Négy évvel ezelőtt Hajdú-Bihar mind a kilenc választókerületében a Fidesz szerzett mandátumot: bár az első forduló után két körzetben a szocialisták vezettek, a Fidesz erős hajrával fordítani tudott. A mostani választáson tehát az MSZP-nek csak az lehetett a célja, hogy szépítsen ezen a siralmas eredményen, és legalább egy egyéni mandátumot megszerezzen. A legjobban talán őket lepte meg, hogy nem is egy, de mindjárt három körzetben is győzelemre állnak.
Természetesen Debrecenben, a Fidesz "Õrvárosában" idén sem termett babér a baloldalnak, Kósa Lajos polgármester és társai (Halász János és Pósán László) csont nélkül, már az első körben abszolválták a cívisváros három körzetét, ráadásnak megszerezve még Hajdúszoboszlót is. Ezzel nemcsak megőrizték parlamenti helyüket, de még javítani is tudtak 2002-es eredményükön; annak ellenére is, hogy az MDF most külön indult, és nem szerepelt rosszul.
Hajszál a levesben
Úgy tűnik viszont, Kósa kisugárzása nem ragyogta be az egész megyét, hiszen a fennmaradó öt körzetből csak kettőben vezet a Fidesz jelöltje. Igaz, a Hajdúhadház központú 4. körzetben csak hajszálon múlt Tasó László győzelme, aki 49,3 százalékkal fordult. Kihívója nem akárki: Juhászné Lévai Katalin, a megyei közgyűlés elnöke, a szocialisták hajdú-bihari erős embere pénzt és energiát nem kímélve küzdött. Négy év alatt jelentős fejlesztési pénzeket vitt a térségbe, tudatosan készülve a 2006-os megmérettetésre.
Persze Tasó sem egyszerű eset. Nyíradony polgármestere, aki a megromlott látása miatt 2005-ben majdnem a Szili Katalinra szavazó Láyer József helyén indult, amolyan helyi kiskirályként igyekezett megnehezíteni a szocialisták dolgát. A helyi kampány igencsak eldurvult, a felek napi rendszerességgel jelentették fel egymást a választási bizottságnál. Például Tasó az irányítása alatt álló város alkalmazottaival egyszerűen levágatta az ellenfél molinóit. A Fidesz győzelme borítékolható, de Juhászné sem marad hoppon, a megyei lista második helyéről gond nélkül beülhet a Házba.
Valamivel szorosabb eredmény született a 9. kerületben, Hajdúböszörményben, ahol a fideszes Kiss Attila kihívója maga Nagy Sándor, a MEH területfejlesztési államtitkára. Utóbbi azzal írta be magát a helyi (és országos) kalendáriumokba, hogy amióta többes jelölésre van lehetőség Magyarországon, egyszer sem sikerült egyéni mandátumot szereznie. Bár a kettejük közti különbség kevesebb mint két százalék, az MSZP-ből származó információink szerint ez a körzet "nem billeg", különösebb energiát már nem kívánnak fordítani rá. A harmadik helyen végzett MDF-es Murvai-Kiss Krisztián hét százaléka várhatóan Kisst segíti majd, hiszen a térséget összességében erős jobboldali körzetként tartják számon. Mivel Nagy nem szerepel a megyei listán, az országoson pedig csak a 63. helyen áll, könnyen előfordulhat, hogy búcsúznia kell a parlamenti székétől.
Szigorúan szavazó vasutasok
A legszorosabb eredmény - mindössze fél százalék - a Janus-arcú püspökladányi kerületben született. Maga a város ugyanis vasúti csomópont, és a vasutasok sokaságának köszönhetően a szocialisták erős bázisa lenne, de a körülötte lévő kisebb falvak erősen agrárius társadalma jobboldali kötődésű. Jellemző, hogy ezen a vidéken még a MIÉP is erős, Móri Antal 4,3 százalékot söpört be. Utoljára Szűrös Mátyás volt képes ezt a két különböző társadalmi attitűdöt közös nevezőre hozni, 1990-től nyolc évig ő képviselte a vidéket.
