Orbán kötcsei "nagy terve": 50-50 százalék, hogy az EU egyben marad vagy szétesik

  • narancs.hu
  • 2023. szeptember 12.

Belpol

Újabb pont derült ki Orbán Kötcsén ismertetett "nagy tervéből", állítólag arról is beszélt, hogy kétesélyes az EU jövője. 

Mint arról beszámoltunk, a szokásos nyár végi kötcsei kormánypárti találkozón sajtóinformációk szerint Orbán Viktor arról beszélt, hogy „nagyok, erősek és gazdagok akarunk lenni”, azt szeretné, hogy „tiszteljen minket a világ”, ehhez pedig van egy 15 pontos „nagy terve”. 

A 15 pontnak egyelőre csak egy része derült ki címszavakban, ezek a következők:

  • demográfiai fordulat elérése,
  • munkaalapú gazdaság létrehozása,
  • hitelfelvételek helyett hitelezővé kell válni,
  • modern ipari nemzetté kell válni,
  • magyar vállalkozóknak külföldön is be kell fektetni, a profitot pedig haza kell hozni,
  • hadseregfejlesztés,
  • digitális állampolgárság bevezetése,
  • energetikai önellátás, ennek része, hogy Paks orosz helyett francia üzemanyaggal menjen.

Orbán kötcsei beszéde volt a téma a kormánypárti Hír TV Vezércikk című műsorában is, ahol Fricz Tamás jobboldali politológus, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója arról beszélt, hogy egyrészt Orbán hatalmas célt tűzött ki azzal, hogy Magyarországot Európában élen járó országnak képzeli el 2034-re, másrészt Orbánnak az Európai Unióhoz való hozzáállását emelte ki. 

Fricz azt mondta, a "nagy terv" 15. pontja az Európai Unió volt, amiről Orbán a beszámolója szerint azt mondta, hogy az EU vagy egyben marad, vagy szétesik és darabjaira hullik. Fricz kiemelte, hogy Orbán először vette be a mondandójába azt, hogy fel kell arra is készülni, hogy mi lesz, ha az EU szétesik. 

Fricz elmondása szerint ugyanis Orbán arról beszélt, hogy állandó az ütközés a különböző tagállamok között, nincs közös szellemiség és értékrend, ezért

Orbán szerint "50-50 százalék, nem tudjuk, hogy hova vezet ez az út, és mindkettőre fel kell készülni".

Fricz szerint persze nagyon fontos, hogy erre is készülnek forgatókönyvek. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.