Olimpiát rendezne Magyarország:Blöff vagy realitás?

szerző
Gergely Márton
publikálva
2001/28. (07. 12.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Az olimpiai rendezés megpályázásáról Orbán Viktor 2000 októberében beszélt először, amikor egy parlamenti fogadáson Sydney hőseit tüntette ki. Hét hónap kellett ahhoz, hogy e vízióból tervet kovácsoljanak a kormány stratégái (vagy inkább píárosai). Ez év május 21-én Orbán Viktor már Juan Antonio Samaranchnak jelentette be: Budapest megpályázza a 2012-es olimpiát. A nemzeti büszkeségünkre apelláló projektet felkarolta a politika, megalakult az előkészítő bizottság a sportminiszter elnökletével, az illetékes parlamenti albizottság, és a szocialisták is felállítottak egy négyfős kupaktanácsot.

Az olimpiai rendezés megpályázásáról Orbán Viktor 2000 októberében beszélt először, amikor egy parlamenti fogadáson Sydney hőseit tüntette ki. Hét hónap kellett ahhoz, hogy e vízióból tervet kovácsoljanak a kormány stratégái (vagy inkább píárosai). Ez év május 21-én Orbán Viktor már Juan Antonio Samaranchnak jelentette be: Budapest megpályázza a 2012-es olimpiát. A nemzeti büszkeségünkre apelláló projektet felkarolta a politika, megalakult az előkészítő bizottság a sportminiszter elnökletével, az illetékes parlamenti albizottság, és a szocialisták is felállítottak egy négyfős kupaktanácsot.

Kényszerű fegyvernyugvás

A kiírás értelmében a jelentkezést a pályázó város vezetésének kell benyújtania, amit csak abban az esetben bírálnak el, ha a helyi olimpiai bizottság támogatja a kezdeményezést, s ha a kormány garanciát vállal a sportesemény megvalósítására. Vagyis a fővárosi önkormányzat, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és a kormány kéz a kézben nyerheti csak el a 2012-es rendezés jogát. Mivel az olimpia mindhárom szervezet számára előnyökkel járna, a formális támogatás és együttműködési szándék megvan.

Vosala György, a MOB tagja az igazi veszélyt a terv szétpolitizálásában látja: "Olimpia akkor lehet, ha nem kezdenek el azon vitatkozni, kinek a kezében van a marsallbot." A főváros néhány vezető hivatalnoka csendben neheztel a kormányra az egyoldalú bejelentés miatt; a projekt, ha valóban beindulna, meghatározná Budapest következő tíz évét. A városházán kritizálják a Sportminisztériumot is. Demszky Gábor levélben kérte Deutsch Tamás minisztert, hogy egyeztessék álláspontjaikat, választ azonban egyelőre nem kaptak; és arról sem tájékoztatták a főpolgármestert, hogy alelnökként bekerült az olimpiai nevezés előkészítő bizottságába. Névvel viszont senki sem vállalja ellenérzéseit, hiszen három szűk esztendő után a projekt végre arra kényszerítené a kormányt, hogy infrastrukturális beruházásokkal támogassa a fővárost.

Közvetíteni valószínűleg a MOB fog. Június végén Schmitt Pál és Aján Tamás a városházán járt; a sportdiplomaták megígérték, hogy minden rendelkezésükre álló anyaggal segítik a fővárost az olimpia lehetőségeinek és szükségleteinek a felmérésében. Ajánék első nyilatkozataiból néhány fővárosi hivatalnok szintén egyfajta elégedetlenséget vél kiolvasni a kormány egyoldalú bejelentése kapcsán. "Vak, aki ilyet állít" - mondta Vad Dezső, a MOB kommunikációs szakembere. Szerinte a nevezés támogatását az bizonyítja, "hogy a MOB közgyűlése egyhangúan megszavazta; óriási dolog lenne az olimpia megrendezése". Vad Dezső úgy látja, hogy a magyar sportszakemberek tökéletesen felkészültek egy ekkora rendezvény lebonyolítására. Példaként említi, hogy Sydneyben öt sportágban is magyar technikai főellenőr képviselte a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) előírásait: az atlétikáért felelős Gyulai István mellett magyarok felügyelték a súlyemelést, az öttusát, a kajak-kenut és a röplabdát is. Vad szerint azt kell átlátni, hogy "nem egyedül a kormány és nem egyedül a főváros" rendezné az olimpiát. "Az országnak össze kell fognia" - tette hozzá.

