Orbán azokkal fizettetné meg az uniós bíróság büntetését, akik „nyernek a migráción”

  • narancs.hu
  • 2024. június 21.

Belpol

Péntek reggeli rádióinterjújában arról beszélt, ennek már a jogi keretei is megvannak.

Orbán Viktor pénteken Olaf Scholz német kancellárral tárgyal, hogy áttekintsék a júliusban kezdődő, féléves magyar EU-elnökséggel kapcsolatos terveket és programokat – erről a magyar miniszterelnök szokásos péntek reggeli rádióinterjújában beszélt, ezúttal Berlinből bejelentkezve.

A hvg.hu összefoglalója szerint a kormányfő a találkozóval kapcsolatban megjegyezte, Németországban választások lesznek, a mindenkori német kancellárral pedig „rá kell ütni a kóser pecsétet” a német-magyar együttműködésre. Az uniós magyar elnökség egyik legfontosabb kérdésének az európai gazdaság versenyképességét nevezte.

Orbán beszélt arról is, hogy az uniós pozíciók elosztása „kemény műfaj”, ahol az a kérdés, hogy kinek hány szövetségese van. Szerinte a liberálisok, a baloldal és az Európai Néppárt szövetséget kötött, és megállapodott egy olyan programban, amely „nem jó Magyarországnak”, mert egy „háborúpárti koalíció”, és Soros György programját hajtják végre. Kifejtette: a keresztény, fehér lakosság fogy, a muszlim közösség száma nő, általában pedig „militarista hangulat van Németországban”.

A miniszterelnök élesen bírálta Manfred Webert, az Európai Néppárt vezetőjét, aki nemrég Magyar Péterrel találkozott Budapesten. Szerinte

Weber „régi rosszakarója Magyarországnak, von der Leyen hozzá képest csak ministránskislány.”

Mark Rutte leendő NATO-főtitkárral folytatott megbeszéléséről Orbán azt mondta: „az amerikaiak vezetésével, Németország statisztálása mellett a nyugati világ le akarja győzni Oroszországot”. Szerinte arról szól a háború, hogy Szevasztopolban orosz vagy NATO zászló lesz-e majd a kikötőben.

Orbán arról is beszélt, hogy ők a „hagyományos családmodellt” védik, amit nem szeretnének fellazítani „mindenféle marháskodással”. A miniszterelnök az vizionálja, hogy „lassan már a széket vagy a fotelt is el lehet venni férjül vagy feleségül. Nem tudom, hogy az állatok mikor kerülnek sorra?” Hozzátette ebben a kérdésben a „gender kérdéseiről” tartott népszavazásra támaszkodik, és bár a háborúról nem volt népszavazás, az EP-választásnak ez volt a tétje.

Szerinte Magyarország a háborús szerepvállalás kérdésében „meghúzta a vészféket”, de „a masinisztát nem tudta meggyőzni”, ez majd Donald Trump feladata lesz, ha megválasztják amerikai elnöknek ősszel. A migrációs politikáról kifejtette: „Manfred Webernek egyetlen, a szívéhez közel álló célja van, hogy ártson Magyarországnak”. Szerinte látványos, hogy miután a Fidesz megnyerte június 9-én az EP-választást, „migrációs bírsággal” büntették Magyarországot. Orbán ezzel kapcsolatban arról beszélt:

„Látom azokat a megoldásokat, hogy azokkal fizettessük meg ezt a bírságot, akik nyernek a migráción és a háborún.”

Szerinte ennek a jogi keretei már megvannak.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.