Annak ellenére, hogy a harmadik helyen az MDF-es Joó Szabolcs áll, a szocialista Csontos János - négy éve Kósa Lajos kihívója Debrecenben - óriási energiát fektet a kampány folytatásába. Mindenképpen le akarja cserélni az 1998 óta képviselősködő Arnóth Sándort, akit annak idején személyesen Orbán Viktor nevezett ki a Faluparlament élére. A két forduló közt nem kisebb nobilitások fordulnak meg erre, mint Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc, Szili Katalin, sőt Kóka János is tiszteletét teszi, személyével jelezve, hogy az M4-es autópálya egyszer majd valósággá válik.
A Narancsnak nyilatkozó Csontos szerint még háromezer olyan szocialista szavazó van a körzetben, aki az első fordulóban otthon maradt, őket mindenképpen urnához akarja rángatni. Ennek érdekében még a helyi Munkáspárttal is egyezséget kötött, akiktől ezer szavazatot és fáradhatatlan aktivistákat remél. Ez a derűlátás már csak azért is meglepő, mert a kommunisták a megyében egyetlen jelöltet sem tudtak állítani.
Ha Csontos mégis kudarcot vall, csak abban az esetben reménykedhet országgyűlési mandátumban, ha a területi listán előtte álló Gyula Ferencné beváltja a hozzá fűzött baloldali reményeket, és egyéniben tud nyerni a berettyóújfalui körzetben. Erre reális esélye van, hiszen 47 százalékon áll a Fidesz eddigi képviselője, Vitányi István 42 százalékával szemben. A megyei pártszékházban összesereglett szocialisták április 9-én éjszaka valóságos örömtáncot jártak, amikor kiderült, hogy a megyei közgyűlés alelnök asszonya ilyen eredményesen szerepelt, ugyanis a sok kistelepülésből álló, meglehetősen elmaradott bihari térségben hagyományosan a jobboldal volt erősebb. 1998-tól Bánk Attila, az FKGP kulcsfigurája, majd 2002-től Vitányi volt képviselő. Gyuláné nem lustálkodhat most sem, hiszen négy évvel ezelőtt ez volt az a körzet, ahol a legnagyobb jobboldali párt "csodát tett", csaknem nyolcszázalékos hátrányból fordított, és most is az MDF-es Szeifert Ferenc, Berettyóújfalu polgármestere áll a harmadik helyen.
A püspökladányi mellett a leginkább billegő körzet a Balmazújváros központú 8-as, hiszen itt a szocialista Tóth József és a fideszes Tiba István közt mindössze nyolctized százalék a különbség. Végül mégis a koalíció javára billenhet a mérleg. A harmadik helyen ugyanis az SZDSZ egyetlen megyei csodafegyvere, Gál István balmazújvárosi polgármester áll, 13,7 százalékkal. Négy éve a két párt közti megállapodás értelmében Tóth lépett vissza Gál javára, igaz, túl későn és meglehetősen kis lelkesedéssel, ami végül Tiba győzelmét eredményezte. A helyi folklór szerint a Tóth-Gál vetélkedés visszavezethető Polgár (Tóth szűkebb pátriája) és Balmazújváros hagyományos ellentétére.
Tartalékos szavazók
Ahogy országosan, úgy Hajdú-Biharban is sok függ az MDF jelöltjeinek döntéseitől. Abban az öt körzetben ugyanis, ahol az első fordulóban nem született eredmény, négyben a fórum áll a harmadik helyen, átlagosan négy százalék körüli eredménnyel. Az MDF helyi vezetése közismerten Dávid Ibolya-párti, Makay Zsolt megyei elnök elsőként jelentette be április 10-én, hogy jelöltjeik nem lépnek vissza, és erről az országos megegyezés megszületése előtt nem is kívánnak tárgyalni a Fidesszel. "El a kezekkel a jelöltjeinktől!" - kakaskodott Makay, és aggodalma nem is minden alap nélkül való.
