Orbán a civilek engedetlenségi tervéről: „a magyar jogrendszerben ilyen nincsen”

  • Narancs.hu/MTI
  • 2017. június 16.

Belpol

Mohácsi vereség, nyakon ragadott nép, udvarias magyar. Orbán beszélt.

Pár szokásos értelmetlen bugyutaság Orbán Viktor szokásos pénteki „rádióinterjújából”.

Ki a király?

A magyar válogatott andorrai veresége „Moháccsal ér fel”, csak a király nem fulladt meg. Ez a frappáns történelmi párhuzam annyira jól sikerült, hogy Orbánnak később pontosítania kellett: nem saját magára gondolt, amikor az ütközetet túlélő királyról hadovált, hanem Csányi Sándorra, az MLSZ elnökére.

Neki túlélő királyként „vissza kell szereznie, amit elvesztettünk”. Hogy hogyan lehet egy elveszített meccset „visszaszerezni”, nem derült ki.

false

 

Fotó: MTI

Fojtogatnak egy népet

Egy kormányt „csak-csak nyakon lehet ragadni, be lehet szorítani egy sarokba, meg lehet gyomrozni” és „szoktak is fenyegetni, de egy néppel nem lehet ezt csinálni” – háborgott Orbán amiatt, hogy a menekültkvóta elutasítása miatt kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen.

Ömlik az epe

Orbán a civiltörvényről is szót ejtett. A miniszterelnök nem érti az amerikaiak tiltakozását, hiszen „az amerikaiakhoz képest finomak és udvariasak vagyunk”. Így nyilván azt sem érti, miért nem összevethető a két szabályozás. A Velencei Bizottság állásfoglalása pedig „politikai epeömlés”.

A civiltörvény lényegét Orbán a saját szavaival így adta vissza: „ha valaki nem szégyell pénzt elfogadni, miért szégyelli azt bevallani.”

A TASZ és a Helsinki Bizottság polgári engedetlenségi tervéről is beszélt: „a magyar jogrendszerben ilyen nincsen”, mondta, ha a törvényt a civilek nem tartják be, következik a „jogkikényszerítés”.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.