„Orbán most bánhatja, hogy demokrata volt” – így tüntettek hétfő este

  • Magyar Krisztián
  • 2013. március 12.

Belpol

„Háromszáz a forró lángos, mit írsz alá, Áder János?” – ezzel a dallal zárták a tüntetők a tegnap estét a Lánchíd közepén. A demonstráció résztvevői szerint ugyanis, ha a köztársasági elnöknek maradt még némi becsülete, nem írja alá a parlament által tegnap elfogadott alkotmánymódosításokat. Összefoglaló a hétfő esti tüntetésről.

Ahogy arra számítani lehetett, a parlamentben késő délután megszavazták az alaptörvény negyedik módosítását. A voksolás előtt az MSZP kivonult, a DK, az LMP és a PM politikusai sokat nem tehettek, viszont az minimum jelzésértékű, hogy a döntést követően rögtön közös közleményben figyelmeztetett José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Thorbjørn Jagland, az Európa Tanács főtitkára. Ebben egyebek közt ismertetik, hogy „ezek a módosítások aggodalomra adnak okot azzal kapcsolatban, hogy összhangban vannak-e a jogállamiság elveivel, az uniós joggal, valamint az Európa Tanács normáival”. A közlemény szerint az Európai Bizottság és az Európa Tanács Velencei Bizottsága részletesen értékelni fogja a hétfőn elfogadott módosításokat. (Orbán Viktor és kormánya viszont nem aggódik, olyannyira nem, hogy az alaptörvény hétfői módosítása előtt napirend előtti parlamenti felszólalásában a miniszterelnök a rezsicsökkentésről és nem az ország jogrendjét alapjaiban megváltoztató lépésről beszélt. Inkább szólt a még megmaradt híveihez „Magyarország nem hagyja magát” címmel, és képes volt részben téves megállapításaival erőteljesen kritizálni azt a bírósági ítéletet, amely a rezsicsökkentés ügyében nem a kormánynak adott igazat.)


Fotó: Németh Dániel

Az alaptörvény módosítása ellen – számítva arra, hogy a kormánytöbbségen úgyis átmennek a javaslatok – civilek hétfő estére a Sándor-palota elé szerveztek demonstrációt, ám a Köztársasági Elnöki Hivatal épülete előtti területeket a Terrorelhárítási Központ (TEK) már délután elkerítette. Mindezt a TEK azzal indokolta, hogy az említett időszakban a Sándor-palota épületében és a lezárt területeken „több, védett személyek részvételével megtartott (...) program kerül megrendezésre, beleértve a március 15-ei nemzeti ünnepsorozat előkészítését is”. A terrorelhárítók ezen lépése egyébként a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ szakértői szerint is jogellenes volt.

A hallgatók villáskulcsot kértek Orbántól

A lezárásra reagálva a hétfő esti tüntetést támogató Hallgatói Hálózat – utalva Orbán Viktor és a Fidesz 2007-es kordonbontására – egyenesen a miniszterelnökhöz fordult. „Tisztelt Orbán úr, mivel mi, a Hallgatói Hálózat aktivistái is támogatjuk a ma esti civil megmozdulást, és zömmel kispénzű egyetemisták, fiatalok vagyunk, ezért tiszteletteljesen megkérnénk önt, hogy a 2007-es kordonbontási akciójuk után vélhetőleg megmaradt villáskulcsokat nekünk térítésmentesen kölcsönadni szíveskedjék” – írták Facebook-oldalukon. Végül villáskulcsok nem kerültek elő, a Dísz téren kezdtek el gyülekezni a „Ne írd alá, János!” hívószóra érkező demonstrálók.

