Orbán megadná a magyar vidéknek, ami jár neki

Belpol

A miniszterelnök szerint a vidék biztosítja a magyar létezés egészséges állapotát. Bezzeg, a rendszerváltás után is visszatérő kommunisták csak a fővárossal törődnek.

Szinte bűn, sőt egyenesen hiba, hogy eddig nem volt önálló egyetem abban a városban, ahol a magyar szellem oly régóta otthonra talált" – Orbán Viktor szombaton, Sárospatakon, a Tokaj- Hegyalja Egyetem tanévnyitó ünnepségén az MTI szerint.

 A miniszterelnök ezzel Antoine de Boulay francia gróf bon mot-ját hasznosította újra („Ez több, mint bűn, ez hiba”), ami sokat elárulhat gondolkodásmódjáról. Orbán ugyanakkor nem csak a frissen létrehozott, és fideszes irányítású alapítványba szervezett egyetemet méltatta (az alapítványt nem más,  mint Stumpf István, a  felsőoktatási modellváltással és az új fenntartói modell működéséért felelős kormánybiztos vezeti), hanem a magyar vidék feladatát is ismertette hallgatóságával.

 Ez a feladat pedig nem lenne más, mint „a magyar létezés természetes és egészséges állapotának biztosítása”.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy ideje rendezni Magyarország évszázados tartozását a vidékkel szemben, visszaadni méltóságát és erejét, amit előbb Trianon, majd a II. világháború, utóbb pedig a kommunisták vettek el a miniszterelnök szerint.

Hozzátette, hogy ezt a történelmi igazságtalanságot a rendszerváltás sem orvosolta. "A kétszer is visszatérő kommunisták" mindig másodrendűnek tekintették a vidéket Budapesttel szemben, a vidék leszakadása nem állt meg, hanem folytatódott. Orbán a jelek szerint elfelejtette, hogy 1998-2002 között ő vezette az országot, az utóbbi 11 évben pedig megszakítás nélkül harmadik miniszterelnöki ciklusát tapossa.

A rendszerváltás óta eltelt majdnem 32 évből tehát 15 az ő kormányzásával telt - ezalatt mégsem állította meg vidék romlását.

 Most azonban számos ígéretet tett a tanévnyitón: mint mondta, a térségben hamarosan nagy dolgok fognak történni az egyetemen túl is, közútfejlesztések, városrekonstrukció, idegenforgalmi, mezőgazdasági és ipari beruházások tucatjai indulnak el, és olyan szintű fejlesztés kezdődik, amilyenre az elmúlt száz évben nem volt példa.

 Hogy ebből mi teljesül majd, az a jövő zenéje. Orbán beszédéből viszont egyértelműen látszik, hogy a Fidesz a vidék támogatására apellál, így szeretné megnyerni a 2022-es országgyűlési választást, míg Budapestet, az évszázados közhelyet fölmelegítve, "bűnös városként" állítja be. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.