A Fidesz soraiban nem is tagadják, hogy helyi szinteken, "alulról" kívánják megnyerni a fórumosokat, hogy az ő javukra lépjenek vissza. A kampány alatt Hajdú-Biharban is történtek furcsa események. Olyan ismert MDF-esek "gondolkodtak el" az induláson, mint a Hortobágyi Nemzeti Park volt igazgatója, Aradi Csaba, Hajdúszoboszló polgármestere, Sóvágó László vagy épp Turi Gábor, Debrecen kulturális alpolgármestere. Az "elbeszélgetéseknek" itt is megvolt a hatásuk, bár ezekben állítólag nem hangzottak el fenyegetések.
Egyébként a megegyezésre lenne alap, hiszen az MDF polgármesterei (Sóvágó, Szeifert Ferenc, Oláh József - Polgár, Szöllősi Imre - Tépe) nyilván szeretnék megőrizni a széküket, amihez nagy szükségük lenne a Fidesz támogatására. Cívisvárosi hangok szerint ahogy a szocialisták javára billegnek a körzetek, úgy billeg Turi Gábor debreceni alpolgármesteri széke is. Vajon az MDF jelöltjei meddig bírják az ostromot? Lapzártánkkor még kitartanak: Makay azt mondta, jelenleg nem tárgyalnak a polgármesteri posztokról, de mindenkit azzal küldtek haza az ünnepekre, hogy családi körben gondolkodjanak el és mérlegeljenek.
Az MSZP tartalékait a liberálisok jelenthetnék, de a megyében az SZDSZ - Gál kivételével - nem szerepelt valami fényesen. A három cíviskerületben a helyben kemény ellenzéki szereppel próbálkozó SZDSZ-es jelölteket még a politikában járatlan fórumosok is megelőzték. Az SZDSZ siralmas szereplése nem magától értetődő: Debrecent 1990 és 1998 között liberális polgármester vezette, és a helyi legendárium szerint Kósa csak a szoci-szadeszes háborúskodásnak köszönheti hatalomra jutását. A koalíciós partnerek közti viszony ma sem teljesen felhőtlen. A szocialisták jelöltjei ugyanis zömmel a párt régi motorosai, sokan a hajdani KISZ-ben kezdték karrierjüket, és a pártnak azt a szárnyát képviselik, amelyik nem kifejezetten szimpatizál a rendszerváltó liberálisokkal (ezek tipikus képviselője Nagy Sándor). Gadus István megyei elnök lapunknak azt nyilatkozta, hogy a győzelem érdekében félretették az ellentéteket. Úgy fogalmazott: "Nem kell egymást megszeretnünk, elég, ha együttműködünk." A megállapodás már megszületett, de persze kérdés, hány valós szavazatot jelent majd április 23-án.
Forgatókönyvírók
A nagy pártok természetszerűen minden lehetséges fegyvert bevetnek a győzelem érdekében. A Fidesz már át is irányította debreceni kampányaktivistáit vidékre, és a pártelnök is meglátogatja még egyszer a billegő körzeteket. Orbán Viktor előbb Berettyóújfaluban, majd Polgáron tart gyűlést. Érdekesség, hogy Gyurcsány Ferenc ugyanazon a napon rohan végig a megyén, ő Balmazújvárost, Nádudvart és Berettyóújfalut látogatja meg. Ebből is látszik, hogy a Fidesz két körzetet ítél "veszélyesnek", míg a szocialisták megpróbálkoznak mind a három billegő körzet begyűjtésével.
Az MSZP számára már az is nagy eredmény lenne, ha a kilenc egyéni körzetből akár egyet is el tudna nyerni. A Fidesz helyi erői viszont, ha nemcsak Debrecenben, de a teljes Hajdú-Biharban az ő zászlajukat fújná a szél, még országos vereség esetén is bizonyíthatnák: nem ők rontották el a dolgot, a hiba a központi vezetés készülékében van. Ez egy későbbi, párton belüli átrendeződés esetén hatalmas muníciót adna nekik - kiszivárgó hírek szerint már írják is a forgatókönyvet egy ilyen "megtisztuláshoz".
