A támadásokat éjfél után hajtják végre, legtöbbször a falu cigánysorának legvégén. Rendszerint nincs közvilágítás, ám az elkövetők viszonylag messziről is biztos kézzel lőnek. A megtámadott házak mellett rét, erdő vagy egyéb, menekülésre alkalmas terület húzódik. A helyszínek és időpontok mellett az eszköz is hasonló: van, ahol a sörétes fegyver egyezik egy másik helyszínen használttal, van, ahol a golyós fegyver ugyanaz, mint a harmadik településen.
Habár a települések öt megyében szóródnak (Pest, Heves, Borsod, Szabolcs, Hajdú-Bihar), a falvak mindegyike közel, öt-tíz perces autóútra van az M3-as vagy az M5-ös sztrádához (kivéve Piricsét, amely kicsit messzebb, 15 percre van az M3-tól).
A legtöbb megtámadott településen előzőleg felbukkant már a Magyar Gárda, és ez, ha másra nem is, arra mindenképpen utalhat, hogy voltak kisebb-nagyobb konfliktusok kisebbség és többség között. A kiválasztott falvakban jelentős, legalább húsz-harminc százalékos a roma lakosság aránya, az iskolába járó gyerekek között még magasabb. Az áldozatok a legcsóróbbak közül valók és nem bűnözők, legfeljebb fát lopnak. Többségük tartozás nélkül élt. A rendőrség az áldozatokból kiindulva nyomoz, ám a különböző helyszínek sértettjei között nemigen lehet kapcsolat, hiszen egymástól távol élnek. Ez kizárja azt is, hogy egy vagy két uzsorás lenne az elkövető.
Katonai precizitás
"Ha megtalálnánk, miért épp ezeket a településeket választják, közelebb kerülnénk az elkövetőkhöz" - fejtegette a Narancs egyik, a nyomozásra rálátással bíró forrása. Habár a rendőrség sokáig nem vizsgálta (sőt, több esetben az elkövetés után azonnal kizárta) az etnikai indítékot, most már nem ez a helyzet. A Nemzeti Nyomozóirodán (NNI) belül létrehozott, a romák elleni merényletek közti öszszefüggéseket vizsgáló nyomozócsoport több tagja úgy véli: nem kizárt, hogy jó pár ügyet az etnikai indíttatás kapcsol össze.
Habár az elkövetők nem hagynak maguk után olyan jeleket, mint a Ku-Klux-Klan, hét esetben a kriminalisztikai jellegzetességek egyazon elkövetői körre utalnak. A rendőrségnek nincs egyszerű dolga: miután helyben egyelőre nem találtak gyanúsítható személyeket, az ország egész területén kell keresniük a gyilkosokat vagy támadókat. Akik minden bizonnyal tehetős emberek: terepjárójuk - melyet több településen a bűncselekményeket megelőző napokban láttak a romák - és a drága fegyverek legalábbis erre utalnak. Feltűnően jól lőnek, és átgondolt katonai akciókat hajtanak végre: bekerítik az áldozatokat, majd több felállítási pontról céloznak. Rendőrségi forrásaink nem lennének meglepve, ha vadásztársaságok, katonai vagy egyéb egyenruhás szervek tagjai (ne adj' isten: rendőrök) is lennének köztük. Vélelmezhetően a fegyverhez hivatásszerűen értő, valamilyen katonai, karhatalmi képzettséggel rendelkező emberekről van szó.
A rendőrség egyelőre sziszifuszi munkát végez: a sértett- és tanúmeghallgatások, a fegyver-, igazságügyi és egyéb szakértői vélemények feldolgozása mellett vizsgálja a cselekmények környékén leadott és fogadott telefonhívások listáit, a vadásztársaságok listáit, a közeli autópályák és benzinkutak térfigyelőinek felvételeit. Eddig több mint tízezer ember adatait ellenőrizték, kétezer embert hallgattak meg és sok száz órányi felvételt elemeztek.
Az esetek
Négy esetben van feltételezett elkövető. A pécsi kézigránátos ügyben romákat, Pátkán polgárőröket, Fényeslitkén egy nem roma férfit, Tarnabodon három roma fiút gyanúsítottak meg (ezekről lásd keretes írásunkat). Az NNI hét ügyben talált arra utaló nyomokat, hogy azok összefügghetnek egymással: Galgagyörk, Piricse, Tarnabod, Alsózsolca, Nyíradony-Tamásipuszta, Nagycsécs és Tatárszentgyörgy tettesei egyazon elkövetői körből kerülhettek ki.
