Négy magyar miniszterelnök beszédeit elemezték a nyelvi kifejezések alapján a hatalmi pozíció által indukált személyiségváltozás, az úgynevezett hübrisz szindróma kutatói.
A norvégiai stavangeri egyetem, az ELTE és a CEU közös kutatása a „mi” és az „én” személyes névmás használatának arányát figyelte, mert ez a kifejezésmód utal a hübrisz szindrómára. Ennek pedig azért van jelentősége, mert ez a viselkedésváltozás, amely vezetőkre jellemző, túlzott önbizalommal, vakmerőséggel, mások lenézésével járhat együtt, és ez rossz döntéseket, akár etikátlan hozzáállást is eredményezhet – derül ki a Magyari Lilla, Pléh Csaba és Forgács Bálint által írt tanulmányból, amely a PLOS ONE című nemzetközi tudományos folyóiratban jelent meg szerdán, The Hungarian hubris syndrome címmel.
A kutatók Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Orbán Viktor beszédeiben nézték a személyes névmások használatát.
„Fontos volt, hogy publikusan elérhető, de spontán beszédeket elemezzünk, hiszen ezek adnak reális képet a miniszterelnökök szóhasználatáról.
Ezért olyan parlamenti beszédeket választottunk, amelyek viták hevében születtek, és mások beszédeire, kérdéseire reagáltak”
– fejtette ki Magyari Lilla, a tanulmány első szerzője, a stavangeri egyetem szociális tanulmányok tanszékének és a norvég olvasási központnak a docense.
„Az elemzés egyik legnagyobb kihívása az volt, hogy magyar politikai beszédeket elemeztünk, mert a korábbi tanulmányok angol szövegeken mutatták ki a hübrisz nyelvi korrelátumait. Ráadásul a magyar nyelv nagyon eltérően használja a névmásokat az angolhoz képest” – mondta Pléh Csaba, a CEU Kognitív tudomány tanszékének vendégprofesszora.
A spontán parlamenti megnyilvánulások elemzéséből az derült ki, hogy Orbán Viktor a második miniszterelnöki ciklusa alatt (2010–2014) nagyobb arányban használta a többes szám első személyű igeragozást az egyes szám első személyhez képest, mint a másik három miniszterelnök. Az is kiderült, hogy annak a két miniszterelnöknek a beszédeiben, akik több mint egy ciklusban kormányoztak, – azaz Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc beszédeiben – a „mi” személyes névmás használata és a többes számú igeragozás is jellemzőbbé vált a második ciklusban.
Mintha a hübriszes viselkedésre való hajlam kialakulására sokkal inkább hatna az újraválasztás, mint az, amikor első alkalommal hatalmi pozícióba kerül valaki.
„A sikeres újraválasztások rizikófaktort jelenthetnek a hübrisz kialakulásában olyan politikusoknál, akiknek erre van hajlamuk” –ez Forgács Bálint adjunktus (ELTE, Kognitív pszichológia tanszék) véleménye. – „A kutatásunk alapján az a benyomásunk is támadt, hogy esetleg a hübrisz hosszabban tartó személyiségváltozásokhoz is vezethez bizonyos szociális és politikai körülmények között. A tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy a demokratikus intézmények mennyire sérülékenyek lehetnek, amikor a politikusokat a sikerük és a megerősítés még inkább hataloméhessé teszi” – vonta le a következtetést Forgács Bálint.