Fenn a Várban


Fenn a várban

Fotó: Németh Dániel

A téren összegyűlt többezres tömeg előtt először Bernáth László egy hangzatos politikai nyilatkozatot olvasott fel. A tüntetők rendre ovációval üdvözölték a kiváltképp aktuális megállapításokat, egyebek közt azt, hogy „csak olyan államban élhetünk emberhez méltóan, amely tiszteletben tartja a velünk született összes emberi jogot, érvényesülni engedi az európai társadalmi fejlődés során kivívott polgári jogainkat”. De sokaknak még akkor sem esett le a tantusz, amikor ez hangzott el: „Meggyőződésünk, hogy az ifjúságot sújtó problémák nem választhatók el olyan súlyos, alapvető kérdésektől, mint a szabadságjogok törvényes garanciáinak hiánya, a szabad választásokat lehetetlenné tevő, diszkriminatív választójogi törvény, vagy az oktatás helyzete.” A beszéd végén aztán mindenki előtt világos lett, az addigi néhány percben a Fidesz első, 1988-as kongresszusán elfogadott politikai programnyilatkozat mondatai köszöntek vissza. A tudósítónk mellett álló középkorú férfi erre megjegyezte: „Orbán most bánhatja, hogy demokrata volt.”

Áder becsülete a tét

Hegyi Szabolcs, a TASZ politikai szabadságjogokkal foglalkozó programjának vezetője is felszólalt, és elmondta: ez az alaptörvény-módosítás ékes bizonyítéka annak, hogy a kormány gyönge, hiszen nem tud máshogy kormányozni, csak úgy, ha céljait és akaratát beleírja az alaptörvénybe. Ezt követően ismét nagyot húztak a szervezők, egy régi ismerős, a Fidesz egyik alapítója és korábbi alelnöke, Molnár Péter lépett elő, aki szerint a kormányzó párt már nem méltó a Fidesz elnevezésre. Majd korábbi párttársához, a mostani köztársasági elnökhöz szólva azt mondta: „Emlékszem, amikor az első szabad választások előtt mondtad, hogy neked elég egyszer végigmenni Csorna főutcáján, és máris megvan a 750 ajánlócédula. Janó, ha ezt aláírod, szemlesütve, szégyenkezve kell majd végigmenned saját szülővárosodban.” Molnár szerint ez az alaptörvény-módosítás hazugság, mint hangsúlyozta: tudja, hogy nagy a nyomás Áder Jánoson, de úgy véli, a köztársasági elnök nem hiheti azt, hogy „nem fogjuk látni a kezét, felnagyítjuk, ott lesz a keze mindenki előtt”. „Janó, most még megmentheted a becsületed, és világossá teheted, hogy ez az alaptörvény-módosítás hazugság” – hangoztatta.

Közben Áder János Berlinből üzent. „Nem innen, Berlinből, hanem majd Magyarországon fogom elmondani az álláspontomat” – nyilatkozta az MTI tudósítójának. Az alaptörvény-módosítás hétfőre tervezett zárószavazásával összefüggésben hangsúlyozta, „világos szabályok és határidők” határozzák meg, hogy az Országgyűlés döntése után mit kell tennie a házelnöknek és a köztársasági elnöknek.

A végig békés és kulturált demonstráción Ferge Zsuzsa szociológus, társadalomtudós is színre lépett, és élete harmadik diktatúrájának nevezte azt a rendszert, amely szerinte „most készülődik”. „Megpróbálom megmutatni, hol vannak a hazugságok, hol vannak a lehetőségek. Azt tanultam, ne fogjuk be pörös szánkat” – mondta ezt annak kapcsán, hogy mennyit tehet ő személyesen a demokráciáért.

Már az alagútban


Már az alagútban

Fotó: Németh Dániel

 

Kisebb dulakodás a Kossuth térnél

Este kilenc óra tájban szinte az egész tömeg együtt vonult le a várból az Attila úton az alagút felé. A „Viktátor”, „Ne írd alá, János!” és a „Demokráciát!” jelszavakat skandáló tüntetők az alagút közepén óriási ovációval fogadták azt a néhány középiskolást, akiket délelőtt azért állított elő a rendőrség, mert elállták a Parlament déli és északi bejáratát.