A Pest megyei Galgagyörkön 2008. július 22-én éjfél után rálőttek a cigánysor egyik házára. Személyi sérülés nem történt, de kevésen múlott, hogy a becsapódó sörétek nem találtak el egy alvó gyermeket. Galgagyörkön egy hónappal korábban felvonult a Magyar Gárda: egy gárdistának segített elköltözni (lásd: Költöztetők, Magyar Narancs, 2008. június 19.). A költöztetéssel egyidejűleg az egyik házat megtámadták, egy apát és fiát pedig körbekerítettek és megkergettek - máig nem derült ki, hogy mindehhez köze volt-e a gárdistáknak. Július 22-én ugyanabban az utcában három házra lőttek rá: a későbbi esetekhez hasonlóan itt is sörétes és golyós pisztolyokkal is támadtak. Az ügyet tavaly év végén vette át a Nemzeti Nyomozó Iroda a helyileg illetékes váci rendőröktől - miután a nagycsécsi kettős gyilkosságot követően a rendészeti miniszter bejelentette, hogy különleges nyomozócsoportot állít fel annak vizsgálatára, hogy a romák elleni támadásoknak lehet-e etnikai hátterük. A rendőrség vizsgálta, hogy a Gárdának lehetett-e köze a bűncselekményhez, de nem találtak erre utaló jelet.
Augusztusban Piricsén dobtak be több Molotov-koktélt két lakóépületre; mindkettőben gyerekek is aludtak. Sörétes puskából lövéseket adtak le, egy idős asszony súlyosan megsérült a lábán. Habár a polgármester tudni vélte, hogy uzsoraügy állhat a háttérben, az Amaro Drom c. roma havilapban megjelent verzió szerint egy helyi vállalkozónak is fűződhetett érdeke a telkek megszerzéséhez.
Nyíradony-Tamásipusztán szeptember 6-án éjfélkor lőttek rá egy házra. A szobában két felnőtt és két gyermek aludt, de személyi sérülés nem történt. A család szegény ugyan, de a többi sértetthez hasonlóan ők sem tudnak arról, hogy haragosaik lennének, akiknek érdeke volna a leszámolás. Itt is, mint a többi ügyben, több emberen elkövetett emberölés kísérlete miatt nyomoznak. A rendőrség még a legelején sietett leszögezni: kizárt, hogy etnikai hovatartozása miatt lőttek volna rá a családra.
Tarnabodon szeptember 29-ről szeptember 30-ra virradó éjjel támadtak meg több családi házat. A Tarna utca végén álló épületekre Molotov-koktélokat dobtak, és több tucat lövést adtak le golyós és sörétes puskákból. Egy ház teljesen kiégett, az utcára kiszaladó egyik asszonyra rálőttek. A településen tavaly két roma fiú agyonvert egy nem roma öregembert; voltak romák, akik kézzel írott, cigány holokausztot vizionáló fenyegető levelet kaptak. Tarnabod azonban kilóg a sorból.
A tarnabodi szál
Egyrészt az áldozatok nem romák; bár Tarnabod szegény, cigánysornak tűnő részén élnek, mindanynyian idős, beteg emberek. Másrészt a rendőrség már másnap letartóztatott három roma fiatalembert. Az egri bevetési alegység elfogó akciója során különösen brutálisan lépett fel; a gyanúsítottakon kívül a roma összekötőt, helyi ckö-elnököt is "feküdj, a kurva anyádat, mert agyonütlek" kiáltással kényszerítették egy bokorba, majd zavartak ki az utcára. Egy közelben lakó családot hosszan térdeltettek.
