Orbán megadná a magyar vidéknek, ami jár neki

Belpol

A miniszterelnök szerint a vidék biztosítja a magyar létezés egészséges állapotát. Bezzeg, a rendszerváltás után is visszatérő kommunisták csak a fővárossal törődnek.

Szinte bűn, sőt egyenesen hiba, hogy eddig nem volt önálló egyetem abban a városban, ahol a magyar szellem oly régóta otthonra talált" – Orbán Viktor szombaton, Sárospatakon, a Tokaj- Hegyalja Egyetem tanévnyitó ünnepségén az MTI szerint.

 A miniszterelnök ezzel Antoine de Boulay francia gróf bon mot-ját hasznosította újra („Ez több, mint bűn, ez hiba”), ami sokat elárulhat gondolkodásmódjáról. Orbán ugyanakkor nem csak a frissen létrehozott, és fideszes irányítású alapítványba szervezett egyetemet méltatta (az alapítványt nem más,  mint Stumpf István, a  felsőoktatási modellváltással és az új fenntartói modell működéséért felelős kormánybiztos vezeti), hanem a magyar vidék feladatát is ismertette hallgatóságával.

 Ez a feladat pedig nem lenne más, mint „a magyar létezés természetes és egészséges állapotának biztosítása”.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy ideje rendezni Magyarország évszázados tartozását a vidékkel szemben, visszaadni méltóságát és erejét, amit előbb Trianon, majd a II. világháború, utóbb pedig a kommunisták vettek el a miniszterelnök szerint.

Hozzátette, hogy ezt a történelmi igazságtalanságot a rendszerváltás sem orvosolta. "A kétszer is visszatérő kommunisták" mindig másodrendűnek tekintették a vidéket Budapesttel szemben, a vidék leszakadása nem állt meg, hanem folytatódott. Orbán a jelek szerint elfelejtette, hogy 1998-2002 között ő vezette az országot, az utóbbi 11 évben pedig megszakítás nélkül harmadik miniszterelnöki ciklusát tapossa.

A rendszerváltás óta eltelt majdnem 32 évből tehát 15 az ő kormányzásával telt - ezalatt mégsem állította meg vidék romlását.

 Most azonban számos ígéretet tett a tanévnyitón: mint mondta, a térségben hamarosan nagy dolgok fognak történni az egyetemen túl is, közútfejlesztések, városrekonstrukció, idegenforgalmi, mezőgazdasági és ipari beruházások tucatjai indulnak el, és olyan szintű fejlesztés kezdődik, amilyenre az elmúlt száz évben nem volt példa.

 Hogy ebből mi teljesül majd, az a jövő zenéje. Orbán beszédéből viszont egyértelműen látszik, hogy a Fidesz a vidék támogatására apellál, így szeretné megnyerni a 2022-es országgyűlési választást, míg Budapestet, az évszázados közhelyet fölmelegítve, "bűnös városként" állítja be. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.