Orbán a közeljövőben nem indítana újabb beruházásokat a fővárosban

  • narancs.hu
  • 2025. március 8.

Belpol

"Majd fejlesztjük mi Budapestet”, csak adják vissza a város törvénytelenül elvett pénzét – reagált a főpolgármester.

„Budapest fejlesztéséről nem fogunk lemondani, mert Budapest gazdasági súlya a nemzetgazdaság szempontjából meghatározó. De hozzá kell tennem azt is, hogy a korábbi arányok nem tarthatók fent. Budapest az Európai Uniós fejlettség 165-167 százalékán áll, óriási beruházások zajlanak most is a városban” – fogalmazott szombaton Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitó 2025 nevű eseményén, amelyen Nagy Márton és Varga Mihály is előadást tartottak.

Mint a Telex írja, Orbán szerint Budapesten olyan nagy beruházások vannak, mint a déli elkerülő, a Pázmány Péter egyetemi fejlesztése, a Budai vár felújítása, vagy a fonódó villamosok fejlesztése, ezért

„a most futókon kívül újabbakat Budapesten most nem tudunk indítani az itt említett nyilvánvaló okok miatt”.

Orbán hozzátette, a fejlesztéseket ezentúl vidéki célpontokra fogják irányítani, mert „a vidék felzárkóztatása érdekében kell mozgósítanunk. Ezek hatalmas számok”. Mint Orbán kijelentette, ő azt várja, hogy sikerül az ország déli régióját (Dunántúlt és az Alföldet) olyan „sikeres és dinamikus pályára állítani” , mint a keleti részt. A fejlesztési forrásokat ezért ezentúl a déli részre összpontosítják majd.

Orbán bejelentésére Karácsony Gergely Facebookon reagált: a miniszterelnök „nyilván nem azokra a vállalásokra gondolt, amelyeket a Rákosrendező kapcsán kétharmados törvénybe foglaltak és nyilván nem azt akarta mondani, hogy ami jár az arab befektetőnek, az nem jár a budapestieknek. Szóval a rákosrendezői Parkváros létrehozásához szükséges, szerződésben vállalt beruházásokhoz Budapest természetesen ragaszkodik, cserében

szívesen lemondunk azokról a közpénzzabáló és káros kormányzati beruházásokról, mint a Budai Vár átépítése vagy a Józsefváros szétdúlása”.

Karácsony posztjában hozzátette: „Adják vissza a város törvénytelenül elvett pénzét és ne akadályozzák az uniós pénzekhez való hozzáférést és akkor majd fejlesztjük mi Budapestet.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.