Orbán: "Betonszilárdságú biztonságunk van, Magyarországot baj nem érheti"

A Kossuth Rádióban Orbán az ukrán menekültekről és a biztonsági helyzetről beszélt, és többször is kifejtette, hogy a szankciókat feleslegesnek tartja. 

Ismét a Kossuth Rádió vendége volt péntek reggel Orbán Viktor miniszterelnök, ahol elsősorban az ukrajnai háborúról esett szó.

Orbán először elmondta, járt a határon, sokan érkeznek, és ez még csak a menekültválság eleje, találkozott menekültekkel, sokakkal beszélt, szerinte tipikusan a belső-ukrajnai területekről jönnek, de jöttek kárpátaljaiak is. Érkeznek ukránok és harmadik országok lakói is, találkozott indiai, kínai és nigériai diákokkal is. Hozzátette, akiket látni a menekülők között külföldi diákokat, azok nem maradnak itt – bár ha vissza akarnak térni, később akár tanulhatnak Magyarországon is –, beszél India miniszterelnökével is a hazaszállításukról, de megállapodásokat kötöttek arról, hogy a külföldi diákokat elviszik Budapestre és hazaszállítják őket. "Ma Magyarország a menedék" – tette hozzá.  

Azt mondta, a kormánynak rengeteg teendője van, nemzetbiztonsági és humanitárius természetűek is. A nemzetbiztonságiról szólva azt mondta, most sokan érkeznek Ukrajna belső területeiről, Kárpátalja még nem műveleti terület, ez nagy érték, de ha az lesz, akkor onnan is még többen fognak érkezni. A humanitárius teendőkről azt mondta, bár még korai statisztikákat gyártani, a rendőrség, a katasztrófavédelem és az idegenrendészet adatai szerint az ideérkező menekülők 70-80 százaléka továbbmegy.

Mint mondta, sokakat várnak ideérkező ismerősök más országokból, vannak, akik magyarországi ismerőshöz érkeznek, vannak, akik 3. országbeliek, "őket hazareptetjük", és végül vannak, akik itt maradnak, nekik szállást, étkezést kell biztosítani, gyerekeknek majd iskolát.

Hozzátette, fontos feladata van az egészségügyi minisztériumnak, mert sokan nincsenek beoltva, és meg kell nézni, hogy milyen betegeségeik vannak, mielőtt továbbengedik őket az ország belsejébe. 

Méltatta az önkénteseket is, mint fogalmazott, sok az önkéntes,

"ők adják igazából a nagy támaszt az állami szervezetek mögött, mert az állami szervezetek intézik az ügyeket, de itt emberségre is szükség van, amit a civilek, különösen az egyházi szervezetek tudnak megadni",

kiválóan végzik a munkájukat. 

Végül közölte, hogy megkezdték a tárgyalásokat a munkaadókkal is, hogy legyen majd munkája az ideérkezőknek. Azt mondta, hogy akik jönnek, azoknak ugyanazt tudják felajánlani, amit a magyaroknak is, hogy 3 hónapig tudnak adni ellátást, de utána el kell menni dolgozni vagy közmunkára vagy más munkára. 

Az Európai Unió szerepét pedzegető kérdésre Orbán kifakadt, hogy "ha beszélni kell, Brüsszelre mindig lehet számítani, ha cselekedni kell, a nemzetállamokra", mert mint fogalmazott, "én nem tudom, mi a jóistent csinálnak Brüsszelben", mert szerinte ha rájuk várna a kormány, hogy mikor adnak pénzt, akkor ki tudja milyen állapotok lennének a határon, úgyhogy "megoldjuk mi, aztán ha méltóztatnak közben felébredni, akkor köszönjük szépen". 

Orbán hangsúlyozta, hogy a kormány a béke pártján áll, és arról beszélt, hogy abból a vitából, "ami Ukrajna semlegességéről szól egyrészt, másrészt az orosz biztonsági garanciákról", most konfliktus lett, illetve háború. 

Elítélőleg szólt a szankciókról, az interjúban többször is kifejtette, hogy nem ért egyet velük. Most azzal érvelt, hogy a szankciók árát először a szomszéd fizeti meg, most is ez történik. Felidézte, hogy a kormány már a Krím orosz annektálása után is azt mondta, hogy végre kell hajtani a minszki megállapodást, "különben ez a seb el fog mérgesedni, ez történt". Most szerinte a V4-eken van a teher,

össze kell fogni és egy közös menekültpolitikát kialakítani, ez hatékonyabb lesz, mint ha Brüsszelre várnánk. 

Kitért arra, hogy egy német, látszólag technikai bejelentés újrakörvonalazza a jövőnket, mert ami most történik, az Németország újrafelfegyverzése, a német hadsereg ugyanis a második világháború óta mindig kisebb volt, mint amit a gazdasága megenged, a német haderőt eddig az amerikaiak pótolták.

A magyar fegyverkezésről azt mondta, "gyenge ember nem kap békét, ha békét akarsz, valamilyen erővel rendelkezni kell". Ez az erő lehet a saját erő vagy a szövetségeseké, de ha nincs saját erő, más sem fog áldozni a védelemre, vagyis a NATO akkor védi meg az országot, ha az ország is készen áll arra, hogy megvédje magát.

"Aki azt állítja, hogy majd a NATO megvéd bennünket, az téved. A NATO akkor véd meg bennünket, ha mi is készen állunk arra, hogy megvédjük magunkat."

