Az első félévben 159 milliárd forintot fizetett ki a kormány állami beruházásokra, vagyis úgy tűnik, van foganatja a tavaly májusban elrendelt beruházási stopnak, hisz ez a tavalyi összeg alig tizede – írja a Népszava. Ugyanakkor a folytatásban már nem lesz ekkora a spórolás a lap szerint: a parlament 580 milliárd forintnyi beruházást engedélyezett idén a kormánynak, ám az saját hatáskörben már most 109 milliárd forinttal megemelte az előirányzatot, így a tervek szerint idén 689 milliárd forintot fizetnek ki.
Amikor a kormány elrendelte a beruházási stopot, elvileg azokat állíttatta le, amelyek még legkevésbé indultak el, nem pedig azokat, amelyekre amúgy sincs semmi szüksége az adófizetőknek. Ám miközben a kormány több tucat iskolafelújítást húzott le a listáról, a nagy pénzzabáló sportberuházások maradtak.
Az első félévben kifizetett 159 milliárdból csaknem minden második forintot közútfejlesztésre fizettek ki, az időarányos teljesítésen alig látszik a spórolás, hisz az idén elvileg 353 milliárd forint megy erre a célra. Az időjárás miatt ugyanis a beruházásoknál mindig a második félév az erősebb. Még sajátosabb a helyzet a vasúti fejlesztéseknél: az idén mindössze 41 milliárd forintért épülhet vasút, ám ebből mindössze 1,5 milliárdot fizettek ki az első félévben.
A napilap megjegyzi, hatalmas igény lenne a közoktatás fejlesztésére, ám drága mulatság, derül ki a adatokból, hiszen csak Dunakeszin a különféle oktatási intézmények fejlesztésére idén 25 milliárd forintot szánnak. A fővárosban folyik még egy jelentősebb gimnáziumfejlesztés, a csepeli Jedlik Ányos Gimnázium felújítása , s csak ez az egy projekt 12,8 milliárd forintot igényel. Ezzel szemben a kormány
több tucat iskola felújítását állította le forráshiány miatt, de a Kovács Katalin Kaja-Kenu Akadémiára várhatóan az idén is jut 18,7 milliárd forint,
de közben a Budapesti Honvéd Sportegyesület öltözői is épülnek, a Geszti Tisza-kastély is megújul, kézilabda munkacsarnokok (sportcsarnokok) építése is folytatódik a költségvetésből. Az atlétikai stadion befejezésére pedig az idén még 53 milliárd forintot szántak, ez a bő 260 milliárdos költség ötöde.
Az atlétikai vb mögötti pénzekkel részletesen foglalkozott a Magyar Narancs friss lapszámában.
