Nyilvánosan védte meg Molnár Gyula a fideszes oligarchát

  • narancs.hu
  • 2016. július 9.

Belpol

Garancsi Istvánnál jó kezekben van a Kopaszi-gát az MSZP frissen megválasztott elnöke szerint. De azt is mondta, hogy nem atom-, hanem zöldenergia-párti. Ízelítő a friss Narancsból.

Sok minden szóba került abban az interjúban, amit az MSZP frissen megválasztott elnökével készített a Magyar Narancs. Rákérdeztünk például, mit gondol arról, hogy ma már Garancsi István fejlesztheti a Kopaszi-gátat – ami ugye Molnárnak még XI.kerületi polgármesterként a „szívügye” volt – lett is büntetőfeljelentés belőle, de végül az ügyben jogerősen felmentették. Na de itt a válasz, hogy jó helyen van-e Orbán Viktor barátjánál a Kopaszi-gát, vagy sem:

„Ma, amikor olyan a politikai kultúra, mint a móriczi rokonok világa, azt mondom, akkor járnak jól a XI. kerületben lakók, ha egy hatalomhoz közel álló ember csinálja azt meg. Akkor lesz állami pénz, akkor fog ez a dolog gyorsan és intelligensen megtörténni. Lokálpatrióta vagyok, nem kiáltok bűncselekményt, az ottani fejlesztések jelentős része jó. A mai magyar politikai és építőipari viszonyok között a Kopaszi-gát jó kezekben van, nem fogom szidni ezt a projektet soha. Ami egyébként most történik, az visszamenőleg igazol engem, jó döntést hoztunk anno, amikor a fejlesztés felé toltuk a helyet. Akkor Magyarországon büntetőeljárást lehetett indítani, aki viszont ma megcsinálja, az emlékművet kap egyszer.”

Azt is megkérdeztük tőle, hogy mit gondol az atomenergiáról hosszú távon. Molnár Gyula erre azt mondta:

„Tudom, hogy az országban és a mi pártunkon belül is vannak az atomenergiának támogatói, de én a zöld energia irányába tolnám az energiamixet, az atomot pedig csökkenteném. Politikailag ezt fogom képviselni.”

A Molnár Gyulával készült teljes interjút a frissen megjelent Magyar Narancsban olvashatja.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.