A magyar egészségügy áldatlan állapota miatt tüntetnek a Parlamentnél

  • narancs.hu
  • 2025. március 8.

Belpol

Magyarország feleannyit se fordít az állampolgárai egészségére, mint más EU-tagállamok.

„Álljunk ki egy jobb egészségügyért!” felszólítással szervezett tüntetést a Kossuth térre a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ). A Parlament előtt az egészségügy súlyos problémáira akarják felhívni a figyelmet, ezekre pedig sürgető megoldásokat követelnek.

A szervezők szerint változtatni kell azokon a problémákon, amiket a demonstráció elején Svéd Tamás kamarai főtitkár is felsorolt. Így azon, hogy

  • az állam az EU átlagának felét sem költi a magyar emberek gyógyítására,
  • egymillió magyarnak nincs állandó háziorvosa,
  • több száz napos várólisták vannak,
  • a lakosság a tb mellett évente több száz milliárd forintot kényszerül a magánegészségügyre költeni, hogy ellátáshoz jusson,a rákos halálozásokban elsők vagyunk az egész EU-ban.

Mint a 444 helyszíni tudósításából kiderül, a tiltakozás elején Svéd Tamás felolvasta Gálvölgyi János támogató levelét, amelyben az ismert színész felidézte azt a tavalyelőtti esetét, amikor súlyosan rosszul lett, de a mentő félóra után sem érkezett meg érte, így a lányai vitték kórházba (az eset után a mentőszolgálat is elismerte, hogy hibáztak).

Svéd Tamás arról is beszélt – válaszul Takács Péter egészségügyi államtitkárnak, aki szerint az orvosi kamara beállt az ellenzéknek kampányolni –, hogy a tüntetés nem pártpolitikai rendezvény, mert nincs jobb- és baloldali egészség, ráadásul egy átfogó egészségügyi reform 10-15, akár 20 évre is szól.

A főtitkár után Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke beszélt, ő az egészségügyben dolgozók helyzetét ismertette néhány sokkoló számmal. Így többek között azzal, hogy

  • minden száz magyar alkalmazottból négy dolgozik az egészségügyben, közülük sokan több állásban is; ez a szám fele annak, mint az európai országokban;
  • emiatt túl sokat dolgoznak az egészségügyi munkavállalók, ami miatt kevés a pihenőidejük;
  • az egészségügyben a jogszabályok lehetővé teszik, hogy valaki 72 órát is folyamatosan dolgozzon;
  • bár voltak béremelések, a szakdolgozók átlagos keresete nettó 350 ezer forint körül van. Nem ismert a dolgozók szakmai előrehaladására vonatkozó terv, de aktuális egészségügyi stratégiáról sem tudnak.

A szakszervezeti elnök azt mondta, hogy

500 milliárd forintnyi évente növekvő többletforrással is nyolc év kellene, hogy a magyar egészségügyi ellátás elérje az európai átlagot.

Arról is beszélt, hogy évente egy városnyi embert veszítünk el, akik menthetőek lennének megfelelő ellátás esetén.

„A magyar egészségügy olyan, mint a zuhanóspirálba került repülő: nincs már felhajtóerő” – erről Srádi Péter, a Magyar Orvosok Szakszervezetének (MOSZ) elnöke beszélt. Magyarország a felénél is kevesebbet költi idén az állampolgárai egészségére, mint más EU-tagállamok teszik. Egy magyar ember egészségére évente 720 000 forinttal jut kevesebb, mint az EU-ban.

A tüntetés résztvevői ezután egy perc néma csenddel emlékeztek a covid áldozataira; az erre felhívó beszédében Svéd Tamás azt mondták: a világjárvány, annak tragédiája máig feldolgozatlan, kibeszéletlen maradt. Az emlékezés után Tapasztó Orsolya mentálhigiénés szakember mondott beszédet a gyerekek egészségéről.

„Ma Magyarországon több mint százezer gyermeknek egyszerűen nincs háziorvosa, szakellátásról ne is beszéljünk”

– mondta a szakember. A gyerekeknek, de szüleiknek sincsenek alapvető egészségügyi ismeretei, ehhez megfelelő oktatás kellene. Minden negyedik gyerek és fiatal túlsúlyos, az egészséges étkezés sokaknak megfizethetetlen, a legszegényebb 2-3 éves gyerekek 20 százalékának szuvas foga van, ezek fele ellátatlan marad, sorolta.

Nincs mentálhigiénés stratégia. Ha lenne, kevesebb lenne a bullying, kevesebb lenne a bántalmazással végződő konfliktus, mondta Tapasztó. Arról is beszélt, hogy a fiatalok betegségeinek 40 százaléka köthető szorongásos zavarokhoz, a fiatal korosztályban a második leggyakoribb halálok az öngyilkosság. A beszédét azzal zárta, hogy a tüntetéseken követelni szoktak, ő csak kérni szeretne: „empátiát ebbe az épületbe” – mutatott az országházra.

A 444 emlékeztet: a MOK február elején kampányt indított, amelynek célja az állampolgárok egészségtudatosságának erősítése, az egészségügyi rendszer fontosságának, egy robosztus állami egészségügyi rendszer kialakításának támogatása. Ehhez Semmelweis Ignácnak ebből az alapvetéséből indultak ki: „Bármily fájdalmas, bármily nyomasztó is a beismerés, nem a letagadásban rejlik ellenszere”.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is. Munkássága középpontjában a normák, a hatalmi technológiák, a queer identitás, valamint a magánélet és az intimitás politikájának kérdései állnak.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Megbillenve

Eddig csak a fideszes médiagépezet és a kormányzati, állami propaganda folytatott lélektani hadviselést (is) Magyar Péter ellen, ám jó ideje működik ez már visszafele is – úgy tűnik, nem is hatástalanul.

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.