Orbánék kitüntették az arab befektetőket, akik állami támogatással csináltak luxusszállodát a Párisi udvarból

  • narancs.hu
  • 2020. február 18.

Belpol

Balsai István korábbi alkotmánybíró, igazságügy-miniszter is megkapta a középkeresztet.

„A magyar szállódaipar- és ingatlanfejlesztés területén végzett, számos idegenforfalmi beruházást magába foglaló, több mint két évtizedes munkája elismeréseként Sameer Mahmoud Fayez Hamdan (...), Zuhair Fathi Naji Awad, a Mellow Mood Hungary Kft. vezető tisztségviselője részére Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést adományozom” – olvasható a friss Magyar Közlönyben.

A Magyar Narancs majdnem három éve írta meg, hogy a Rogán Antal vezette V. kerületi önkormányzat 2014-ben eladta 2,1 milliárd forintért a Ferenciek tere 10. szám alatti Párisi udvar műemlék épületét egy bizonyos Párizsi Property Kft.-nek. A befektetők luxusszállodát álmodtak a helyre, amit a kormány annyira fontosnak talált, hogy alig 15 hónappal az adás-vétel után, 2015-ben kiemelt beruházássá minősítette, így egy sor kötelező engedélyt nem kellett beszerezni az építkezéshez. Továbbá az Eximbank személyre szabott, „versenyképességet javító belföldi beruházási hitelt” adott az építkezésre, közel 7 milliárd forint értékben.

A szálloda azóta megnyílt, és megtörtént az is, amire már 2017-ben figyelmeztettünk: az addig közterületként működő, bárki által látogatható Párisi udvart lezárták, és immáron a szálloda részeként működik.

A jordán ház - A Párisi udvar elajándékozása

Orbán Viktorral jó kapcsolatban álló arab befektetők építenek luxusszállót a Belváros kiemelt pontján. A telket a Rogán Antal vezette önkormányzat adta el, a hotel kivitelezője egy kormányközeli cég, a beruházást állami hitel fedezi. Az iratok szerint a Párisi udvar ezentúl nem lesz bárkinek megtekinthető, és akár végleg a jordán-palesztin befektetők birtokába kerülhet.

A Párizs Propertyt eredetileg egy belize-i offshore cég alapította félmillió forintos alaptőkével, nem sokkal azután, hogy az épület eladására kiírt pályázat megjelent. A cég tulajdonosa a budapesti Műegyetemen végzett Majdi Ayesh volt, az Egyesült Arab Emírségekből. Később kiderült, hogy a társaság valójában a Mellow Mood Group (MMG) projektcége, vagyis a szállodát a jordániai illetőségű, palsztin származású Zahir Awad és Sameer Hamden építi.

Mindketten régóta élnek Magyarországon: Zuhair Awad a testvérével, Najival még a 80-as években érkezett Budapestre. Pénzváltással, majd turistaszállók kiadásával foglalkoztak, Najit azonban 1995-ben a Práter utcai otthona előtt felrobbantották.

Awad a turistaszállók szintjén túllépve Hamdannal közösen egy sor budapesti hotelt üzemeltet, többek között a Ferenciek terén álló Klotild-palotában működő Buddha Bar luxusszállót.

A Buddha Bar 2012-es megnyitóján az Origo akkori beszámolója szerint tiszteletét tette szinte az összes Budapestre akkreditált nagykövet, Erdő Péter bíboros, Schmitt Pál korábbi államfő, valamint Zaid Naffa jordán konzul is, aki közvetlen kapcsolatban volt Gaith Pharaonnal. (Az érdekesség kedvért megjegyezzük, hogy Tarsoly Csaba lapunknak azt nyilatkozta, hogy nem sokkal a Quaestor bedőlése előtt a Külügyminisztérium a Buddha Barba szervezett neki találkozót Ghaith Pharaonnal).

A Buddha Bar megnyitóján jelen volt maga Orbán Viktor is, a miniszterelnök beszédet is mondott az egybegyűlteknek.

Arról pedig a 24.hu számolt be nemréiben, hogy a Buddha Bar műemlék épületének falára fel is vésték Sameer Hamdan és Zuhair Awad nevét.

Párisi udvar - folyik a felújítás

Párisi udvar még a felújítás alatt

Fotó: Sióréti Gábor

Balsai István is érdemes

A friss közlöny szerint nemcsak az arab származású kormánybarát vállalkozókat tüntette ki Áder János köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök középkereszttel, hanem dr. Balsai István korábbi alkotmánybírót, igazságügy-minisztert és országgyűlési képviselőt is.

Méghozzá „a rendszerváltoztatás létrejöttében, illetve az első szabadon választott magyar kormány igazságügyi minisztereként a demokratikus jogállam kialakításában és megszilárdításában vállalt kiemelkedő szerepe, több mint két évtizedes országgyűlési képviselői tevékenysége, valamint alkotmánybíróként végzett kimagasló színvonalú szakmai munkája elismeréseként”.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.