Már nincs is befejezési határideje a geszti Tisza-kastély felújításának

Kis-Magyarország

Sajátos trükkel próbálja leplezni az állam nevében a Beruházási Ügynökség BSMK Zrt., hogy a vállalt 2023 februárja helyett mikorra készül el a geszti Tisza-kastély felújítása: kiretusálták a befejezés dátumát az épületnél látható molinóról. A költségek közben az egekbe emelkedtek.

A helyszínen járva a turpisság hamar és egyszerűen leleplezhető. Egy korábban a beruházásról a helyszínen tájékoztató tábla egyértelműen jelezte, hogy a projekt kezdési időpontja 2021 nyara volt, a befejezés pedig 2023 februárja lesz. Ez utóbbi most már hiányzik. Az akkor 7 milliárdos beruházás valamivel több mint másfél éves időtartama akár komolyan is vehető lett volna. Ami némi kételyt ébreszthetett, amint erről többször beszámoltunk, hogy a geszti Tisza-kastély felújításával, annak kezdésével és befejezésével kapcsolatos összes időpont korábban többször csúszott. Ez aztán mára sem változott.

A projekt kormánybiztosa korábban az a Lázár János volt, aki az ötödik Orbán-kormányban ismét miniszteri tárcát kapott. Korábban kormánybiztosként felügyelte a Szeged és Hódmezővásárhely között épülő tram train (villamosvasút) megépítését, amely nem csupán elhúzódott és technikai problémák sokaságával volt terhelt, hanem az eredeti ár majd’ négyszeresére, összességében 80 milliárd forint fölé kúszott a bekerülési költsége.

Hasonló a helyzet a geszti Tisza-kastély esetében is. Lázár többször posztolt közösségi oldalára erről: egy évekkel korábbi bejegyzése szerint akkora kellett volna elkészülnie a beruházásnak, amikor még hozzá sem fogtak.

A geszti kastéllyal kapcsolatban azzal is meglepte a közvéleményt Lázár, hogy még bőven a projekt elindítása előtt, 2017-ben törvényt alkotott arról a fideszes kormánytöbbség, hogy „az állam tulajdonában lévő Tisza-kastélyt ingyenesen – a Nemzeti Kastélyprogram keretében megvalósított fejlesztés lezárását követően – oktatási, illetve továbbképzési központ céljára, kulturális és hitéleti feladatainak elősegítése érdekében a Magyarországi Református Egyház tulajdonába adja, azzal a feltétellel, hogy a Magyarországi Református Egyház az ingatlant terhelő kötelezettségeket a szerződés szerint a birtokbavételt követően teljeskörűen átvállalja”. Az nem derült ki, miért kapják meg majd a reformátusok az épületet. Ugyanakkor legalábbis kérdéseket vet fel, hogy adófizetői pénzből – akkor úgy tűnt, ez 7 milliárd forintot jelent – megépült projektet miért kell átadni egy egyháznak. Erre ugyanis nem tűnik túl erős magyarázatnak, hogy annak idején a Tiszák, élén Tisza Kálmán és Tisza István miniszterelnökkel, sokat tettek a hazai reformátusokért.

 
2023. augusztus elején a geszti Tisza-kastélynál
Fotó: A szerző felvétele

Aztán jött az újabb meglepetés. A költségvetési megszorítások közepette, 2022 őszén a Magyar Közlöny október 19-i számában megjelent kormányrendelet egy tollvonással 4 milliárd forinttal megemelte a geszti kastély felújításának első ütemére fordítható pénzt, ami most már 11 milliárd forint. A kormányhatározat végrehajtásáért Lázár János építési és beruházási (azóta építési és közlekedési), valamint Varga Mihály pénzügyminiszter a felelős. Lázár a 2022 tavaszi kormányalakítás után már nem kormánymegbízottja ennek a projektnek, de aligha gondolkodhat róla másként, mint az édesgyermekéről. Így valószínűleg döntő szerepe lehet abban, hogy pluszban a milliárdokat sikerült betolni a felújításba. A projekttel és a durva költségemelkedéssel összefüggésben felmerül a kérdés, mit nem vettek figyelembe a szakemberek, amikor a költségeket kalkulálták. Mint ahogy az is felvetődik: amikor az önkormányzatokat és intézményeiket, iskolákat, egyetemeket, szociális otthonokat, állami intézményeket szigorú takarékosságra szorítja a kormány a megemelkedett energiaárak és a megszorítások miatt, honnan van a geszti kastély munkáira az eredetileg tervezetten felül még 4 milliárd forint? A költségemelkedésre a kérdések ellenére sem adott választ a Lázár vezette minisztérium, valamint a projektet felügyelő Beruházási Ügynökség BSMK Zrt.

Majd jött az újabb csavar a történetben. A beruházó a közbeszerzési kiírásban szereplő befejezési időpontot módosította. Ahogy már írtuk, a 2021 nyarán elkezdett beruházásnak 2023 februárjára kellett volna elkészülni. Ám az már 2022 decemberében látszott, s ezt meg is írtuk, hogy ebből nem lesz semmi. 

 
Ilyen volt...
Fotó: A szerző felvétele

 
...ilyen lett. Eltűnt a befejezés időpontja
Fotó: A szerző felvétele

A befejezés kitűzött határideje után két hónappal, az idén áprilisban Lázár a Facebook-oldalán újabb dátumot lebegtetett meg: „Brandt Krisztián polgármesterrel és Kovács József országgyűlési képviselővel meghallgattuk a beruházót, aki megerősítette: 2024 nyaráig a látogatók birtokba vehetik a térség legújabb turisztikai attrakcióját és a csodaszép kastélykertet.” Arról viszont egy árva szót sem írt, hogy a befejezés hivatalos határideje másfél évvel korábbra, 2023 év elején lett volna esedékes.

A múlt hét elején a helyszínen járva láttuk, hogy a beruházást jelző tábla alkalmazkodott „az új idők, új dalaihoz” – pontosabban a változó időpontokhoz. Korábban ugyanis szerepelt rajta a projekt véghatáridejeként a 2023. februári dátum. Immár csak a kezdés dátumát látjuk ott a 2021. júniusi dátummal, azonban a befejezés után „stílusosan” nem írtak semmit. A különböző időpontokban készült fotókon jól látható ez a módosítás. A felújítás, építkezés folyik, s azt is látni, messze még a vége.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.