Miután az Egyesült Királyságban és az USA-ban is hamarabb kezdtek oltani a koronavírus elleni vakcinákkal, mint az Európai Unióban, felerősödtek a közös uniós vakcinabeszerzést koordináló Európai Bizottságot (EB) támadó hangok. A német sajtóban még azzal is megvádolták a Bizottságot, hogy azért rendelt túl keveset az amerikai Pfizer és a német tulajdonú BioNTech által közösen fejlesztett vakcinából (amely elsőként kapott engedélyt), hogy jusson elég megrendelés a francia Sanofinak is. A Bizottság és a francia kormány tagadta a vádakat, Ursula von der Leyen, az EB elnöke mindenesetre január 8-án bejelentette, hogy az addig lekötött 300 millió adagon felül az EU a Pfizer/BioNTech oltásból újabb 200 millió adagra köt vásárlási, 100 millió adagra pedig opciós szerződést.
Az EU-ellenes hangulatkeltésből természetesen a magyar kormány sem maradhatott ki: Orbán Viktor december elején arról beszélt, hogy az EU-ból kilépett britek „akcióképesebbé” váltak az emberéletek megmentésében, azóta pedig Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára mondta el többször, hogy „Brüsszel hibái miatt vagyunk lemaradva az oltással”. Az uniós közös beszerzés jelentőségét igyekszik kisebbíteni a kormány azzal is, hogy folyamatosan az orosz és kínai vakcinák ügyében folytatott külön tárgyalásait tolja előtérbe. Újabban ugyanakkor a kormányzati illetékesek is elismerik, hogy gyártókapacitási hiányosságok miatt az orosz vakcinából belátható időn belül nem áll rendelkezésre a tömeges oltáshoz szükséges mennyiség; és bár a kínai vakcina magyar engedélyezését továbbra is lebegtetik, eddig kizárólag az unión keresztül érkezett vakcinákat használtunk fel, és az idáig lekötött közel 20 millió adag akkor is döntő szerepet játszik majd a magyar lakosság immunizálásában, ha esetleg lesz valami a kínai üzletből is.
A bejáratott út
Az Európai Gyógyszerügynökség (European Medicines Agency – EMA) lapzártánkig két vakcinának adott úgynevezett feltételes forgalomba hozatali engedélyt: a Pfizer/BioNTech oltóanyagának december 21-én, a szintén amerikai Moderna védőoltásának január 6-án. A feltételes engedély azt jelenti, hogy a szakemberek meggyőződtek a vakcinák két legfontosabb jellemzőjéről – a biztonságosságról és a hatásosságról –, a gyártóknak azonban a klinikai vizsgálatok utánkövetéséről még két évig rendszeresen be kell számolniuk az EMA-nek. Ezekből az újabb információkból derülhet ki, hogy mennyi ideig tart a vakcinák biztosította védettség, hogy meggátolja-e egy védőoltás a vírus tünetmentes terjesztését is, illetve hogy alkalmazható-e gyerekeknél vagy terhes nőknél. Az EMA egyébként egy olyan bizottság véleménye alapján engedélyezi a vakcinákat, amelyben minden tagállam delegáltja ott ül; Magyarországot jelenleg Gyurasics Ágnes, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) nemzetközi kapcsolatokért felelős koordinátora képviseli.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!