Álom és valóság

Szabó István, a főváros sportügyosztályának a vezetője is kezdhetné a beszélgetést hasonló kijelentéssel, de inkább két nagyobb dobozt rak elénk. A négykilós Athén nyertes pályázata, az ötkilós pedig Peking még elbírálatlan nevezése. Szabó részt vett az osztrákokkal közös foci EB-pályázat elkészítésében is: "Álomként nem lehet nekimenni. Reális és esélyes pályázatot kell készíteni, de csodálatos dolog ilyenekben gondolkodni." Szabó szerint egyelőre érzelmi alapon beszélünk az olimpiáról, holott szakemberek bevonásával kellene pontosan felmérni a lehetőségeket. "Csak nevetségessé tesszük magunkat, ha a BNV egyik pavilonjába ideiglenes lelátókat pakolunk, és kinevezzük vívócsarnoknak." Egy hivatalos pályázás esetén tízfős projektközpontot kellene felállítani a beruházások megtervezésére és kivitelezésére.

Az olimpiai rendezés esetén a "piti összegek" listáján egy adminisztratív központ, az akkreditációs rendszer, a VIP-szállás, az étkeztetés, a nyitó- és zárórendezvény, a sajtóközpont, a bírók költségei, több tízezer formaruha, a tárgy- és személybiztosítások, a doppinglabor és a szállítás szerepelnek. A húzós kiadások a sportlétesítményeken kívül az infrastrukturális beruházások. Reptér, metró, gyorsvasút; továbbá a belváros közlekedését is javítani kell - Szabó szerint akár egy kétszintes Rákóczi úttal. Ma egyetlen magyarországi stadion sem felel meg a NOB előírásainak. A Népstadiont például annyira vissza kellene bontani, hogy nem lenne drágább egy teljesen új épület felhúzása sem. A Hajós Alfréd uszoda még a vízilabdát sem tudja befogadni, mert alkalmatlan 15 ezer ember fogadására, a Komjádi pedig legfeljebb bemelegítő uszodának jó, de onnan nem lehet egyórányi utazásra tenni a versenyuszodát.

A pályázót terheli továbbá az úgynevezett felvezető események lebonyolítása is: minden sportágban tartani kéne egy világkupát vagy Európa-bajnokságot ahhoz, hogy ki lehessen próbálni a létesítmények alkalmasságát. A 15 napos olimpiai játékok alatt munkakonferenciát kell tartani a NOB szervezeteinek, és világsztárok közreműködésével egyedülálló kulturális programot biztosítani a számtalan látogatónak.

Olimpiai aranybánya

Az állami és a fővárosi vezetők számára elsősorban píárkérdés az olimpia, ám a vállalkozóknak becslések szerint 1500 milliárd forintos megrendelést jelenthet. Egy titokban tartott mérnöki iroda már készített is egy előtanulmányt; a Világgazdaságban megjelent részletekből kiderül, hogy a tanulmány három helyszínt javasol sportközpontnak (Lupa-sziget, Népstadion és környéke, Észak-Csepel), olimpiai faluként szintén három területet ajánl (Halásztelek, Hajógyári-sziget, Aquincum), harmincegy stadionnal, valamint egy 80 ezer négyzetméteres médiaközponttal számol. A becslések alapján 1,5-1,8 millió turista fogadására kell felkészülni; így akár naponta 200 ezren is érkezhetnek repülővel; úgyhogy lehet kiválasztani a második repteret Kiskunlacháza vagy Tököl közül.

A gazdasági napilap a Bretz Gyula által vezetett, öt másik építőipari céggel együttműködő Uvatervnek tulajdonítja a vizsgálatot. Bretz szerint azonban az idézett tervet egy hivatal készítette szakemberek bevonásával. A Tanácsadó Mérnökök Szövetségén (TMSZ) belül valóban összeállt hat óriáscég, hogy "kezdeményező és koordináló" szerepet töltsön be főváros és kormány közt - állítja Bretz Gyula, aki a szervezet alelnöke. A magánszféra láthatóan segítséget akar nyújtani, hogy a hatalmas pénzeket hozó beruházás ne bukjon el a politikusokon.

