Orbán Viktor hétfői megválasztását követően elsőként köszönetet mondott képviselőtársainak, valamint a választóknak a bizalomért. Mint mondta, az elmúlt években igyekezett a legjobb tudása szerint szolgálni a hazáját. Hozzátette, az ellenfelei gondoskodtak róla, hogy a választás eddig soha nem látott nemzetközi és hazai ellenőrzés alatt történjen, viszont Magyarországon nem történnek, nem történhetnek választási visszaélések. Köszönetet mondott az ellenzéki aktivistáknak, hogy segítették megvédeni Magyarország jó hírét.
Szerinte a magas részvétel az egészséges demokrácia ismérve, magyar embereket érdekli a sorsuk, van véleményük a közügyekről, nem rejtik véka alá a véleményüket. Soha egyetlen pártra nem szavaztak annyian az elmúlt 30 évben, mint most a Fideszre, 12 év kormányzás után szerezték meg a szavazatok abszolút többségét.
Éppen akkor aratták a legnagyobb győzelmet szerinte, amikor minden emberi számítás szerint a legnehezebb terepen kellett megmérkőzniük. A baloldalt nemzetközi szövetségesek, politikusok, pénzemberek segítették.
„Brüsszel és Soros a bukásunkra játszott. Azzal revolvereztek minket, amivel csak tudtak”
– mondta hozzátéve, „nincs semmi pezsdítőbb annál, amikor rálőnek az emberre és nem találják el”.
Felkészíteni a magyarokat
Orbán Viktor felidézte: zsinórban négyszer győztek, miközben pénzügyi válság, világjárvány, migránsáradat és háború is fenyegeti hazánkat. Szerinte ilyen győzelmi sorozat Európában és a nyugati világban is szokatlan. A magyarok, köztük nem csak a vezetők, hanem a legszélesebb néptömegek is kifinomult történelmi ösztönkkel, veszélyérzékkel rendelkeznek. Megtanulták, hogy vesély idején a széthúzás, szembenállás, belharc hanyatlással, bukással, országvesztéssel járhat.
„Baj idején az összefogás parancs, korparancs, aki kihúzza magát ezalól, az veszélyt hoz a közösségre, nemzetre, hazára. Az ilyen politikusoknak ellátják a baját a választók”
– mondta.
Szerinte a miniszterelnöki munka szépsége abban áll, hogy minden fontosabb döntésért végső soron ő a felelős. Ez nagy teher, van akit belenyom a földbe, van akit fellelkesít. Azt tartja elsőrendű felelősségnek, hogy valamilyen módon meg kell értenie a miniszterelnöknek, hogy milyen idők várnak, és arra felkészítse a magyarokat. A jövő megértése, mint feladat, megtanította, hogy egyedül nem lehet okos, ezért szakértők, tanácsadók, szellemi emberek tucatjaira számít a munkája során.
A Nyugat „öngyilkossági hullámai”
Minden, ami 2020 óta történt és ma is kibontakozóban van, egy irányba mutat, egy rugóra jár. Európa, a nyugati emberek és mi magyarok a veszélyek korába léptünk. Bizonytalanság, háborúk kora lesz a mostani évtized. A koronavírus, háború, szakciós politika energiaválságot idézett elő. Magas infláció, recesszió, gazdasági visszaesés, a teljesítmény csökkenése, stagnálása, csekély emelkedése váltogatni fogják egymást. Kiújulhatnak járványok, a gazdag országok irányába megerősödik a migráció, elhúzódó, világméretű kiterjedéssel fenyegető háború zajlik - jósolta beszédében Orbán.
A miniszterelnök szerint nekünk nem a vágyainkból, hanem a valóságból kell kiindulnunk. Ebben a zűrzavarban kell kijelölni az irányt, megalkotni a politikát. Miközben a nyugati világ „öngyilkossági hullámai” is megújulnak. Ide értve a „nagy európai lakosságcsere programot”, aminek értelmében keresztény gyerekeket, más civilizációból érkező, migránsokkal akarják pótolni. A genderőrületet, amit úgy fognak fel, mint az ember identitásának és szexuális identitásának megteremtőjét. A „liberális európa program” pedig túllép a kereszténységen, nemzetállamokon és semmit nem ültet a helyére.
