Magyar Narancs: Novemberben lemondott Dorosz Dávid klímavédelemért és fejlesztésekért felelős főpolgármester-helyettes, és a takarékoskodás jegyében nem neveztek ki senkit a helyére. Az ő feladatait hogyan osztották el a megmaradt négy helyettes között?
Kerpel-Fronius Gábor: A zöld területi fejlesztések és az adatstratégiával kapcsolatos kérdések hozzám kerültek, igaz, ezeket korábban is közösen vittük Dorosz Dáviddal. A városfejlesztés szakmai felügyelete Balogh Samu kabinetfőnökhöz került, a városüzemeltetési vonatkozásokat Tüttő Kata vette át.
MN: A Direkt36 korábban arról írt, hogy sem ön, sem a Momentum nem volt megelégedve az „okosvárosért és részvételiségért” felelős portfólióval. Mi hiányzott?
KFG: Szerintem ez a megszokottnál sokszínűbb, de jó portfólió. Annyiban mindenképpen nehezített volt a terep, hogy jelentős részben új területekkel kezdtem foglalkozni, amelyeknek nem volt kiépített hivatali hátterük a Városházán. Ezeket azonban fokozatosan elkezdtük felállítani, a részvételiséggel kapcsolatos feladatok ellátására például létrejött a Nyitott Budapest főosztály.
MN: Az egyik fontos feladata az átláthatóság biztosítása és a korrupcióellenes küzdelem. Nyáron a főváros létrehozott egy vizsgálóbizottságot az előző ciklusok tíz korrupciógyanús ügyének átvilágítására. Vannak ennek a munkának konkrét eredményei?
KFG: Ez a képviselő-testület vizsgálóbizottsága, amelyet Havasi Gábor momentumos képviselő vezet. A tíz témának van egy-egy referense, mélységükben dolgozzák fel az ügyeket, a vizsgálatoknak az idei év folyamán kell ütemezetten eredményt hozniuk.
MN: A 3-as metró szerelvényeinek felújításáról már elkészült egy vizsgálati jelentés. Ez igazolta a korrupciógyanút?
KFG: A vizsgálat megerősítette, hogy a kormány a kezdetektől a felújítás felé terelte a projektet ahelyett, hogy a 21. század igényeinek megfelelő metrókocsik biztosítását tekintette volna kiindulópontnak, és megnézte volna, hogy ezt miképp lehet hatékonyabban elérni: felújítással vagy új szerelvények beszerzésével. Célszerűtlen volt kapásból a felújítás mellett elköteleznie magát, így a közbeszerzési eljárás sem biztosíthatta, hogy a legmagasabb minőségű metrószerelvényekhez jusson a főváros. Most a vizsgálóbizottságon a sor, hogy a jelentés figyelembevételével megállapítsa, ki viseli a politikai, vezetői felelősséget azért, hogy ilyen összegányolt metrókocsikkal kénytelenek közlekedni a budapestiek, amelyekben nincs légkondicionálás, és a jelen műszaki feltételek mellett nagy valószínűséggel nem is lehet beléjük szerelni. Ha pedig mégis lehet, akkor a szerződéses feltételek alapján az orosz félen múlik, hogy ez ne járjon a garancia elvesztésével.
MN: Ebben az ügyben akár büntetőjogi felelősséget is felvet az a vélelem, hogy valójában korábban legyártott, de még nem használt orosz metrókocsikat vett a főváros, és csak azért adták el felújításként az egészet, hogy az oroszokat hozhassák ki győztesnek. Erről mit mond a jelentés?
KFG: A felújítás melletti kormánydöntés lényegében determinálta, hogy az orosz cég fogja elnyerni a munkát, hiszen ők szállították az eredeti metrókocsikat, náluk volt meg a felújításhoz szükséges tudás. A jelentés megállapítja, hogy a felújítás minősége nem volt jó, de még ha tökéletesen is újították volna fel a szerelvényeket, a végeredmény akkor sem felelt volna meg a korszerűség követelményének. Az a vád ugyanakkor még nem igazolódott egyértelműen, hogy színlelt felújítás történt.
MN: Átláthatóságért is felelős főpolgármester-helyettesként mit szólt ahhoz, hogy a BKV októberben 343 millió forint értékű szerződést kötött buszbérlésre egy offshore hátterű céggel, és csak azután mondták fel a kontraktust, hogy a sajtó is beszámolt róla?
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
