„Orbán most bánhatja, hogy demokrata volt” – így tüntettek hétfő este

  • Magyar Krisztián
  • 2013. március 12.

Belpol

„Háromszáz a forró lángos, mit írsz alá, Áder János?” – ezzel a dallal zárták a tüntetők a tegnap estét a Lánchíd közepén. A demonstráció résztvevői szerint ugyanis, ha a köztársasági elnöknek maradt még némi becsülete, nem írja alá a parlament által tegnap elfogadott alkotmánymódosításokat. Összefoglaló a hétfő esti tüntetésről.

Ahogy arra számítani lehetett, a parlamentben késő délután megszavazták az alaptörvény negyedik módosítását. A voksolás előtt az MSZP kivonult, a DK, az LMP és a PM politikusai sokat nem tehettek, viszont az minimum jelzésértékű, hogy a döntést követően rögtön közös közleményben figyelmeztetett José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Thorbjørn Jagland, az Európa Tanács főtitkára. Ebben egyebek közt ismertetik, hogy „ezek a módosítások aggodalomra adnak okot azzal kapcsolatban, hogy összhangban vannak-e a jogállamiság elveivel, az uniós joggal, valamint az Európa Tanács normáival”. A közlemény szerint az Európai Bizottság és az Európa Tanács Velencei Bizottsága részletesen értékelni fogja a hétfőn elfogadott módosításokat. (Orbán Viktor és kormánya viszont nem aggódik, olyannyira nem, hogy az alaptörvény hétfői módosítása előtt napirend előtti parlamenti felszólalásában a miniszterelnök a rezsicsökkentésről és nem az ország jogrendjét alapjaiban megváltoztató lépésről beszélt. Inkább szólt a még megmaradt híveihez „Magyarország nem hagyja magát” címmel, és képes volt részben téves megállapításaival erőteljesen kritizálni azt a bírósági ítéletet, amely a rezsicsökkentés ügyében nem a kormánynak adott igazat.)


Fotó: Németh Dániel

Az alaptörvény módosítása ellen – számítva arra, hogy a kormánytöbbségen úgyis átmennek a javaslatok – civilek hétfő estére a Sándor-palota elé szerveztek demonstrációt, ám a Köztársasági Elnöki Hivatal épülete előtti területeket a Terrorelhárítási Központ (TEK) már délután elkerítette. Mindezt a TEK azzal indokolta, hogy az említett időszakban a Sándor-palota épületében és a lezárt területeken „több, védett személyek részvételével megtartott (...) program kerül megrendezésre, beleértve a március 15-ei nemzeti ünnepsorozat előkészítését is”. A terrorelhárítók ezen lépése egyébként a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ szakértői szerint is jogellenes volt.

A hallgatók villáskulcsot kértek Orbántól

A lezárásra reagálva a hétfő esti tüntetést támogató Hallgatói Hálózat – utalva Orbán Viktor és a Fidesz 2007-es kordonbontására – egyenesen a miniszterelnökhöz fordult. „Tisztelt Orbán úr, mivel mi, a Hallgatói Hálózat aktivistái is támogatjuk a ma esti civil megmozdulást, és zömmel kispénzű egyetemisták, fiatalok vagyunk, ezért tiszteletteljesen megkérnénk önt, hogy a 2007-es kordonbontási akciójuk után vélhetőleg megmaradt villáskulcsokat nekünk térítésmentesen kölcsönadni szíveskedjék” – írták Facebook-oldalukon. Végül villáskulcsok nem kerültek elő, a Dísz téren kezdtek el gyülekezni a „Ne írd alá, János!” hívószóra érkező demonstrálók.

Fenn a Várban


Fenn a várban

Fotó: Németh Dániel

A téren összegyűlt többezres tömeg előtt először Bernáth László egy hangzatos politikai nyilatkozatot olvasott fel. A tüntetők rendre ovációval üdvözölték a kiváltképp aktuális megállapításokat, egyebek közt azt, hogy „csak olyan államban élhetünk emberhez méltóan, amely tiszteletben tartja a velünk született összes emberi jogot, érvényesülni engedi az európai társadalmi fejlődés során kivívott polgári jogainkat”. De sokaknak még akkor sem esett le a tantusz, amikor ez hangzott el: „Meggyőződésünk, hogy az ifjúságot sújtó problémák nem választhatók el olyan súlyos, alapvető kérdésektől, mint a szabadságjogok törvényes garanciáinak hiánya, a szabad választásokat lehetetlenné tevő, diszkriminatív választójogi törvény, vagy az oktatás helyzete.” A beszéd végén aztán mindenki előtt világos lett, az addigi néhány percben a Fidesz első, 1988-as kongresszusán elfogadott politikai programnyilatkozat mondatai köszöntek vissza. A tudósítónk mellett álló középkorú férfi erre megjegyezte: „Orbán most bánhatja, hogy demokrata volt.”

