Orbán a Kossuth rádióban is azt hangoztatta, hogy Fico merénylője „baloldali” és „háborúpárti”

  • narancs.hu
  • 2024. május 17.

Belpol

Szerinte a támadó „keresztbe lőtte” Szlovákia békepárti folyamatát, ezért új szövetségeseket keres.

„Mindenkit szíven ütött a merénylet, mindenki megrendült, megdöbbent, azt mondogatják az emberek – magam is –, hogy ide jutott Európa” – mondta Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádióban, reagálva a Robert Fico ellen elkövetett merényletre.

A hvg.hu összefoglalója szerint a miniszterelnök kifejtette, egy merénylet mindig meglepő, de az, hogy Európában az erőszak szintje ekkora mértékben nő, az szerinte senkit sem lep meg, mivel az elmúlt években több EU-s országban is voltak terrortámadások, majd jött a háború és elkezdődött Európa „háborúpártivá” formálása. A kormányfő hozzátette, a Fico elleni merénylet azért igazán megrázó, mert az Európai Uniót lesősorban a béke, másodsorban a jólét miatt hozták létre.

„Robert Fico küzd az életéért, élet-halál között van, de ha fel is épül, nagy veszteség ez Magyarország számára, mert a legfontosabb hónapokban esett ki a munkából, amikor egy olyan választás előtt állunk, amely eldöntheti a háború és a béke kérdésé Európában”– fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve: „Itt nagyon kellett volna Robert Fico, itt nagyon kellett volna egy békepárti Szlovákia.”

Orbán szerint nem indokolatlan azt mondani, hogy „egy baloldali, háborúpárti elkövetővel van dolgunk.”

A miniszterelnökhöz ezek szerint még nem jutott el a hír, miszerint több magyar hírportál is egy fordítási hiba miatt írta Robert Fico szlovák miniszterelnök merénylőjéről, Juraj Cintuláról, hogy „baloldali”.

Mindenesetre Orbán kihasználta az alkalmat, hogy emlékeztessen, a merénylet időben egybeesik sokféle, a háborúval kapcsolatos fejleménnyel. Szerinte Fico merénylője „keresztbe lőtte” a szlovákok békepárti folyamatát, miközben „háborúpártiak tárgyalnak egymással, ezért ment a Soros-birodalom vezetője is tárgyalni Kijevbe”. Beszélt arról is, a NATO „ukrajnai missziót szervez”, amihez 100 milliárd dollárt kellene „összedobni”, az ilyesminek azonban nem szokott jó vége lenni.

A háborúba sodródás történelmi tapasztalataival kapcsolatban a kormányfő azt fejtegette, annak idején Tisza István miniszterelnök is ki akart maradni az első világháborúból, ahogy „Horthy Miklós kormányzó úr is megpróbált kívül maradni a háborún, ameddig tehette, vagy amíg képes volt rá, de a németek végül is belenyomták Magyarországot a háborúba.” Orbán szerint a környező nagyhatalmak ma is abban érdekeltek, hogy Magyarországot „belenyomják” ebbe a háborúba.

„Aki a Fideszre szavaz, az a békére szavaz, és minél többen teszünk így, annál nagyobb esélyünk van arra, hogy kimaradjunk ebből a háborúból” – jelentette ki Orbán Viktor néhány héttel a június 9-i EP-választások előtt. Hozzátette: „most Robert Ficot átmenetileg elvesztettük, de keresek új szöveteségest” a „háborúellenes”, „békepárti” politikában.

Az interjú végén a kínai elnök múlt heti látogatása is szóba került. A miniszterelnök szerint Kína néhány év alatt a világ élvonalába tört, sok mindenben ők a legjobbak most, ezért úgy fogalmazott:

„Nem akarom a magyar gazdaság érdekeit ideológia vagy geopolitikai alá rendelni.”

Orbán ezzel kapcsolatban arról is beszélt, azt szeretné, ha Magyarország a nyugati és a keleti technológia találkozópontja lenne, így „Oroszország, Kína vagy éppen Vietnám esetében nem tulajdonítok neki jelentőséget, hogy milyen a politikai berendezkedésük”. A kínai elnök magyarországi látogatását Orbán Viktor mérföldkőnek nevezte.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.