Aligha engedheti meg magának bármely vállalkozás, de talán még kevésbé egy állami tulajdonú, közfeladatot ellátó cég, hogy több mint egy hónapot csússzon társasági beszámolójának nyilvánosságra hozatalával. A külügy felügyelete alá tartozó, milliárdokkal gazdálkodó és milliárdokat szétszóró Magyar Nemzeti Kereskedőház azonban éppen ezt teszi: a társasági beszámoló benyújtásának törvényben rögzített határideje május 31. volt, a dokumentumoknak azonban se hírük, se hamvuk.
Akkora lenne a tavalyi veszteség, hogy már bevallani sem merik?
A Ducsai-Oláh Zsanett vezérigazgató vezette, közel százszázalékos állami tulajdonban álló cég ugyanakkor nem először engedi meg magának a törvények semmibevételét. Egy évvel ezelőtt hasonlóképp késlekedett beszámolója leadásával, igaz, tavaly június végéig, majd’ négy hetet csúszva végül sikerült abszolválni a feladatot. Akkor 2,6 milliárdos veszteséget hoztak össze, amit a külügyi vezetés szimplán azzal intézett el, hogy ez még csak a kezdet – már mint abban az értelemben, hogy lesz ez majd jobb is, és idő kell, amíg… Hát, meglátjuk.
|
Hasonlóan laza törvényértelmezést láthatunk a kereskedőház közbeszerzéseinél – kísértetiesen hasonló ez ahhoz, amit a jegybank hírhedt Pallas Athéné alapítványainál is tapasztalhattunk. Ugyanis csak idén áprilisban írták ki a közbeszerzést a világ közeli s távoli pontjain felállítandó helyi kereskedőházak működtetésére, miközben a szerződéseket busás 10 és 100 milliókért (tehát jóval a közbeszerzési értékhatár fölött) 2014–2015 folyamán már rég megkötötték. Pedig hogy nem babra megy a játék, az is mutatja, hogy
most éppen 10 milliárd forint elköltéséről döntenek.
Lehet-e véletlen, hogy az alapítványok és a kereskedőház alapítása egyaránt Matolcsy Györgyhöz köthető? A kereskedőházat ugyanis 2012-ben a Matolcsy vezette Nemzetgazdasági Minisztérium találta ki és rakta össze. A modell és a szemlélet pont olyan, mint az alapítványoknál: mindaddig, amíg bíróság nem mondta ki jogerősen az ellenkezőjét, tartották magukat ahhoz, hogy a cég nem kezel közpénzt, hanem a saját vagyonával gazdálkodik, s ha nem kezel közpénzt, közbeszereztetni sem kell.
Kérdés ezek után, mit szól ehhez a bűnös fegyelmezetlenséghez a tulajdonos magyar állam, amelynek képviselői ott ülnek a cég felügyelőbizottságában?
Nyilván bejelentést tesz az illetékes hatóságoknál.