A "csíráiban lévő ötlet" a TMSZ elnökétől származik. Borostyánkői Mátyás, az Iparterv vezetője a hat cég (Iparterv, Uvaterv, Fömterv, Közlekedési Kft., Váti Kht., Közti) kezdeményezéséről nem nagyon akart beszélni. "Az olimpia nagyon fontos és jó dolog, és sokan szeretnének benne vezető szerepet vállalni" - mondta. Ennél azonban jobban beindult már a gépezet, hiszen Bretz elárulta, hogy a Sportminisztériumban is folytattak tárgyalásokat. Számokról azonban az Uvaterv feje sem beszélt. Úgy látja, hogy a szükséges infrastrukturális beruházások amúgy is elkészülnének addigra: az autópálya-fejlesztés az M0-s befejezésével, a vasúthálózat felújítása, a dunai hajózás kiépítése, a Ferihegyi repülőtér 2C és 3-as termináljának a megvalósítása, hozzá két belvárosi bekötőúttal és egy gyorsvasúttal és természetesen a négyes metró kifúrása. Mindössze a tervezett időpontnál kellene előbbre hozni az elővárosi vasutak kiépítését és az új Duna-hidak felállítását. Mivel e beruházások jelentenék az olimpiai rendezés költségeinek jó kétharmadát, a legtöbb szkeptikus ebben látja a nevezés buktatóját. Bretz ellenben arról van meggyőződve, hogy "nem műszaki, gazdasági okokon múlik a siker".

Az elméleteken viszont túllépett már a balatoni lobbi. Vosala György, a vitorlásszövetség ügyvezető elnöke már részletesen be tudja mutatni a vízi sportág rendezvényeit. A tizenegy hajóosztály számára hat pálya szükséges, így három kikötőt alakítanának ki Füreden, Alsóörsön és Almádiban. A kis olimpiai falut Füred kapja, cserébe gyors vízibuszjáratokat indítanának a helyszínek között. A MOB-tag már megbeszéléseket is folytatott az érintett településekkel és a Maharttal. A magyar tenger becsmérlőinek annyit: a legnagyobb hajóosztályban a vitorlás merülése alig haladja meg az egy métert, és tavaly a 470-esek világbajnokságán több résztvevő volt, mint a sportág teljes olimpiai vetélkedőjén. Egy hétnapos versenyen pedig valamikor csak fú a szél, hogy le lehessen bonyolítani a megkívánt futamokat. Vosala kiemelte: Sydney olimpiai kikötőjénél már most felszereltebb a füredi edzőtábor. A Balaton tehát készül az olimpiára, az egyeztetéseken néhány további sportág megkaparintása is szóba került, például egy tihanyi triatlonverseny és strandröplabda-viadal (bár mi az utóbbit szívesebben látnánk a Kossuth téren).

Taktikai időkérés

"Hülye helyen van Magyarország háborúk és népvándorlások idején, turisztikailag azonban kiválóan helyezkedik el" - magyarázza Árva László, a Tourinform igazgatója azon becslését, miszerint egymilliónál több külföldi látogatóra számíthatunk egy olimpia esetén. Európa legtöbb országából egy nap alatt is el lehet jutni közúton a magyar fővárosig. Mivel Budapestnek jelenleg összesen 40 ezer ágy a teljes szállodai kapacitása, ez a pályázat egyik legfontosabb kérdése. Schmitt Pál mindössze 400 ezer külföldivel és félmillió belföldi látogatóval számol, ám egyelőre a bírókat és újságírókat sem lehetne elhelyezni a városban. Ha azonban Budapest teljesítené a megfelelő számú szállóhelyet, az épületek utóhasznosítása jelentene gondot, két hét után jöhetne a buldózer. Árva László szerint a megoldás az olimpia decentralizálása: Kecskemét rendezhetné például a lovas- és öttusaszámokat, Szeged a kajak-kenu versenyeket. Ha az ország 1500 milliárdot költ egyetlen eseményre, profitáljon belőle minél több térség. Árva infrastrukturális elképzelései ennek értelmében: egy regionális reptérhálózat Boeing 737-esek fogadására alkalmas pályákkal, az országot behálózó autópálya-rendszer és egy TGV szintű gyorsvasút fogadására alkalmas sínösszeköttetés. "Pécs és Nyíregyháza tökéletes helyszín lenne, ha másfél óra alatt el lehetne jutni oda Pestről" - állítja a turisztikai szakember, aki szerint a Tisza-tó a legkönnyebben kiaknázható terület.