Orbán felidézte, hogy erről is volt vita, de az elvesztegetett éveket nem lehet pótolni, sok évbe telik egy ilyen fejlesztés, és szerinte a kormány időben kezdett hozzá, bár lehetettt volna hamarabb is, de 2010-ben még sok mindent meg kellett oldani ahhoz, hogy a mindennapi élet kibírható legyen, nem a haderőfejlesztés volt a legfontosabb. Utána jött a migráció, de "amint levegőhöz jutottunk, elkezdtük a haderőfejlesztést".

"Már elég erősek vagyunk ahhoz, hogy mi magunk, meg a szövetségeseink együtt garantálni tudjuk Magyarország biztonságát. Betonszilárdságú biztonságunk van, Magyarországot baj nem érheti"

– közölte, hozzátéve, hogy akkor lehet csak baj, ha saját butaságból belesodródunk ebbe a konfliktusba, mert nincs olyan NATO, ami akkor megvédene minket. 

Orbán mindenkinek a stratégiai nyugalmat javasolta. Szerinte nagyon nehéz helyzetben vagyunk, mert a szomszédban háború van, mindenki felzaklatott állapotban van, érzelmileg megérinti az embereket a háború, ilyen helyzetben könnyű hibázni, ezért kell a stratégiai nyugalom. "Úgy látom, hogy a baloldal a háború oldalán áll, még ha nem is tudja" – fejtegette, ugyanis ha katonát küldenének, akkor részesei lennének a háborúnak, ha fegyvert szállítanának, akkor bár akinek szállítják, az örülne, de aki ellen használják, annak az ellenségei leszünk, ki tudja hány évig, és

ha Magyarországon át szállítanának fegyvert Kárpátaljára, akkor katonai célpont lenne a konvoj Kárpátalján, és lehet, hogy ezzel mi provokáljuk ki az ottani háborút.

Ki kell maradni a háborúból, a baloldal oda besodró javaaslatati el kell engedni a fülünk mellett vagy vissza kell utasítani – jelentette ki, majd hozzátette, őt az a kijelentés ütötte szíven eddig a leginkább a balolal részéről, hogy a kárpátaljai magyarok oroszbarátok, mert ez egy feljelentés, háború sidőben különösen súlyos. A kárpátaljai magyarokat mindig is gyanúsak figyelték, de háborús időben ilyet mondani, megüzenni ezt az ukránoknak, nagy felelőtlenség.

Orbán azt hangoztatta, hogy a kampányban sem kéne bevelvinni az országot egy háborúba, mert akkor sikerülne lerombolni az ország pozícióit, ezért ő a kormánynak azt az irányt szabta, hogy háborúban mindig a legfontosabb a nemezti érdek, és hogy

"ma a legfontosabb nem a választás, hanem a béke, a biztonság, és hogy kimaradjunk ebből a háborúból". 

A gazdasági következményekről azt mondta, vannak közvetlen veszélyek és hosszútávúak: közvetlen az, hogy a nyugatiak szankciókat vezettek be, ezt a kormány soha nem tartotta hasznosnak, lásd a Krímnél is bevezették, és most mégis háború van, nem gyengítette le az oroszok. De most már mindegy, ez van, a nyugatiak így döntöttek, "és mi a Nyugat része vagyunk", a szankciók által lerombolt gazdasági nehézségeket viszont le kell dolgozni, az egyik ilyen közvetlen hatás a Sberbank bedőlése. A magánszemélyek betéteiért részben helytáll a betétbiztosítási alap, de a pénz egy részét nem fogják visszakapni a cégek, ez a magyar gazdaságnak is fájni fog, hiányozni fog a pénz a gazdaságból. 

A másik, amire Orbán szerint figyleni kell, az az energiaárak megemelkedése, a szankciók miatt ugyanis 50-60 százalékos emelkedés van Európában, de a kormánynak védeni kell a családokat a rezsicsökkentéssel, de ez pénzbe kerül. 

Egyébként is közdött Európa egy magas inflációval, de most a szankciók miatt még inkább nagy rá az esély, a kormány keresi a megoldást a jegybankkal. 

Hosszabb távon pedig az egész európai gazdaság teljesítménye kisebb lesz, mint háború nélkül lett volna, mindent újra kell kalkulálni. Mint mondta, az ezt kezelő kormányzati eszközök mérete majd akkor derül ki, ha vége a háborúnak. 

Hangoztatta, hogy helyes, hogy Magyarország békepárti, mert biztos a németek, franciák és írek is szenvednek a háborútól, de ebben a térségben szenvedik meg a háborút és a szankciós intézkedéseket is először. 

Végül röviden szóba került a mazkhasználat eltörlése hétfőtől, Orbán a műsorvezetői kérdésre hozzátette, hogy "tiltva nincs", úgyhogy aki akar, hordhatja attól még. Közölte, hogy "az ötödik hullámot is legyőztük, bár a háborút is le tudnánk így győzni". Mindenesetre "ötödször is levittük a padlóra a járványt", a járványügyi szakemberek szerint vissza lehet térni az életnek a normális kerékvágásba, bár ez most nem normális, hanem háborús, de figyelik, hogy lesz-e hatodik hullám. 

Nem kizárt, hogy ez az ötödik volt az utolsó hullám,

de szakaszgyőzelmet biztos arattunk – tette hozzá.