Áder becsülete a tét

Hegyi Szabolcs, a TASZ politikai szabadságjogokkal foglalkozó programjának vezetője is felszólalt, és elmondta: ez az alaptörvény-módosítás ékes bizonyítéka annak, hogy a kormány gyönge, hiszen nem tud máshogy kormányozni, csak úgy, ha céljait és akaratát beleírja az alaptörvénybe. Ezt követően ismét nagyot húztak a szervezők, egy régi ismerős, a Fidesz egyik alapítója és korábbi alelnöke, Molnár Péter lépett elő, aki szerint a kormányzó párt már nem méltó a Fidesz elnevezésre. Majd korábbi párttársához, a mostani köztársasági elnökhöz szólva azt mondta: „Emlékszem, amikor az első szabad választások előtt mondtad, hogy neked elég egyszer végigmenni Csorna főutcáján, és máris megvan a 750 ajánlócédula. Janó, ha ezt aláírod, szemlesütve, szégyenkezve kell majd végigmenned saját szülővárosodban.” Molnár szerint ez az alaptörvény-módosítás hazugság, mint hangsúlyozta: tudja, hogy nagy a nyomás Áder Jánoson, de úgy véli, a köztársasági elnök nem hiheti azt, hogy „nem fogjuk látni a kezét, felnagyítjuk, ott lesz a keze mindenki előtt”. „Janó, most még megmentheted a becsületed, és világossá teheted, hogy ez az alaptörvény-módosítás hazugság” – hangoztatta.

Közben Áder János Berlinből üzent. „Nem innen, Berlinből, hanem majd Magyarországon fogom elmondani az álláspontomat” – nyilatkozta az MTI tudósítójának. Az alaptörvény-módosítás hétfőre tervezett zárószavazásával összefüggésben hangsúlyozta, „világos szabályok és határidők” határozzák meg, hogy az Országgyűlés döntése után mit kell tennie a házelnöknek és a köztársasági elnöknek.

A végig békés és kulturált demonstráción Ferge Zsuzsa szociológus, társadalomtudós is színre lépett, és élete harmadik diktatúrájának nevezte azt a rendszert, amely szerinte „most készülődik”. „Megpróbálom megmutatni, hol vannak a hazugságok, hol vannak a lehetőségek. Azt tanultam, ne fogjuk be pörös szánkat” – mondta ezt annak kapcsán, hogy mennyit tehet ő személyesen a demokráciáért.

Már az alagútban


Már az alagútban

Fotó: Németh Dániel

 

Kisebb dulakodás a Kossuth térnél

Este kilenc óra tájban szinte az egész tömeg együtt vonult le a várból az Attila úton az alagút felé. A „Viktátor”, „Ne írd alá, János!” és a „Demokráciát!” jelszavakat skandáló tüntetők az alagút közepén óriási ovációval fogadták azt a néhány középiskolást, akiket délelőtt azért állított elő a rendőrség, mert elállták a Parlament déli és északi bejáratát.

A Lánchídon aztán néhányan leültek. Ők ott maradtak, csak órákkal később hagyták el a hidat. Előkerült egy gitár is, „Háromszáz a forró lángos, mit írsz alá, Áder János?” – szólt a rögtönzött dal. Ellentüntetőkből sem volt hiány, páran feltűntek a hídon, de valójában azt kérték számon a vonulóktól, hogy nem elég radikálisak. Mint mondták: nem a módosítások, hanem az egész alaptörvény ellen kellene lázadni.

A hétfő esti demonstráció a Kossuth téren ért véget. Több tüntető megpróbált bejutni a parlament előtti lezárt parkolóba, de a rendőrök végül kisebb dulakodás során útjukat állták. Nem sokkal tizenegy óra után már mindenki elment. Az egyik hangosbemondóval egy kisebb csoport így köszönt el: „Nem engedjük, hogy ez az őrült megalomán diktatúrává változtassa az országunkat!”

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.