Interjú

„Orbán érdeke a csődközeli állapot fenntartása”

Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes (Momentum)

Belpol

A kormányzati elvonások csőddel fenyegetnek a fővárosban, de az okosvárosért és részvételiségért felelős főpolgármester-helyettes a csődközeli helyzet fenntartására számít. Az önkormányzatiság helyreállítását csak a kormányváltás hozhatja el, a szavazóknak azonban el kell fogadni, hogy az előválasztásig az ellenzéki pártok riválisai is egymásnak.

Magyar Narancs: Novemberben lemondott Dorosz Dávid klímavédelemért és fejlesztésekért felelős főpolgármester-helyettes, és a takarékoskodás jegyében nem neveztek ki senkit a helyére. Az ő feladatait hogyan osztották el a megmaradt négy helyettes között?

Kerpel-Fronius Gábor: A zöld területi fejlesztések és az adatstratégiával kapcsolatos kérdések hozzám kerültek, igaz, ezeket korábban is közösen vittük Dorosz Dáviddal. A városfejlesztés szakmai felügyelete Balogh Samu kabinetfőnökhöz került, a városüzemeltetési vonatkozásokat Tüttő Kata vette át.

MN: A Direkt36 korábban arról írt, hogy sem ön, sem a Momentum nem volt megelégedve az „okosvárosért és részvételiségért” felelős portfólióval. Mi hiányzott?

KFG: Szerintem ez a megszokottnál sokszínűbb, de jó portfólió. Annyiban mindenképpen nehezített volt a terep, hogy jelentős részben új területekkel kezdtem foglalkozni, amelyeknek nem volt kiépített hivatali hátterük a Városházán. Ezeket azonban fokozatosan elkezdtük felállítani, a részvételiséggel kapcsolatos feladatok ellátására például létrejött a Nyitott Budapest főosztály.

MN: Az egyik fontos feladata az átláthatóság biztosítása és a korrupcióellenes küzdelem. Nyáron a főváros létrehozott egy vizsgálóbizottságot az előző ciklusok tíz korrupciógyanús ügyének átvilágítására. Vannak ennek a munkának konkrét eredményei?

KFG: Ez a képviselő-testület vizsgálóbizottsága, amelyet Havasi Gábor momentumos képviselő vezet. A tíz témának van egy-egy referense, mélységükben dolgozzák fel az ügyeket, a vizsgálatoknak az idei év folyamán kell ütemezetten eredményt hozniuk.

MN: A 3-as metró szerelvényeinek felújításáról már elkészült egy vizsgálati jelentés. Ez igazolta a korrupciógyanút?

KFG: A vizsgálat megerősítette, hogy a kormány a kezdetektől a felújítás felé terelte a projektet ahelyett, hogy a 21. század igényeinek megfelelő metrókocsik biztosítását tekintette volna kiindulópontnak, és megnézte volna, hogy ezt miképp lehet hatékonyabban elérni: felújítással vagy új szerelvények beszerzésével. Célszerűtlen volt kapásból a felújítás mellett elköteleznie magát, így a közbeszerzési eljárás sem biztosíthatta, hogy a legmagasabb minőségű metrószerelvényekhez jusson a főváros. Most a vizsgálóbizottságon a sor, hogy a jelentés figyelembevételével megállapítsa, ki viseli a politikai, vezetői felelősséget azért, hogy ilyen összegányolt metrókocsikkal kénytelenek közlekedni a budapestiek, amelyekben nincs légkondicionálás, és a jelen műszaki feltételek mellett nagy valószínűséggel nem is lehet beléjük szerelni. Ha pedig mégis lehet, akkor a szerződéses feltételek alapján az orosz félen múlik, hogy ez ne járjon a garancia elvesztésével.

MN: Ebben az ügyben akár büntetőjogi felelősséget is felvet az a vélelem, hogy valójában korábban legyártott, de még nem használt orosz metrókocsikat vett a főváros, és csak azért adták el felújításként az egészet, hogy az oroszokat hozhassák ki győztesnek. Erről mit mond a jelentés?

KFG: A felújítás melletti kormánydöntés lényegében determinálta, hogy az orosz cég fogja elnyerni a munkát, hiszen ők szállították az eredeti metrókocsikat, náluk volt meg a felújításhoz szükséges tudás. A jelentés megállapítja, hogy a felújítás minősége nem volt jó, de még ha tökéletesen is újították volna fel a szerelvényeket, a végeredmény akkor sem felelt volna meg a korszerűség követelményének. Az a vád ugyanakkor még nem igazolódott egyértelműen, hogy színlelt felújítás történt.

MN: Átláthatóságért is felelős főpolgármester-helyettesként mit szólt ahhoz, hogy a BKV októberben 343 millió forint értékű szerződést kötött buszbérlésre egy offshore hátterű céggel, és csak azután mondták fel a kontraktust, hogy a sajtó is beszámolt róla?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.