A szakértői vélemények szerint a 17 éves N. Renátó kezén, ruháján, és egyik társa kezein fegyverhasználatból származó nyomok voltak; a szakértők szerint Renátó "nagy valószínűséggel" lövéseket adott le tűzfegyverből. A P. Jánost és Sz. Adorjánt képviselő Magyar Elemér szerint érthetetlen, hogy a több tucat leadott lövés és a bedobott Molotov-koktél ellenére azok mégsem hagytak nyomot a fiúk dzsekijén. "Az sem világos, hogy a rengeteg lövés ellenére csak igen kis mennyiségben találtak anyagmaradványokat" - véli az ügyvéd (a fegyverszakértő szerint legalább öt fegyverrel lövöldöztek akkor éjjel). A Molotov-koktélon, valamint a lőszereken és töltényeken csak kevés emberi eredetű DNS-maradványt találtak a szakértők, a pálinkásüvegre rögzített piros rongyon egyikük nyomai sem mutathatók ki, a lőszereken és a töltényeken pedig semmit sem találtak. "Van egy 120 centis légpuskánk otthon. Előző este a fiamék a zsadányi búcsúban voltak, ahol Renátó keményen összeszólalkozott egy maffiózó fiával. Nem egyszerű gyerek. Úgy hozták haza onnan, bedrogozva, bepiázva. Bezárkóztunk, mert féltünk, hogy a másik család ránk támad, mert nem ez volt az első összetűzés. Reggelig nem aludtunk az urammal" - mondta a Narancsnak Renátó édesanyja. A család nehezen védhető magyarázata szerint a lőszernyomokat a rendőrség tehette rá a fiuk kezére. A rendőrség hónapokig nyomozott N. Alfrédra, Renátó édesapjára: feltételezésük szerint az egyébként többszörösen büntetett előéletű férfi követte el a nagycsécsi kettős gyilkosságot - azért, hogy fiát kihozza a sittről. Nagycsécsen ugyanis novemberben egy roma férfit és nőt lőttek agyon, miután Molotov-koktélt dobtak a házukra. Siketnéma kislányuk nem ébredt föl, ezért maradt életben. A család rokkantnyugdíjból és kosárfonásból élt, ellenségeik, tartozásuk a polgármester és ismerőseik szerint nem voltak. (A rendészeti miniszter ennek ellenére az egyik televízióban azt nyilatkozta: uzsoraügylet lehet a háttérben.) A lövéseket sörétes vadászpuskákból, a reluxás ablakon keresztül adták le - feltehetően ugyanabból a fegyverből, mint Tarnabodon. A háznál rossz a közvilágítás, mögötte bozóttal benőtt földterület húzódik. A lövések éjfél után dördültek el, tehát a körülmények kísértetiesen megegyeznek a korábbi esetekkel.
A rendőrségi logika szerint N. Alfréd maga gyártott olyan ügyeket, amelyekből rasszista motivációra terelte volna a közvélemény és a rendőrség figyelmét. Úgy tudjuk azonban, hogy az NNI nem talált bizonyítékot ellene. "Épeszű ember nem kockáztatja az életfogytiglant. Ráadásul mi van a Tarnabod előtti ugyanilyen esetekkel? Már előre tudta, hogy fiát le fogják ültetni, és ott meg megelőzésből lépett föl?" - kérdezi Magyar Elemér ügyvéd. A rendőrség egyik verziója szerint ugyanis nem kizárt, hogy Renátóék betépve lövöldöztek Tarnabodon, és ugyanezt megtehették korábban Piricsén is. De hogyan kerültek volna Piricsére?
Decemberben a borsodi Alsózsolca cigánytelepén egy 19 éves fiatalemberre lőttek rá kétszer, amint fát lopni készült. ' életveszélyesen, élettársa enyhébben sérült meg. Nem kizárt, hogy a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosságnak is falopásos előzménye lehetett: az elhunyt Csorba Róbertről ez az egyetlen negatívum, amit a településen hallottunk. A gyilkosság előtt három héttel egyik unokatestvérét valaki megbízta, hogy vágjon ki fákat, ám egy helyi illetőségű, terepjáróval rendelkező férfi azt hitte, hogy lop, ezért ordítva fenyegette meg, hogy ha még egyszer ezt teszi, megöli őt is, a családját is. A fenyegetésnek fültanúja volt egy nem roma férfi, ő vallomást is tett a rendőrségen. A terepjáróst, akinek az apja fegyverboltot visz a szomszédos településen, többször kihallgatták a rendőrök. Az egyedüli szemtanút, az ötéves Biankát, aki túlélte a támadást, a múlt héten pszichológus hallgatta meg.
Sikeres nyomozások
Pátkán tavaly júniusban feltehetően polgárőrök dobtak Molotov-koktélt romák házára. Korábban a házlakó fia ittasan elütött egy magyar lányt, akinek a baleset maradandó fogyatékosságot okozott. Az azonnal letartóztatott, azóta is előzetesben lévő polgárőrök közül egy beismerte tettét. Õrizetbe vételük hírére demonstrációt szerveztek a faluban, melyhez csatlakozott a Magyar Gárda is. Füri Béla polgármester együttélési szabályzatot írt, melynek megsértői nem kívánatosak Pátkán. A Fejér Megyei Bíróságon folyó perben a három polgárőrből kettő azt állítja: részt vettek ugyan a Molotov-koktélok készítésében, de nem ők dobták be azokat. Ugyanakkor az áldozatok felismerni vélték őket. "Régebben együtt fociztunk. Nem kellett, hogy föltolják a maszkot, mert a járásukról, a hangjukról felismertük őket" - mondta tavaly a Narancsnak Grófó, a kigyulladt ház tulajdonosa (lásd: Barbárok a faluszélen, Magyar Narancs, 2008. június 12.).
