Orbán: Ami valaha az antant volt, az ma a nyílt társadalom, multikulturalizmus és genderideológia

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. december 14.

Belpol

A miniszterelnök Sopronban standupolt a Hűség napja alkalmából. Elmondta, szerinte annak idején fizikai, ma szellemi a megszállás.  

Orbán Viktor a Hűség napja Sopronban járt, ahol nemcsak arra jutott ideje, ahogy azt az MTI fotói mutatják, hogy szelfizgessen az ünneplőkkel, hanem még egy hosszas beszédet is tartott, amelyben sikerült Trianontól a Soros-tervig, az antanttól a genderideológiáig jutnia.

Mindezt szolid közhelyességgel kezdte, miszerint a szabadság és a hazafiság a magyar politika két nagy hagyománya, "az ezeréves Magyarország két nagy tartóoszlopa, ezt a két tartóoszlopot pedig a hűség gerendája köti össze" - mondta el a megemlékezésében, hosszátéve, hogy arra kéri Sopront, hogy maradjon a következő száz évben is a hűség városa, amely összeköti a hazát és a szabadságot, "és ezzel olyan szilárd építménnyé teszi Magyarországot, amelyben mi, magyarok otthon érezhetjük magunkat".

A H?s?g napja ?nnepi megeml?kez?s Sopronban

 
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbén Viktor  Hűség napja ünnepi megemlékezésen Sopronban
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
 

 

A miniszterelnök aztán lendütes ívet húzott a trianoni békeszerződés és napjaink állapotai között. Elmondta, hogy annak idején politikai vihar tombolt Magyarországon, egyszerre sújtot vesztes háború, társadalmi és gazdasági összeomlás, spanyolnátha-járvány, elvették az ország kétharmadát, más országokhoz csatolták a magyarok harmadát. (Orbán szerint egyébként a háborúért nekünk kellett mindenkinél jobban bűnhődnünk, "pedig ezt a háborút mi nem akartuk és nem is mi kezdeményeztük". Sőt még azért is meg akartak büntetni, mert "magyarok voltunk, és azok is akartunk maradni." Viszont "Sopron és környéke a népszavazással jelezte a világnak, hogy nem akarunk részt venni a saját temetésünkön" - fogalmazott.)

Természetesen ezzel csupán azt akarta mondani, hogy ma is népszavazással kell döntenünk: "újra nemet akarunk mondani a magyar jövőt fenyegető külföldi tervekre".

Meg akarjuk védeni a gyermekeinket az LMBTQ és társai propagandájával szemben ugyanúgy, ahogy megvédtük a magyar családokat a migránsokkal szemben

- jelentette ki.

Orbán kifejtette, hogy "szomszédságunkban újra háborús veszély fenyeget, milliók vándorolnak egyik kontinensről a másikra, járványok szedik áldozataikat, energiaválság gyötör több országot, gazdaságok mennek tönkre egyik napról a másikra, ráadásul a Góliátok ismét visszaélnek hatalmukkal, "újra meg akarják mondani nekünk, hogy kik legyünk, kivel és hogyan éljünk együtt".

Orbán szerint azt akarják, hogy felejtsük el ezeréves történelmünket, a kultúránkat, vágjuk el magunkat a keresztény gyökerektől. Közölte:

egykor Clemenceau-tervnek hívták, ma Soros-tervnek, amit egykor Párizs környéki békének hívtak, azt ma Európai Egyesült Államoknak. Ami valaha az antant volt, az ma a nyílt társadalom, multikulturalizmus és genderideológia, "akkor fizikai, ma szellemi megszállás".

Kitért rá: az Alkotmánybíróság kimondta, jogunk van nemet mondani "a brüsszeli emberkísérletekre". Buzdításai közt elmondta: "Ha erősek leszünk és összefogunk, akkor most nemcsak Sopron és környéke, hanem az egész magyarság együtt szavaz majd, sőt, ha szerencsénk lesz, talán Európa szíve is megdobban". Szerte Európában látják majd, hogy vannak, akik "nemet mernek mondani a brüsszeli szép új világra", láthatják, hogy érdemes küzdeni és soha fel nem adni, "hiszen ahogy Sopron is visszatért a hazához, úgy Európa is visszatérhet a keresztény civilizációhoz" - hangoztatta.

A miniszterelnök azt is mondta, hogy száz éve is voltak, akik Magyarország ellen és Ausztria mellett kampányoltak. Ma is vannak, akiknek az az európai, aki feladja a hitét, nemzetét, nyelvét és értékeit.

 Hosszasan kifejtette, hogy ők maguk azonban eddig sem engedtek és nem is fognak, ugyanis az elmúlt évtizedben egyesítették a nemzetet, munkát adtak mindenkinek, aki dolgozni akar, megerősítették a családokat, csökkentették a rezsit, gondoskodtak a legalacsonyabb keresetűekről és megvédték az országot az illegális bevándorlóktól.

Végül hangsúlyozta: "azt javasoljuk, hogy Magyarország előre menjen és ne hátra."

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.