A Lánchídon aztán néhányan leültek. Ők ott maradtak, csak órákkal később hagyták el a hidat. Előkerült egy gitár is, „Háromszáz a forró lángos, mit írsz alá, Áder János?” – szólt a rögtönzött dal. Ellentüntetőkből sem volt hiány, páran feltűntek a hídon, de valójában azt kérték számon a vonulóktól, hogy nem elég radikálisak. Mint mondták: nem a módosítások, hanem az egész alaptörvény ellen kellene lázadni.

A hétfő esti demonstráció a Kossuth téren ért véget. Több tüntető megpróbált bejutni a parlament előtti lezárt parkolóba, de a rendőrök végül kisebb dulakodás során útjukat állták. Nem sokkal tizenegy óra után már mindenki elment. Az egyik hangosbemondóval egy kisebb csoport így köszönt el: „Nem engedjük, hogy ez az őrült megalomán diktatúrává változtassa az országunkat!”

Figyelmébe ajánljuk

Váratlanul

Az ír szerző negyedik, sakkal erősen átitatott regényének szervező motívumai a szereplők éle­tébe érkező nem várt elemek.

A távolság

Az író-rendező-vágó nem lacafacázik: már az első jelenetben ott vonaglik egy tucat eszkortlány a sztriptízbár kanosabb (és pénzesebb) vendégeinek ölében, üvölt a zene, pukkan a pezsgő.

Hagytuk, hogy így legyen

  • - turcsányi -

Nagyon közel megyünk. Talán túl közel is. A komfortérzetünk szempontjából biztosan túl közel, bár a dokumentumfilm műfaja nem a komfortérzetünk karbantartására lett kitalálva, hanem azért, hogy felrázzon. Ez játékszabály, ám mégis kérdéses, hogy mennyiben kárhoztatható bárki is, aki nem rendel felrázást.

Egymás közt

Első ízben rendez olyan tárlatot a Ludwig Múzeum, amelyen kizárólag női alkotóknak a nőiség témáját feldolgozó munkái szerepelnek. A válogatás ezen első része a női szerepek és a nők megjelenítése körüli anomáliákra fókuszál a múzeum gyűjteményében őrzött műveken keresztül.

Semmi se drága

„Itt fekszünk, Vándor, vidd hírül a spártaiaknak: / Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza” – üzeni háromszáz idióta a lidérces múltból, csókol anyád, Szimónidész aláírással. Oh, persze, ezek csak a hülye görögök voltak, könnyű volt nekik hülyének lenni. Mi magyarok, már okultunk 1956 tapasztalatából, s sosem követnénk el efféle balgaságot.

Úgy lezáródott

Napok óta tartja izgalomban a magyar hazát az a kérdés, hogy október 9-én ki záratta le azt a kiskőrösi vasúti átkelőt, amelynél Szijjártó Péter külügyminiszter és Mészáros Lőrinc nagyberuházó & nagyvállalkozó & a szeretett vezető körüli mindenes megtekinthette a Budapest–Belgrád vasútvonal adott szakaszát és felavathatta az utolsó sínszál lerakását és összecsavarozását, vagy mit.

Sokan, mint az oroszok

Oroszország a hatalmas veszteségek dacára sem szenved emberhiányban az ukrán frontokon. Putyinék mostanra megtanulták, hogyan vegyék meg állampolgáraikat a családjuktól. A politikailag kockázatos mozgósítás elrendelésére semmi szükség – az üzlet működik. De hogyan?

Ellenzékellenzés

  • Ripp Zoltán

A Magyar Péter-jelenség a magyar társa­dalom betegségének tünete. Ugyanannak az immunhiányos állapotnak, amely a liberális demokrata jogállam bukását és Orbán hatalomban tartását előidézte. Ez az állítás persze magyarázatra szorul.

Messze még az alja?

Messze nem a kormány által vártaknak megfelelően alakult a GDP a harmadik negyedévben, de Orbánéknak „szerencsére” ismét van egy gazdaságpolitikai akciótervük. Könnyű megtippelni, milyen hatásuk lesz az intézkedéseknek, ha a cél az export felpörgetése, nem pedig a bizalom helyreállítása.