Orbán azokkal fizettetné meg az uniós bíróság büntetését, akik „nyernek a migráción”

  • narancs.hu
  • 2024. június 21.

Belpol

Péntek reggeli rádióinterjújában arról beszélt, ennek már a jogi keretei is megvannak.

Orbán Viktor pénteken Olaf Scholz német kancellárral tárgyal, hogy áttekintsék a júliusban kezdődő, féléves magyar EU-elnökséggel kapcsolatos terveket és programokat – erről a magyar miniszterelnök szokásos péntek reggeli rádióinterjújában beszélt, ezúttal Berlinből bejelentkezve.

A hvg.hu összefoglalója szerint a kormányfő a találkozóval kapcsolatban megjegyezte, Németországban választások lesznek, a mindenkori német kancellárral pedig „rá kell ütni a kóser pecsétet” a német-magyar együttműködésre. Az uniós magyar elnökség egyik legfontosabb kérdésének az európai gazdaság versenyképességét nevezte.

Orbán beszélt arról is, hogy az uniós pozíciók elosztása „kemény műfaj”, ahol az a kérdés, hogy kinek hány szövetségese van. Szerinte a liberálisok, a baloldal és az Európai Néppárt szövetséget kötött, és megállapodott egy olyan programban, amely „nem jó Magyarországnak”, mert egy „háborúpárti koalíció”, és Soros György programját hajtják végre. Kifejtette: a keresztény, fehér lakosság fogy, a muszlim közösség száma nő, általában pedig „militarista hangulat van Németországban”.

A miniszterelnök élesen bírálta Manfred Webert, az Európai Néppárt vezetőjét, aki nemrég Magyar Péterrel találkozott Budapesten. Szerinte

Weber „régi rosszakarója Magyarországnak, von der Leyen hozzá képest csak ministránskislány.”

Mark Rutte leendő NATO-főtitkárral folytatott megbeszéléséről Orbán azt mondta: „az amerikaiak vezetésével, Németország statisztálása mellett a nyugati világ le akarja győzni Oroszországot”. Szerinte arról szól a háború, hogy Szevasztopolban orosz vagy NATO zászló lesz-e majd a kikötőben.

Orbán arról is beszélt, hogy ők a „hagyományos családmodellt” védik, amit nem szeretnének fellazítani „mindenféle marháskodással”. A miniszterelnök az vizionálja, hogy „lassan már a széket vagy a fotelt is el lehet venni férjül vagy feleségül. Nem tudom, hogy az állatok mikor kerülnek sorra?” Hozzátette ebben a kérdésben a „gender kérdéseiről” tartott népszavazásra támaszkodik, és bár a háborúról nem volt népszavazás, az EP-választásnak ez volt a tétje.

Szerinte Magyarország a háborús szerepvállalás kérdésében „meghúzta a vészféket”, de „a masinisztát nem tudta meggyőzni”, ez majd Donald Trump feladata lesz, ha megválasztják amerikai elnöknek ősszel. A migrációs politikáról kifejtette: „Manfred Webernek egyetlen, a szívéhez közel álló célja van, hogy ártson Magyarországnak”. Szerinte látványos, hogy miután a Fidesz megnyerte június 9-én az EP-választást, „migrációs bírsággal” büntették Magyarországot. Orbán ezzel kapcsolatban arról beszélt:

„Látom azokat a megoldásokat, hogy azokkal fizettessük meg ezt a bírságot, akik nyernek a migráción és a háborún.”

Szerinte ennek a jogi keretei már megvannak.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.