„Álljunk ki egy jobb egészségügyért!” felszólítással szervezett tüntetést a Kossuth térre a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a Magyar Orvosok Szakszervezete (MOSZ). A Parlament előtt az egészségügy súlyos problémáira akarják felhívni a figyelmet, ezekre pedig sürgető megoldásokat követelnek.
A szervezők szerint változtatni kell azokon a problémákon, amiket a demonstráció elején Svéd Tamás kamarai főtitkár is felsorolt. Így azon, hogy
- az állam az EU átlagának felét sem költi a magyar emberek gyógyítására,
- egymillió magyarnak nincs állandó háziorvosa,
- több száz napos várólisták vannak,
- a lakosság a tb mellett évente több száz milliárd forintot kényszerül a magánegészségügyre költeni, hogy ellátáshoz jusson,a rákos halálozásokban elsők vagyunk az egész EU-ban.
Mint a 444 helyszíni tudósításából kiderül, a tiltakozás elején Svéd Tamás felolvasta Gálvölgyi János támogató levelét, amelyben az ismert színész felidézte azt a tavalyelőtti esetét, amikor súlyosan rosszul lett, de a mentő félóra után sem érkezett meg érte, így a lányai vitték kórházba (az eset után a mentőszolgálat is elismerte, hogy hibáztak).
Svéd Tamás arról is beszélt – válaszul Takács Péter egészségügyi államtitkárnak, aki szerint az orvosi kamara beállt az ellenzéknek kampányolni –, hogy a tüntetés nem pártpolitikai rendezvény, mert nincs jobb- és baloldali egészség, ráadásul egy átfogó egészségügyi reform 10-15, akár 20 évre is szól.
A főtitkár után Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke beszélt, ő az egészségügyben dolgozók helyzetét ismertette néhány sokkoló számmal. Így többek között azzal, hogy
- minden száz magyar alkalmazottból négy dolgozik az egészségügyben, közülük sokan több állásban is; ez a szám fele annak, mint az európai országokban;
- emiatt túl sokat dolgoznak az egészségügyi munkavállalók, ami miatt kevés a pihenőidejük;
- az egészségügyben a jogszabályok lehetővé teszik, hogy valaki 72 órát is folyamatosan dolgozzon;
- bár voltak béremelések, a szakdolgozók átlagos keresete nettó 350 ezer forint körül van. Nem ismert a dolgozók szakmai előrehaladására vonatkozó terv, de aktuális egészségügyi stratégiáról sem tudnak.
A szakszervezeti elnök azt mondta, hogy
500 milliárd forintnyi évente növekvő többletforrással is nyolc év kellene, hogy a magyar egészségügyi ellátás elérje az európai átlagot.
Arról is beszélt, hogy évente egy városnyi embert veszítünk el, akik menthetőek lennének megfelelő ellátás esetén.
„A magyar egészségügy olyan, mint a zuhanóspirálba került repülő: nincs már felhajtóerő” – erről Srádi Péter, a Magyar Orvosok Szakszervezetének (MOSZ) elnöke beszélt. Magyarország a felénél is kevesebbet költi idén az állampolgárai egészségére, mint más EU-tagállamok teszik. Egy magyar ember egészségére évente 720 000 forinttal jut kevesebb, mint az EU-ban.
A tüntetés résztvevői ezután egy perc néma csenddel emlékeztek a covid áldozataira; az erre felhívó beszédében Svéd Tamás azt mondták: a világjárvány, annak tragédiája máig feldolgozatlan, kibeszéletlen maradt. Az emlékezés után Tapasztó Orsolya mentálhigiénés szakember mondott beszédet a gyerekek egészségéről.
„Ma Magyarországon több mint százezer gyermeknek egyszerűen nincs háziorvosa, szakellátásról ne is beszéljünk”
– mondta a szakember. A gyerekeknek, de szüleiknek sincsenek alapvető egészségügyi ismeretei, ehhez megfelelő oktatás kellene. Minden negyedik gyerek és fiatal túlsúlyos, az egészséges étkezés sokaknak megfizethetetlen, a legszegényebb 2-3 éves gyerekek 20 százalékának szuvas foga van, ezek fele ellátatlan marad, sorolta.
Nincs mentálhigiénés stratégia. Ha lenne, kevesebb lenne a bullying, kevesebb lenne a bántalmazással végződő konfliktus, mondta Tapasztó. Arról is beszélt, hogy a fiatalok betegségeinek 40 százaléka köthető szorongásos zavarokhoz, a fiatal korosztályban a második leggyakoribb halálok az öngyilkosság. A beszédét azzal zárta, hogy a tüntetéseken követelni szoktak, ő csak kérni szeretne: „empátiát ebbe az épületbe” – mutatott az országházra.
A 444 emlékeztet: a MOK február elején kampányt indított, amelynek célja az állampolgárok egészségtudatosságának erősítése, az egészségügyi rendszer fontosságának, egy robosztus állami egészségügyi rendszer kialakításának támogatása. Ehhez Semmelweis Ignácnak ebből az alapvetéséből indultak ki: „Bármily fájdalmas, bármily nyomasztó is a beismerés, nem a letagadásban rejlik ellenszere”.