Ebben a helyzetben kell kitűznünk Magyarországot és tartanunk a hazánkat
– mondta Orbán, aki szerint ez nehéz feladat lesz, de sikerülhet, mert a magyarokat nehéz fából faragták, és makacsul ellenállunk a hanyatlásnak. Orbán számít a történelmi egyházak híveire, látja az egyházi iskolák, kórházak, idősotthonok iránti növekvő igényt. A határon túli magyarokra is számít, ahogyan ők is számíthatnak ránk, folytatja a „nemzetegyesítő munkát”.
Magyarország NATO-tag akar maradni
A 82. napja tartó ukrán-orosz háborúnak nem szabadott volna elkezdődnie, és egy háborút könnyebb elkezdeni, mint befejezni. A kormányfő szerint Európának semmi eszköze nincs a konfliktus kezelésére, a kontinens vezetői pedig meg vannak róla győződve, hogy szankciókkal térdre lehet kényszeríteni Oroszországot. Ez papíron lehetséges, de mint mondta, ő nem ismer olyan kontinentális zárlatot, ami eddig sikeres volt. Magyarország addig nem akadályozza meg a szankciókat, amíg azok nem lépik át a vörös vonalat, magyarán Magyarország energiabiztonságának veszélyeztetését.
A NATO-ba 1998-ban léptünk be; a kormány számára létkérdés, hogy a tagjai kívánunk maradni. Biztos pont, amire fel lehet építeni Magyarország biztonsági stratégiáját. Ugyanakkor a védelmi szövetség nem engedhet annak a kísértésnek, hogy a tagállamainak területén kívül hajtson végre katonai akciókat. Viszont a dolgok egyre rosszabbra fordulnak, mert oroszország végtelenítette a háborút, az amerikaiak pedig korlátlan hadianyag és -eszköz finanszírozása mellett döntöttek Ukrajna számára.
„A következő évtized legfontosabb feladata, hogy kimaradjunk a háborúból”
– szögezte le Orbán. Ez szerinte nem lesz könnyű, mert óriási a nemzetközi nyomás. „Aki fegyvert szállít, az fél lábbal benne van a háborúban” – tette hozzá, miközben Magyarország a tűzszünetet hírdet és béketárgyalásokat folytat.
A NATO biztos támasz, de nem fogja helyettünk megvédeni Magyarországot. „Baj esetén, velünk talán igen, de helyettünk biztosan nem”. Ha egy ország hadserege gyenge, katonái nem harcképesek, népe nem akarja megvédeni magát, akkor őt fogják először megtámadni. Ezért a honvédség megerősítése a legsürgetőbb feladat.
Miért maradunk az Európai Unióban?
Magyarország történetének legnagyobb humanitárius segélyakcióját bonyolította le, a legtöbb ukrán menekülőt mi fogadtuk be és láttuk el, mondta az újraválasztott miniszterelnök. Mint mondta, félre tesszük azt a tényt, hogy a kárpátaljai magyarok milyen jogsérelmeket szenvedtek el, és hogy Ukrajna elnöke (Volomidir Zelenszkij) és kormánya nyíltan beavatkozott a magyar választásokba a Fidesz ellenfeleit támogatva. „Mindezek ellenére számíthatnak ránk az ukránok” - engedte meg Orbán.
Magyarországnak érdeke, hogy az előttünk álló évtizedben is az Európai Unió tagja maradjon,
miközben Brüsszel a tagállamok szuverenitásának visszaszorítására törekszik, nemzetek Európája helyett új birodalmat, Európai Egyesült Államokat épít. A kulturális távolság, már-már kulturális elidegenedés nő Magyarország és a nyugat között. „Mi hiszünk Európa keresztény civilizációs alapjaiban, a nemzetállamokban, Brüsszelben ezt feladták” - fogalmazott megválasztása után mondott első beszédében Orbán Viktor.
Szerinte Brüsszel nap mint nap visszaél a hatalmával, olyan dolgokat akar ránk kényszeríteni, ami rossz és tőlünk idegen. A magyar kormány a vitás kérdésekben (migráció, gender, olajembargó) „toleranciaajánlatot” tett, amit ők visszautasítottak.