A rendezvények 60 százalékától meg kellene válnia a fővárosnak, így eloszlana az egymillió látogató, és a felépített szállások nagyobb részét kollégiumként és campusként lehetne a továbbiakban hasznosítani. "Ha van egy világbajnokságra alkalmas kajak-kenu pálya Szegeden, minek még egyet építeni, amikor azt nem lehetne később kihasználni" - érvelt Koszorú Lajos városépítész, aki Erő Zoltánnal és több szakemberrel együtt Demszky megbízásából dolgozott a főváros fejlesztési koncepcióján. "Aki már volt a Forma-1 idején Mogyoródon, az pontosan tudja, hogy nem segít sem az autópálya, sem a HÉV egy 200 ezer embert fogadó rendezvénynél" - mondja Erő. Olcsón akkor lehet olimpiát rendezni, ha azt a budapesti zöldövezetbe rakják, értelme viszont csak akkor lenne a világjátéknak, ha a segítségével elmaradott negyedeket építenének újjá. Koszorú szerint a Népstadion környékén nincs elég beépíthető terület. A két lehetséges helyszín: Észak-Csepel a soroksári Duna-ággal és a lebontott ferencvárosi pályaudvar telkével, illetve a Népliget a nyolcadik kerületi Ganz-gyárral és a józsefvárosi rendező pályaudvarral. Csakhogy amíg nem illeszkedik a terv egy fejlesztési stratégiába, addig "igazi lufi az egész, mint az expó" - véli Koszorú. Az építészek is beszélgetnek, vitatkoznak a felvetésről, de jelenleg csak az előtanulmányokra lehet rástartolni: igaz, "ideaépítésért is szép pénz kérhető, csont nélkül elmegy rá egymilliárd".

Ébresztőt fújhatnak

Az egész ország számára egy esetleges olimpia úgy térülne meg a legjobban, ha decentralizálnák a játékokat. Vosala véleménye szerint azonban éppen egy szétszabdalt pályázat esélytelen. A vállalkozó Bretz és a sportdiplomata Vosala a politikában látja a legnagyobb buktatót, a médiaszakember Vad a tömegkommunikáció elmaradott infrastruktúráját véli igazi problémának, a fővárosi Szabó az érzelmi alapon folytatott nyilvános vitát kritizálja, a városépítészek pedig a koncepció hiánya miatt egyszerűen blöffnek tartják Orbán bejelentését. Abban pedig mindannyian egyetértenek, hogy az igazi mumus a NOB. Vosala előre jelzi: senki sem nyerte el pályázatával az olimpiát elsőre (természetesen Athén kivételével, 1896-ban), és Samaranch utóda valószínűleg úgyis bevezeti a kontinensek közti rotációs rendszert. A városrendezők állítják: a jövőben emiatt egyre kevesebb esélyünk lesz. A szomszédos országok fővárosai, Bécset is beleértve, túl provinciálisak egy olimpia rendezéséhez. A várakozások szerint a 2,5 millió lakos fölé fejlődni képtelen Budapest is idővel egyre inkább visszasüllyed a világ megapoliszaihoz képest.

Alig álmodtuk meg a 2012-es budapesti játékokat, máris izgulhatunk. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság ezen a pénteken dönt az Athént követő 2008-as játékok helyszínről, és ha a távozó Samaranch nem Peking nevét olvassa le a papírról, Magyarország fel is ébredhet. Ha Moszkvában a másik esélyes, Párizs vinné el az öt karikát, kétszer egymás után maradna Európában a láng, ami azt valószínűsíti, hogy 2024-ig nem is térne vissza Amerikából, Ázsiából és - a szervezet története során először - Afrikából. Ám ha a lánggal hét év múlva végigszaladnak a nagy orosz sztyeppéken a Távol-Keletig, már elgondolkodhatunk, hova építsük a mesterséges raftingpályát. A vadvízi evezés olimpiai sportág, környező országnak adni egy versenyszámot hatalmas kiadás, ráadásul - Szabó tapasztalatai alapján - a rendezvénynek a pár raftingarany miatt mondjuk a Budapest-Zakopane 2012 nevet kellene adni. A Libegő alá esetleg berakhatnánk egy mesterséges medencét, és akkor a város polgárai tíz év múlva, a műjégszezon vége után átvonulhatnának a műfolyóra.

