Interjú

„Orbán érdeke a csődközeli állapot fenntartása”

Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes (Momentum)

Belpol

A kormányzati elvonások csőddel fenyegetnek a fővárosban, de az okosvárosért és részvételiségért felelős főpolgármester-helyettes a csődközeli helyzet fenntartására számít. Az önkormányzatiság helyreállítását csak a kormányváltás hozhatja el, a szavazóknak azonban el kell fogadni, hogy az előválasztásig az ellenzéki pártok riválisai is egymásnak.

Magyar Narancs: Novemberben lemondott Dorosz Dávid klímavédelemért és fejlesztésekért felelős főpolgármester-helyettes, és a takarékoskodás jegyében nem neveztek ki senkit a helyére. Az ő feladatait hogyan osztották el a megmaradt négy helyettes között?

Kerpel-Fronius Gábor: A zöld területi fejlesztések és az adatstratégiával kapcsolatos kérdések hozzám kerültek, igaz, ezeket korábban is közösen vittük Dorosz Dáviddal. A városfejlesztés szakmai felügyelete Balogh Samu kabinetfőnökhöz került, a városüzemeltetési vonatkozásokat Tüttő Kata vette át.

MN: A Direkt36 korábban arról írt, hogy sem ön, sem a Momentum nem volt megelégedve az „okosvárosért és részvételiségért” felelős portfólióval. Mi hiányzott?

KFG: Szerintem ez a megszokottnál sokszínűbb, de jó portfólió. Annyiban mindenképpen nehezített volt a terep, hogy jelentős részben új területekkel kezdtem foglalkozni, amelyeknek nem volt kiépített hivatali hátterük a Városházán. Ezeket azonban fokozatosan elkezdtük felállítani, a részvételiséggel kapcsolatos feladatok ellátására például létrejött a Nyitott Budapest főosztály.

MN: Az egyik fontos feladata az átláthatóság biztosítása és a korrupcióellenes küzdelem. Nyáron a főváros létrehozott egy vizsgálóbizottságot az előző ciklusok tíz korrupciógyanús ügyének átvilágítására. Vannak ennek a munkának konkrét eredményei?

KFG: Ez a képviselő-testület vizsgálóbizottsága, amelyet Havasi Gábor momentumos képviselő vezet. A tíz témának van egy-egy referense, mélységükben dolgozzák fel az ügyeket, a vizsgálatoknak az idei év folyamán kell ütemezetten eredményt hozniuk.

MN: A 3-as metró szerelvényeinek felújításáról már elkészült egy vizsgálati jelentés. Ez igazolta a korrupciógyanút?

KFG: A vizsgálat megerősítette, hogy a kormány a kezdetektől a felújítás felé terelte a projektet ahelyett, hogy a 21. század igényeinek megfelelő metrókocsik biztosítását tekintette volna kiindulópontnak, és megnézte volna, hogy ezt miképp lehet hatékonyabban elérni: felújítással vagy új szerelvények beszerzésével. Célszerűtlen volt kapásból a felújítás mellett elköteleznie magát, így a közbeszerzési eljárás sem biztosíthatta, hogy a legmagasabb minőségű metrószerelvényekhez jusson a főváros. Most a vizsgálóbizottságon a sor, hogy a jelentés figyelembevételével megállapítsa, ki viseli a politikai, vezetői felelősséget azért, hogy ilyen összegányolt metrókocsikkal kénytelenek közlekedni a budapestiek, amelyekben nincs légkondicionálás, és a jelen műszaki feltételek mellett nagy valószínűséggel nem is lehet beléjük szerelni. Ha pedig mégis lehet, akkor a szerződéses feltételek alapján az orosz félen múlik, hogy ez ne járjon a garancia elvesztésével.

MN: Ebben az ügyben akár büntetőjogi felelősséget is felvet az a vélelem, hogy valójában korábban legyártott, de még nem használt orosz metrókocsikat vett a főváros, és csak azért adták el felújításként az egészet, hogy az oroszokat hozhassák ki győztesnek. Erről mit mond a jelentés?

KFG: A felújítás melletti kormánydöntés lényegében determinálta, hogy az orosz cég fogja elnyerni a munkát, hiszen ők szállították az eredeti metrókocsikat, náluk volt meg a felújításhoz szükséges tudás. A jelentés megállapítja, hogy a felújítás minősége nem volt jó, de még ha tökéletesen is újították volna fel a szerelvényeket, a végeredmény akkor sem felelt volna meg a korszerűség követelményének. Az a vád ugyanakkor még nem igazolódott egyértelműen, hogy színlelt felújítás történt.

MN: Átláthatóságért is felelős főpolgármester-helyettesként mit szólt ahhoz, hogy a BKV októberben 343 millió forint értékű szerződést kötött buszbérlésre egy offshore hátterű céggel, és csak azután mondták fel a kontraktust, hogy a sajtó is beszámolt róla?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.