Szintén megvan az elkövetője a fényeslitkei gyilkosságnak: tavaly júniusban roma fiatalok sört vettek egy kocsmában. Az egyik helybeli lakos minden előzmény nélkül halálra szurkálta az egyik 14 éves fiút, a másikat pedig életveszélyesen megsebesítette. Az ügy bírói szakban, a férfi előzetesben van, de nem tesz érdemi vallomást. Azt állítja: ittas volt, nyugtatókat szedett, és semmire sem emlékszik. "A túlélő fiútól származó információink szerint a férfi azt mondta: így jár minden cigány, aki neki hátat fordít. Ha ez így van, az befolyásolhatja az emberölési cselekmény minősítését" - tájékoztatta lapunkat a sértettet képviselő Kárpáti Miklós.
A rendőrség az etnikai indítékkal kapcsolatos kérdésekre mindig azt a választ adja: elkövető nélkül a kérdés nem értelmezhető. Kárpáti szerint a fényeslitkei ügy mutatja, mennyire álságos ez a hozzáállás. "Hiába van elkövetőnk, mindeddig bizonyíthatatlan a motiváció. Megfordítom: ha feltételezek egyfajta motivációt, jobban körül tudom írni az elkövetői kört. Tehát amíg kizárom az etnikai indítékot, addig az uzsorásvilágban vagy máshol keresek. Valamiért van a hatóságoknak egy érthetetlen megfelelési kényszerük, hogy csak nehogy etnikai háttere legyen egy-egy ügynek. Ami tévútra viheti a nyomozást." Az ügyvéd szerint önmagában az, hogy egy évben az előző év azonos időszakához képest szignifikánsan megszaporodtak bizonyos, az elkövetés módszerét tekintve hasonló erőszakcselekmények, és ezek áldozata szinte minden esetben roma, felvetheti, hogy az elkövetőket a fajgyűlölet motiválja.
Életben maradt
Magyar Narancs: Az ott ki, akit rajzolsz?
Bianka: Apu és Robika.
MN: Mit csinálnak?
Bianka: Lovacskásat játszunk. Én meg Robika. Õ mindig elesik a lóval. Én nem.
MN: Te már nagyobb vagy és ügyesebb?
Bianka: A picurka feje a Robikának szét van lőve. Most te rajzolj!
Bianka: Szép ház. Most rajzold, hogy kiég! (A nagymamához bújik.) Nem akarom megmondani a néninek, hogy halt meg apu és Robika.
MN: Nem kell megmondanod. Rajzoljunk inkább.
Bianka: Ide lőttek neki, meg ide, meg ide (mutatja a szívét, a hasát, a combját). Robikának meg lukas a koponyája, ugye?
MN: Most mit rajzolsz?
Bianka: Ez a tető. Lepotyognak a cserepek. Nagy terület, és itt meg itt zorrók.
Nagymama: Azt mondja, hogy olyan álarc volt a támadókon, mint Zorrónak. Azt is mondja, hogy öten voltak. És volt köztük egy rendőr.
Bianka: Mama, hány golyó volt a Robikában, a fejében?
Nagymama: Sok, kicsim, sok.
Bianka: Rajzolok golyókat. Nem, rajzolok Biankát. De nincs arca. Menj a picsába Erzsike innen, ezzel én rajzolok!!
Nagymama: Ne beszélj csúnyán!
Bianka: De beszélek, beszélek, beszélek! Húzz a picsába!MN: Meddig lesz még bekötve a kezed?
Bianka: Nem nő a kicsi ujjam már, mert meglőtték. Mert kukucskáltam. Be akartam csukni az ajtót, kicsit kinyitottam az ajtót, de kiszorult, és meglőtték. (Kiszalad a házból.)
Nagymama: Az apja a jobb kezében fogta őt, de előbb letette, és maga mögé tolta. Azért élte túl, mert az apja meg az öccse mögött volt. Különben ő is meghalt volna. A lövés a jobb kezén az idegszálat és a csontot érte, örökre megmarad a nyoma.
MN: De hol kukucskált, az ajtónál?
Nagymama: Nem hiszem, hogy addig eljutott volna. Inkább az apja mögül.
MN: Hogy menekült el?
Nagymama: Nem tudjuk. Egyszer csak a szomszéd háznál volt.
MN: Meglátogatta az óvó nénije?
Nagymama: Nem. De látta pszichológus a kórházban. Keveset alszik azóta. Agresszív és rosszkedvű. Pedig nagyon víg gyerek volt. Se nem eszik úgy azóta. Megkomolyodott.
Bianka: Fekete öltöny meg fehér ing volt rajta. A korsóban.
Nagypapa: A koporsóban. Azt adtuk a Robikára. A Robira meg egy divatos pólót, farmert, ő azt szerette. Nem szeretett volna öltönyben nyugodni. Jó drága póló volt, ment rajta a vita a nászékkal. De az ocö állta a temetést. Meg nem mindegy? A mi életünket már elvették. A szívemtől szakították le a két gyereket.
