Már nincs is befejezési határideje a geszti Tisza-kastély felújításának

Kis-Magyarország

Sajátos trükkel próbálja leplezni az állam nevében a Beruházási Ügynökség BSMK Zrt., hogy a vállalt 2023 februárja helyett mikorra készül el a geszti Tisza-kastély felújítása: kiretusálták a befejezés dátumát az épületnél látható molinóról. A költségek közben az egekbe emelkedtek.

A helyszínen járva a turpisság hamar és egyszerűen leleplezhető. Egy korábban a beruházásról a helyszínen tájékoztató tábla egyértelműen jelezte, hogy a projekt kezdési időpontja 2021 nyara volt, a befejezés pedig 2023 februárja lesz. Ez utóbbi most már hiányzik. Az akkor 7 milliárdos beruházás valamivel több mint másfél éves időtartama akár komolyan is vehető lett volna. Ami némi kételyt ébreszthetett, amint erről többször beszámoltunk, hogy a geszti Tisza-kastély felújításával, annak kezdésével és befejezésével kapcsolatos összes időpont korábban többször csúszott. Ez aztán mára sem változott.

A projekt kormánybiztosa korábban az a Lázár János volt, aki az ötödik Orbán-kormányban ismét miniszteri tárcát kapott. Korábban kormánybiztosként felügyelte a Szeged és Hódmezővásárhely között épülő tram train (villamosvasút) megépítését, amely nem csupán elhúzódott és technikai problémák sokaságával volt terhelt, hanem az eredeti ár majd’ négyszeresére, összességében 80 milliárd forint fölé kúszott a bekerülési költsége.

Hasonló a helyzet a geszti Tisza-kastély esetében is. Lázár többször posztolt közösségi oldalára erről: egy évekkel korábbi bejegyzése szerint akkora kellett volna elkészülnie a beruházásnak, amikor még hozzá sem fogtak.

A geszti kastéllyal kapcsolatban azzal is meglepte a közvéleményt Lázár, hogy még bőven a projekt elindítása előtt, 2017-ben törvényt alkotott arról a fideszes kormánytöbbség, hogy „az állam tulajdonában lévő Tisza-kastélyt ingyenesen – a Nemzeti Kastélyprogram keretében megvalósított fejlesztés lezárását követően – oktatási, illetve továbbképzési központ céljára, kulturális és hitéleti feladatainak elősegítése érdekében a Magyarországi Református Egyház tulajdonába adja, azzal a feltétellel, hogy a Magyarországi Református Egyház az ingatlant terhelő kötelezettségeket a szerződés szerint a birtokbavételt követően teljeskörűen átvállalja”. Az nem derült ki, miért kapják meg majd a reformátusok az épületet. Ugyanakkor legalábbis kérdéseket vet fel, hogy adófizetői pénzből – akkor úgy tűnt, ez 7 milliárd forintot jelent – megépült projektet miért kell átadni egy egyháznak. Erre ugyanis nem tűnik túl erős magyarázatnak, hogy annak idején a Tiszák, élén Tisza Kálmán és Tisza István miniszterelnökkel, sokat tettek a hazai reformátusokért.

 
2023. augusztus elején a geszti Tisza-kastélynál
Fotó: A szerző felvétele

Aztán jött az újabb meglepetés. A költségvetési megszorítások közepette, 2022 őszén a Magyar Közlöny október 19-i számában megjelent kormányrendelet egy tollvonással 4 milliárd forinttal megemelte a geszti kastély felújításának első ütemére fordítható pénzt, ami most már 11 milliárd forint. A kormányhatározat végrehajtásáért Lázár János építési és beruházási (azóta építési és közlekedési), valamint Varga Mihály pénzügyminiszter a felelős. Lázár a 2022 tavaszi kormányalakítás után már nem kormánymegbízottja ennek a projektnek, de aligha gondolkodhat róla másként, mint az édesgyermekéről. Így valószínűleg döntő szerepe lehet abban, hogy pluszban a milliárdokat sikerült betolni a felújításba. A projekttel és a durva költségemelkedéssel összefüggésben felmerül a kérdés, mit nem vettek figyelembe a szakemberek, amikor a költségeket kalkulálták. Mint ahogy az is felvetődik: amikor az önkormányzatokat és intézményeiket, iskolákat, egyetemeket, szociális otthonokat, állami intézményeket szigorú takarékosságra szorítja a kormány a megemelkedett energiaárak és a megszorítások miatt, honnan van a geszti kastély munkáira az eredetileg tervezetten felül még 4 milliárd forint? A költségemelkedésre a kérdések ellenére sem adott választ a Lázár vezette minisztérium, valamint a projektet felügyelő Beruházási Ügynökség BSMK Zrt.

Majd jött az újabb csavar a történetben. A beruházó a közbeszerzési kiírásban szereplő befejezési időpontot módosította. Ahogy már írtuk, a 2021 nyarán elkezdett beruházásnak 2023 februárjára kellett volna elkészülni. Ám az már 2022 decemberében látszott, s ezt meg is írtuk, hogy ebből nem lesz semmi. 

 
Ilyen volt...
Fotó: A szerző felvétele

 
...ilyen lett. Eltűnt a befejezés időpontja
Fotó: A szerző felvétele

A befejezés kitűzött határideje után két hónappal, az idén áprilisban Lázár a Facebook-oldalán újabb dátumot lebegtetett meg: „Brandt Krisztián polgármesterrel és Kovács József országgyűlési képviselővel meghallgattuk a beruházót, aki megerősítette: 2024 nyaráig a látogatók birtokba vehetik a térség legújabb turisztikai attrakcióját és a csodaszép kastélykertet.” Arról viszont egy árva szót sem írt, hogy a befejezés hivatalos határideje másfél évvel korábbra, 2023 év elején lett volna esedékes.

A múlt hét elején a helyszínen járva láttuk, hogy a beruházást jelző tábla alkalmazkodott „az új idők, új dalaihoz” – pontosabban a változó időpontokhoz. Korábban ugyanis szerepelt rajta a projekt véghatáridejeként a 2023. februári dátum. Immár csak a kezdés dátumát látjuk ott a 2021. júniusi dátummal, azonban a befejezés után „stílusosan” nem írtak semmit. A különböző időpontokban készült fotókon jól látható ez a módosítás. A felújítás, építkezés folyik, s azt is látni, messze még a vége.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.