Új korszak kezdődik címmel mondott beszédet hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök a magyar uniós elnökség időszakát értékelve. Ez az a tanácskozás a Várban, amelyen részt vesz a kormányfő, ahelyett, hogy ott lenne Donald Trump amerikai elnök beiktatásán, ahová – mint Kovács Zoltán államtitkár elmagyarázta – nem kapott hivatalos meghívást. Hétfőn aztán a Facebookon bejelentette a kormányfő, hogy hamarosan lesz Orbán–Trump találkozó.
A hvg.hu tudósítása szerint Orbán Viktor köszönetet mondott azoknak, akik a magyar elnökség sikeréért dolgoztak, külön Bóka János miniszternek. Azokat vigye el az ördög – mondta a miniszterelnök – akik a magyar törekvésekkel szemben álltak, ha magyarok, kerüljenek a pokol mély bugyrába. A szónok azzal folytatta, hogy Donald Trump hivatalba lépése új korszakot nyit Brüsszelben és az Európai Unióban, a változásnak geopolitikai és gazdasági vetülete is van. Szóba hozta a „zöld átmenetet”, amely meglátása szerint épp most teszi tönkre az európai ipart, és úgy gondolja, erről a „tripről” Amerika lejön Trump beiktatása nyomán. Arra számít, hogy Amerika és Brüsszel harca már kedden elkezdődik, és ennek lesz hatása a magyar emberekre, köze van a magyar EU-elnökséghez is.
„Azt láttam, hogy az egyetlen geopolitikai központ, ahol nem foglalkoznak a világpolitikai változásokkal, az Brüsszel (…) az EU nemcsak le van maradva a versenyben, hanem a felkészülést sem kezdte el” – Orbán számára ez az elmúlt fél év legfontosabb tapasztalata. Futballhasonlattal is élt: az Európai Unió „csak üldögél az öltözőben, miközben kint hamarosan kezdődik a meccs”, és saját magától is idézett, pénteki rádiónyilatkozatából: „Európa a kijózanodás helyett a ráivás fázisában van”.
A magyar miniszterelnök azt mondta, a békemissziót, amelyet ő kezdett el, mostantól más viszi tovább, Donald Trump elnök, mert hozzá és az Amerikai Egyesült Államokhoz jobban illik ez a feladat. Úgy gondolja, hogy „mi már Trump voltunk Trump előtt”, Magyarország államszervezés és az önazonosság tekintetében úttörő, „ezért is utálnak minket szívből a liberálisok”.
Kitért a miniszterelnök a jövőre, az új gazdaságpolitika beindítására a 21 pontos akciótervvel. Szóba hozta, hogy
Magyarországon nőnek a bérek, van munkáshitel, csökken a költségvetési hiány, az államadósság nem nő, emelik a nyugdíjakat,
és idén a magyar gazdaság növekedése a duplája lehet az uniós átlagnak.
„Már csak az a kérdés, hogy ha Brüsszel arra, mi pedig erre, akkor milyen lesz Magyarország és Brüsszel viszonya?” – kérdezte. Orbán Viktor azt ígérte, ez a viszony a magyar emberek érdekeinek megfelelően fog alakulni, mert „a rossz brüsszeli gazdaságpolitika hatásait lehet tompítani Budapesten, de nem lehet teljesen kiküszöbölni, vagyis Magyarország szempontjából nem mindegy, hogy az EU beteg-e vagy sem.” A kormányfő meggyőződése, hogy az Unió beteg, mert nem tudja szavatolni a biztonságot, az életminőség javulását, nem tudja megállítani a migrációt, Ukrajna felvételével pedig tönkretenné az eddigi tagországok mezőgazdaságát.
Orbán emlékeztetett, hogy az utóbbi 25 évben az Európai Unió sok szempontból szeretett volna fejlődni, stratégiákat fogalmazott meg, de ezek befuccsoltak. A közös politikák nem használnak az egyes tagállamoknak, az EU mégis „a tagállami szuverenitás felszámolását tűzte ki célul.” A miniszterelnök balliberális, globális, transzatlanti elitről, oligarchiáról beszélt, amely „Soros György pénzével kistafírozva” túszul ejtette Brüsszelt. A Patrióták szövetsége ezt az elitet szeretné leváltani.
„Csak néhány óra, és a nap is másként fog sütni Brüsszel felett: új elnök Amerikában,
nagy Patrióta-frakció Brüsszelben, nagy lelkesedés, kipróbált és hazájukat szerető hazafiak”
– mondta Orbán Viktor, és ezzel fejezte be a beszédet: „Indulhat a nagy támadás, a Brüsszel elfoglalását célzó hadművelet második fázisát ezennel megnyitom.”
