Már nincs is befejezési határideje a geszti Tisza-kastély felújításának

Kis-Magyarország

Sajátos trükkel próbálja leplezni az állam nevében a Beruházási Ügynökség BSMK Zrt., hogy a vállalt 2023 februárja helyett mikorra készül el a geszti Tisza-kastély felújítása: kiretusálták a befejezés dátumát az épületnél látható molinóról. A költségek közben az egekbe emelkedtek.

A helyszínen járva a turpisság hamar és egyszerűen leleplezhető. Egy korábban a beruházásról a helyszínen tájékoztató tábla egyértelműen jelezte, hogy a projekt kezdési időpontja 2021 nyara volt, a befejezés pedig 2023 februárja lesz. Ez utóbbi most már hiányzik. Az akkor 7 milliárdos beruházás valamivel több mint másfél éves időtartama akár komolyan is vehető lett volna. Ami némi kételyt ébreszthetett, amint erről többször beszámoltunk, hogy a geszti Tisza-kastély felújításával, annak kezdésével és befejezésével kapcsolatos összes időpont korábban többször csúszott. Ez aztán mára sem változott.

A projekt kormánybiztosa korábban az a Lázár János volt, aki az ötödik Orbán-kormányban ismét miniszteri tárcát kapott. Korábban kormánybiztosként felügyelte a Szeged és Hódmezővásárhely között épülő tram train (villamosvasút) megépítését, amely nem csupán elhúzódott és technikai problémák sokaságával volt terhelt, hanem az eredeti ár majd’ négyszeresére, összességében 80 milliárd forint fölé kúszott a bekerülési költsége.

Hasonló a helyzet a geszti Tisza-kastély esetében is. Lázár többször posztolt közösségi oldalára erről: egy évekkel korábbi bejegyzése szerint akkora kellett volna elkészülnie a beruházásnak, amikor még hozzá sem fogtak.

A geszti kastéllyal kapcsolatban azzal is meglepte a közvéleményt Lázár, hogy még bőven a projekt elindítása előtt, 2017-ben törvényt alkotott arról a fideszes kormánytöbbség, hogy „az állam tulajdonában lévő Tisza-kastélyt ingyenesen – a Nemzeti Kastélyprogram keretében megvalósított fejlesztés lezárását követően – oktatási, illetve továbbképzési központ céljára, kulturális és hitéleti feladatainak elősegítése érdekében a Magyarországi Református Egyház tulajdonába adja, azzal a feltétellel, hogy a Magyarországi Református Egyház az ingatlant terhelő kötelezettségeket a szerződés szerint a birtokbavételt követően teljeskörűen átvállalja”. Az nem derült ki, miért kapják meg majd a reformátusok az épületet. Ugyanakkor legalábbis kérdéseket vet fel, hogy adófizetői pénzből – akkor úgy tűnt, ez 7 milliárd forintot jelent – megépült projektet miért kell átadni egy egyháznak. Erre ugyanis nem tűnik túl erős magyarázatnak, hogy annak idején a Tiszák, élén Tisza Kálmán és Tisza István miniszterelnökkel, sokat tettek a hazai reformátusokért.

 
2023. augusztus elején a geszti Tisza-kastélynál
Fotó: A szerző felvétele

Aztán jött az újabb meglepetés. A költségvetési megszorítások közepette, 2022 őszén a Magyar Közlöny október 19-i számában megjelent kormányrendelet egy tollvonással 4 milliárd forinttal megemelte a geszti kastély felújításának első ütemére fordítható pénzt, ami most már 11 milliárd forint. A kormányhatározat végrehajtásáért Lázár János építési és beruházási (azóta építési és közlekedési), valamint Varga Mihály pénzügyminiszter a felelős. Lázár a 2022 tavaszi kormányalakítás után már nem kormánymegbízottja ennek a projektnek, de aligha gondolkodhat róla másként, mint az édesgyermekéről. Így valószínűleg döntő szerepe lehet abban, hogy pluszban a milliárdokat sikerült betolni a felújításba. A projekttel és a durva költségemelkedéssel összefüggésben felmerül a kérdés, mit nem vettek figyelembe a szakemberek, amikor a költségeket kalkulálták. Mint ahogy az is felvetődik: amikor az önkormányzatokat és intézményeiket, iskolákat, egyetemeket, szociális otthonokat, állami intézményeket szigorú takarékosságra szorítja a kormány a megemelkedett energiaárak és a megszorítások miatt, honnan van a geszti kastély munkáira az eredetileg tervezetten felül még 4 milliárd forint? A költségemelkedésre a kérdések ellenére sem adott választ a Lázár vezette minisztérium, valamint a projektet felügyelő Beruházási Ügynökség BSMK Zrt.

Majd jött az újabb csavar a történetben. A beruházó a közbeszerzési kiírásban szereplő befejezési időpontot módosította. Ahogy már írtuk, a 2021 nyarán elkezdett beruházásnak 2023 februárjára kellett volna elkészülni. Ám az már 2022 decemberében látszott, s ezt meg is írtuk, hogy ebből nem lesz semmi. 

 
Ilyen volt...
Fotó: A szerző felvétele

 
...ilyen lett. Eltűnt a befejezés időpontja
Fotó: A szerző felvétele

A befejezés kitűzött határideje után két hónappal, az idén áprilisban Lázár a Facebook-oldalán újabb dátumot lebegtetett meg: „Brandt Krisztián polgármesterrel és Kovács József országgyűlési képviselővel meghallgattuk a beruházót, aki megerősítette: 2024 nyaráig a látogatók birtokba vehetik a térség legújabb turisztikai attrakcióját és a csodaszép kastélykertet.” Arról viszont egy árva szót sem írt, hogy a befejezés hivatalos határideje másfél évvel korábbra, 2023 év elején lett volna esedékes.

A múlt hét elején a helyszínen járva láttuk, hogy a beruházást jelző tábla alkalmazkodott „az új idők, új dalaihoz” – pontosabban a változó időpontokhoz. Korábban ugyanis szerepelt rajta a projekt véghatáridejeként a 2023. februári dátum. Immár csak a kezdés dátumát látjuk ott a 2021. júniusi dátummal, azonban a befejezés után „stílusosan” nem írtak semmit. A különböző időpontokban készült fotókon jól látható ez a módosítás. A felújítás, építkezés folyik, s azt is látni, messze még a vége.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

A végtelenített Simonka-per a bírói függetlenség árnyékában

A Simonka-per bírája, Laczó Adrienn lemondása nem a politikus elleni büntetőperről szól, de azt (is) nagymértékben befolyásolja. Egyrészt a szemünk előtt játszódik le egy irreálisan elhúzódó elsőfokú bírósági eljárás, másrészt a bírósági szervezet súlyos rendszerhibái mutatják, hogy egy tárgyalás hogyan fordul bohózatba és mi lesz a bírói autonómiával.