Viszont akkor felmerül a kérdés, hogy mit keresünk az EU-ban? „Az álmainkat. A szabad és egyenlő nemzetek közösségét. A hazák a hazáját, a demokráciák demokráciáját”
– válaszolt a saját maga által feltett kérdésre Orbán. Hozzátette: nem azért vagyunk az EU-ban, mert olyan, amilyen, hanem azért, amilyen lehetne, és amíg van egy fikarcnyi esélyünk, addig küzdeni fogunk érte. A kormányfő Magyarorságot az Unióban látja, elszántan fog harcolni a jogainkért és szövetségeseket keres.
Budapest-Belgrád vasútvonal, Paks II
Tehát az előttünk álló háborús évtizeddel Magyarország a NATO és az EU tagjaként néz szembe - ismételte meg Orbán Viktor. 2010 és 2020 a nagy előretörés évtizede volt, ugyanis a beruházások növelésében a második, a minimálbér növelésében a harmadik, az adók csökkentésében az első helyen végeztünk a tagállamok között. Orbán szerint sok mindent láttunk már, de olyat nem, hogy a világgazdaság rövid idő alatt kétszer is felfordult.
Beszédében Orbán úgy összegzette: tavaly 1886 milliárdnyi beruházás indult, amelyek nagy reményt adnak arra, hogy a válságot jól kezeljük. A Budapest-Belgrád vasútvonal jó eséllyel kiváltja a lerombolt ukrajnai vasútvonalakat, a balkáni országokkal épített déli gázvezeték pedig az ukrán gázvezetékeket. A paksi blokkok pedig nemzetgazdasági szempontból kulcsfontosságúnak számítanak. Szavai szerint sokat tettünk azért is, hogy az új autóipart kiszolgáljuk, nálunk épülnek a legnagyobb akkumulátorgyártó kapacitások. Emellett ma kétszer annyi élelmiszert tudunk előállítani, mint amire szükségünk van.
A most megalakuló kormány vállalása az lesz, hogy a gazdasági válság idején megőrizzük legfontosabb eredményeinket is - mondta a kormányfő. Ilyen körülmények között is vállalja, hogy „előre fogunk menni és nem hátra, megvédjük a teljes foglalkoztatottságot, a családi támogatásokat, a nyugdíjak értékét, a rezsicsökkentést”. A jegybanknak és a kormánynak óvatos, de határozott árszabályozó intézkedéseket kell hoznia, aminek már szeptemberben lesz eredménye, év végére pedig tartósan érezhető volt. Megköszönte a leköszönő kormány tagjainak az eredményeket, büszke a teljesítményükre.
Individualisták és kollektivisták
Mi magyarok évszázadokon keresztül hozzászoktunk ahhoz, hogy szépen halljunk meg a hazánkért, folytatta a miniszterelnök, de mint hozzáűzte, fordítani akar ezen; a hazáért élni is lehet. Ehhez olyan ország kell, amely büszke értékeire, a világ legnehezebb nyelvére, a semmivel sem összetéveszthető művészetére, tudományos eredményeire, világverő sportteljesítményére.
Azt tapasztalta, hogy egyszerre tudunk individualisták és kollektivisták egyben, és mindennek megvan az ideje; a korlátlan szabadságnak és a fegyelemnek is. Szerinte az a dolgunk, hogy az itt élő népekkel együtt élve a legjobb hellyé változtassuk Közép-Európát. Magyarország előtt fényes jövő áll, mert a fiataljaink naggyá fogják tenni - mondta Orbán.
Fontos szerinte, hogy egy nemzet tudja a helyét a világban, sem túl-, sem alábecsülni nem szabad magunkat. Magyarországra nem a népesség, a hadsereg vagy a gazdasága miatt irányul a figyelem, hanem mert Magyarország Lengyelország mellett az utolsó keresztény-konzervatív bástya.
„Mást gondolunk, mint a liberális-globalista fősodor, máshogy építjük az országot”
– mondta hozzátéve, akár meg is férhetnénk egymás mellett, de Brüsszel kizárólagosságra törekszik, szerinte a politikát, az országvezetést, Európát egy módon lehet elképzelni. „Aki nem lép egyszerre, vizsgálatot kap estére” - próbált meg szellemes lenni. Miközben egyre többen érzik, hogy Magyarország a szabadság egyik utolsó őrhelye, hogy a keresztény életfelfogás, a nemzeti politika nem a múlt, hanem a jövő. „Harminc éve azt gondoltuk, hogy Európa a jövő. Érezzük a felelősségünk súlyát” – mondta végül Orbán Viktor.