Gergely Márton

Versenyszámok

A budapesti olimpia költségeinek és méreteinek felbecsüléséhez a politikusok előszeretettel keresnek párhuzamokat más nyertes vagy döntésre váró pályázó városokkal. Sydney kiadásai tavalyi árakon 560 milliárd forintra rúgtak, Athén a játékok közvetlen lebonyolítására 550 milliárdot áldoz, míg az infrastrukturális fejlesztésekbe további 2000 milliárd forintot pumpál. A 2008-as játékokra esélyesek közül Párizs kijönne mindössze 880 milliárd forintból is, ezzel szemben Peking 510 milliárdot költene a rendezvényekre és még 4200 milliárdot a megfelelő díszletre. Közel 500 milliárd forint, úgy tűnik, elég az olimpia megszervezéséhez - sportolók és drukkerek nélkül. A fránya emberek miatt kellene költeni reptérre, autópályára, vasútra, városra, környezetvédelemre.

A Nemzeti Színház úgy lesz olcsóbb a Deák térinél, hogy Demjánék a környező telkekért cserébe saját zsebből oldják meg a csatornázást és a parkosítást, kifizetik a parkolókat és a HÉV-vonal felújítását; hogy 1000 vagy 1500 milliárdba kerül-e az olimpia, attól függ, mit építenek hivatalosan a versenyre, és mit függetlenítenek a nevezés költségeitől.

Százötvenezer forintot kellene fizetnie minden magyar polgárnak az olimpiai álomért; a kínaiak megússzák 4500 forinttal. Politikusoknak ajánlott egyéb számok (az amerikai kormány adatai):

Az ország lakosságaGDPGDP/főA város lakossága
2000 - Sydney19,2 millió416 milliárd $22 000 $4,1 millió
2004 - Athén10,6 millió149 milliárd $13 900 $3,5 millió
2008 - Párizs (?)59,3 millió1 370 milliárd $23 300 $10 millió
2008 - Peking (?)1 261 millió4 800 milliárd $3 800 $12,7 millió
2012 - New York (?)275,5 millió9 250 milliárd $33 900 $18 millió
2012 - Budapest (?)10,1 millió79 milliárd $7 800 $2,2 millió

Mi közvetítjük önnek

Egy olimpián minden versenyszámot közvetíteni kell, legyen az selejtező vagy a döntő. Az ausztrál Broadcaster Handbook szerint Sydneyben 1123 normál kamerát használtak. A budapesti vízilabda Európa-bajnokságot 21 kamerával közvetítette a királyi tévé; a Telesport a tíznapos versenyre bérelt egy superslow gépet (amivel például Rivaldo bombagóljának lassításakor a labdáról még azt is leolvashatjuk: Made in Taiwan), bérleti díj: 4,5 millió Ft/hét. Sydneyben 20 ilyen gép működött, továbbá egy víz alatti, egy repülő, öt motoros, öt helikopteres kamera, 15 testre szerelhető 20 kilós fényképező (amely egyenes képet ad, miközben az operatőr lépcsőre mászik) és 36 krán. Az eseményt 58 közvetítőkocsiban szerkesztették - a vízilabdához négyet vitt ki az M 1 az öt rendelkezésre álló kocsiból. Az olimpián 1823 monitort használtak - a magyar tévének van 35 használható. Továbbá 70 feliratozógép, 451 rögzítő és 1400 kommentátorállás várta a 15 ezer akkreditált televízióst Sydneyben. "Képtelenség, hogy egy magyar televízió leközvetítse az olimpiát" - mondta Sas Csaba, bár a megállapításhoz nem kell különösebb bátorság. A Telesport rendezője a vívás közvetítéséért felelt Ausztráliában; a rendező ország tévéje csak azt a sportágat vállalja, amihez ért. A birkózást rendszeresen a lengyelek, a röplabdát a bolgárok szerkesztik. A 15 ezer televízióst (a sportolók száma a legutóbb 10 500 volt) a szervezőknek kell elszállásolniuk ötcsillagos lakosztályokban, ráadásul "a tévések nem hajlandók megosztani a szobát, így az épülő luxusszállodákkal sem lenne elég hely Pesten még a közvetítés lebonyolítóinak sem".

szerző
Gergely Márton
publikálva
2001/28. (07. 12.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra