Orbán: Ami valaha az antant volt, az ma a nyílt társadalom, multikulturalizmus és genderideológia

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. december 14.

Belpol

A miniszterelnök Sopronban standupolt a Hűség napja alkalmából. Elmondta, szerinte annak idején fizikai, ma szellemi a megszállás.  

Orbán Viktor a Hűség napja Sopronban járt, ahol nemcsak arra jutott ideje, ahogy azt az MTI fotói mutatják, hogy szelfizgessen az ünneplőkkel, hanem még egy hosszas beszédet is tartott, amelyben sikerült Trianontól a Soros-tervig, az antanttól a genderideológiáig jutnia.

Mindezt szolid közhelyességgel kezdte, miszerint a szabadság és a hazafiság a magyar politika két nagy hagyománya, "az ezeréves Magyarország két nagy tartóoszlopa, ezt a két tartóoszlopot pedig a hűség gerendája köti össze" - mondta el a megemlékezésében, hosszátéve, hogy arra kéri Sopront, hogy maradjon a következő száz évben is a hűség városa, amely összeköti a hazát és a szabadságot, "és ezzel olyan szilárd építménnyé teszi Magyarországot, amelyben mi, magyarok otthon érezhetjük magunkat".

A H?s?g napja ?nnepi megeml?kez?s Sopronban

 
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbén Viktor  Hűség napja ünnepi megemlékezésen Sopronban
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
 

 

A miniszterelnök aztán lendütes ívet húzott a trianoni békeszerződés és napjaink állapotai között. Elmondta, hogy annak idején politikai vihar tombolt Magyarországon, egyszerre sújtot vesztes háború, társadalmi és gazdasági összeomlás, spanyolnátha-járvány, elvették az ország kétharmadát, más országokhoz csatolták a magyarok harmadát. (Orbán szerint egyébként a háborúért nekünk kellett mindenkinél jobban bűnhődnünk, "pedig ezt a háborút mi nem akartuk és nem is mi kezdeményeztük". Sőt még azért is meg akartak büntetni, mert "magyarok voltunk, és azok is akartunk maradni." Viszont "Sopron és környéke a népszavazással jelezte a világnak, hogy nem akarunk részt venni a saját temetésünkön" - fogalmazott.)

Természetesen ezzel csupán azt akarta mondani, hogy ma is népszavazással kell döntenünk: "újra nemet akarunk mondani a magyar jövőt fenyegető külföldi tervekre".

Meg akarjuk védeni a gyermekeinket az LMBTQ és társai propagandájával szemben ugyanúgy, ahogy megvédtük a magyar családokat a migránsokkal szemben

- jelentette ki.

Orbán kifejtette, hogy "szomszédságunkban újra háborús veszély fenyeget, milliók vándorolnak egyik kontinensről a másikra, járványok szedik áldozataikat, energiaválság gyötör több országot, gazdaságok mennek tönkre egyik napról a másikra, ráadásul a Góliátok ismét visszaélnek hatalmukkal, "újra meg akarják mondani nekünk, hogy kik legyünk, kivel és hogyan éljünk együtt".

Orbán szerint azt akarják, hogy felejtsük el ezeréves történelmünket, a kultúránkat, vágjuk el magunkat a keresztény gyökerektől. Közölte:

egykor Clemenceau-tervnek hívták, ma Soros-tervnek, amit egykor Párizs környéki békének hívtak, azt ma Európai Egyesült Államoknak. Ami valaha az antant volt, az ma a nyílt társadalom, multikulturalizmus és genderideológia, "akkor fizikai, ma szellemi megszállás".

Kitért rá: az Alkotmánybíróság kimondta, jogunk van nemet mondani "a brüsszeli emberkísérletekre". Buzdításai közt elmondta: "Ha erősek leszünk és összefogunk, akkor most nemcsak Sopron és környéke, hanem az egész magyarság együtt szavaz majd, sőt, ha szerencsénk lesz, talán Európa szíve is megdobban". Szerte Európában látják majd, hogy vannak, akik "nemet mernek mondani a brüsszeli szép új világra", láthatják, hogy érdemes küzdeni és soha fel nem adni, "hiszen ahogy Sopron is visszatért a hazához, úgy Európa is visszatérhet a keresztény civilizációhoz" - hangoztatta.

A miniszterelnök azt is mondta, hogy száz éve is voltak, akik Magyarország ellen és Ausztria mellett kampányoltak. Ma is vannak, akiknek az az európai, aki feladja a hitét, nemzetét, nyelvét és értékeit.

 Hosszasan kifejtette, hogy ők maguk azonban eddig sem engedtek és nem is fognak, ugyanis az elmúlt évtizedben egyesítették a nemzetet, munkát adtak mindenkinek, aki dolgozni akar, megerősítették a családokat, csökkentették a rezsit, gondoskodtak a legalacsonyabb keresetűekről és megvédték az országot az illegális bevándorlóktól.

Végül hangsúlyozta: "azt javasoljuk, hogy Magyarország előre menjen és ne hátra."

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.