt az olasz minta is, ahol nyitás történt a ballib meg a zöldek irányába.

Semmitmondásban és demagógiában is éles volt a küzdelem. "Konkrét kérdésekre konkrét válaszokat!" - kiáltott fel valaki, de Molnár Gyula alelnök mindenkit überolt: "Engem a jövő azért érdekel, mert életem hátralévő részét ebben szeretném eltölteni." Amire a szakértők egy része kivonulással reagált, a párt egyik vezetője pedig - névtelenséget kérve - úgy kommentálta a molnári víziót, hogy az MSZP demokratikus párt, így a küldötteknek hülyeséget is szabad mondaniok.

Vendégből amúgy elég nagy volt a hiány, a legerősebb vendégfrakció a humoristáké volt (alant majd kiderül, nem véletlenül). Egyes hírek szerint a szervezők nagy energiát fektettek Schröder, Blair és Jospen idecsalogatására, de influenzára hivatkozva mindnyájan lemondták a testvérpárt meghívását. Az egyik vendég viszont biztosan nagy ember lehetett, mert maga az elnök szinkrontolmácsolt neki (eme ténykedése osztatlan sikert is aratott) -, később kiderült, hogy az EU-parlament szoci frakcióvezetőjének tolmácsa volt Kovács.

Egy új csoportosulás, az Új Horizont nevezetű tagozat megpróbált látványosan fellépni - küldötteik szépen megkomponálták magukat. Egyik vezetőjük, Gurmai Zita ugyan tagadta, hogy fideszesíteni akarnák a pártmunkát, azt viszont nem, hogy technokraták lennének, akik a PR-t is használni óhajtják. Az új csoport magasan kvalifikált fiatalokból áll, és mint Gurmai elmondta, nem éppen úgy akarnak dolgozni, mint az Ifjúszocialisták vagy a Fiatal Baloldal. A fiatal középosztály imidzsét magukra öltő horizontosoktól tehát várhat valamit az, aki az MSZP-től vár valamit. A kongresszuson ugyanis csak nagy általánosságban beszéltek korunk problémáiról; az emberjogi, de különösen a cigányság problémáitól menekültek. Orsós István, az egyesek szerint nem is létező cigány tagozat elnöke, aki vendégként vett részt a kongresszuson, lapunknak úgy fogalmazott, hogy az MSZP-ben - ahogyan a társadalomban is - felerősödtek a szoftrasszista tendenciák, néhány alapszervezet a MIÉP-pel egyenlő, a kongresszusnak pedig nemhogy cigány küldöttje nem volt most, de még díszcigánya sem.

Persze dolgoztak is a fiúk, meghozták az új alapszabályt. Hogy a pártigazgatói meg a politikai elnökhelyettes tisztségének bevezetése mit hoz a konyhára, a jövő titka, ahogyan az is, hogy a fiatalok bevonása miatt felállított kvótarendszer is: noha a négyezer új tag hetven százaléka fiatal, a tagságból éppen azok hiányoznak, akik vállukon cipelhetnék a pártot, azaz a középgeneráció. Nagy dérrel-dúrral bealapszabályozták a szigorú etikai követelményeket, a normaszegés erőteljes szankcionálását is, ám ez inkább tűnik a közvélemény számára tett gesztusnak, mintsem a tagság etikai megtisztítását célul kitűző tendenciának. Morálfilozófiai kérdésekkel különben sem foglalkoztak sokat a küldöttek, a párt új arculatának lényegét pedig Lendvai Ildikó fogalmazta meg a Friderikusz Szubjektívban: szerinte az MSZP abban (is) különbözik a többi párttól, hogy a szocialistáknak van humoruk, és szellemesek.

Szerbhorváth György

szerző
Szerbhorváth György
publikálva
1999/41. (10. 13.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra