Fedősztorikkal jön a legnagyobb ingyenes újság

Belpol

Két külön világot kreálnak a nyomtatott napilapok: radikálisan másnak van hírértéke a jobboldalon, mint a balon. Ha ehhez hozzávesszük az eladott példányokat... 5 napon át végignéztük a Népszabadságot, a Magyar Nemzetet, a Metropolt, a bulvárlapok közül pedig a Blikket.

Hétfőn a Magyar Nemzettel nyitunk: címlapon az „MSZP gyűlöletvideója” és az azt övező botrány (mellesleg ez díszeleg majd az első oldalakon egész héten, kisebb-nagyobb hírek formájában). Az MSZP kampányfilmjéről van szó, amelyről megtudhatjuk, hogy „gyűlölettel, manipulációval teli”,  és az újság tételesen kritizálja a filmben megjelenő állításokat. Kijelentik, hogy a Fideszt a szélsőjobboldallal mossa össze a felvételek és az elhangzó szövegek kontextusa; s a filmen Ron Werber reaktivált izraeli kampánytanácsadó hatását vélik felfedezni.

A vasárnapi kampányfilm-bemutatót a Népszabadság is említi, ugyan csupán a 2. oldalon. Itt más a megközelítés, de a tényleges információk ugyanúgy elhangoznak: a videó az MSZP 15-16 milliós kampányának része, megjeleníti a társadalmi különbségek növekedését, a gazdasági teljesítmény csökkenését. Az RTL Klub tiltakozása amiatt, hogy a film a csatorna különböző műsoraiból átvett képkockákat is tartalmaz, mindkét lapnál szerepel. Sőt, a Blikk csak ebben a vonatkozásban foglalkozik a kampányfilmmel.

Nagyságrendek

Az ingyenes Metropol a maga 394 ezres példányszámával meglehetősen nagy szerepet kap a tájékoztatásban. 2011 óta Simicska Lajos üzlettársa, Fonyó Károly üzleti érdekeltségi körében van a lap.

A polgári napilap megjelöléssel árult Magyar Nemzet az ország legnagyobb példányszámú, 39 ezer példányban eladott konzervatív napilapja, amely 2000-től vállaltan a Fideszt támogatja.

Az MSZP-hez köthető Népszabadság 59 ezer példányban kel el.

A Ringier tulajdonában lévő Blikk 155 ezres példányszámával a bulvárlappiac vezető szereplője, és összességében is a legnagyobb példányszámú napilap. (Blikk-portrénkat lásd itt.)

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

Főcímet kap a Magyar Nemzetnél Demszky is: „Gyakorlatilag visszavásárolhatatlanná teszi a Fővárosi Csatornázási Műveket a Demszky-korszakban kötött szerződés” – írja a lap a közmű-privatizáláson átesett és emiatt csak nagy értékkülönbséggel újra megvehető cégről. Címlapon még az egyre több földtulajdonosi szabályozástól félő önfeljelentők, akik most még maguk leplezik le a zsebszerződéses ügyletekben való részvételüket, hiszen a júliusban hatályba lépő büntető törvénykönyvbeli szabályozás után kiderülő ügyek 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel lesznek szankcionálhatók. Maróth Miklós, az MTA alelnöke pedig a bolognai rendszer rákfenéjéről nyilatkozik, szerinte az ugyanis néhány területen túlzott szabadságot ad, ami az igényességet rontja. A kishírek szerint (az EU-pénzekkel való visszaélés miatt vádolt gyulai húsüzem mégsem vétett; Százhalombattán pedig új autóalkatrész-gyárat építenek japán beruházók) minden szép és jó nálunk, nem így külföldön: mert Obama titkos megszorítócsomagot ír alá, és II. Erzsébetnek gastroenteritise van. Erről a Blikkből majd többet megtudunk.

A hét fő híre azonban, amely a további napok eseményeit váltja ki, valamint erős külföldi politikai és sajtóvisszhangot, csak a belső oldalak egyikén bújik meg. Az újság nem magáról az alaptörvény-módosításról ír, ez csak mellékesen jelenik meg a „Költségvetést is módosíthat a Ház” című hírben. Ebben annyi szerepel, hogy a Ház a költségvetésen kívül módosíthatja a szellemi tulajdonról és a jogi segítségnyújtásról rendelkező jogszabályokat, a választási eljárási törvényt, illetve „belekerülne az alaptörvénybe a hallgatói szerződések lehetősége is”. A Magyar Nemzet szerint Ádernek nincs lehetősége nem aláírni a módosítást, hiába kéri erre Szabó Máté ombudsman. Ír még a lap a konyári jobbikos fevonulásról a belső oldalakon (amelynek apropója az volt, hogy a cigány gyerekeket verő és ezt hangoztató tanárt elbocsátották), ám azt, hogy a Teve utcában ellentüntetést szerveztek, nem említi.


A Népszabadság címlapja azt hirdeti, hogy Orbán Viktor országának renoméja erősen csökken, Matolcsy pedig színre lép az MNB-ben. A Római-partra tervezett mobil gát építése elleni fellépésről csak innen értesülhetünk. Kiemelt hírük, hogy ellentüntetés volt a Teve utcában a konyári jobbikos felvonulás ellen.

A Metropolnak, úgy tűnik, csak Matolcsy volt ezek közül fontos, akinek kapcsán a lap nyugtázza, hogy MNB-elnöki kijelölése nem hozott magával „piaci kilengéseket”. (Csütörtökön a Népszabadságból megtudjuk, hogy mégis.) Egyébként kellemesen és téttelenül zajlik az élet a Metropol-univerzumban: az Eurovíziós Dalfesztivál viszi a prímet, és Tarlós közleménye, hogy az ellenzők nyugodjanak meg és várjanak, míg eldöntik, mi lesz a Római-parttal.


A Blikk megkezdi az egész héten tartó „Zámbó Jimmy örököse elszórta a vagyont és mesél” sorozatát, majd felvillantja, hogy képviselőnek lenni sem álom, mert Osztolyka Ágnestől saját tanácsadója lopott el 200 ezer forintot a Képviselői Irodaházban. A belső oldalak egyikén még rábukkanhatunk arra a mondatra, hogy „újra az alkotmánnyal bíbelődik a parlament”. Orbán Viktort pedig felkereste az ufószövetség, a magyar ufóakták nyilvánosságra hozatala miatt. A hét médiatálalása egyébként a hétfői mintát követi.

Kedden a Magyar Nemzet még mindig az MSZP-videót teszi a címlapra, az újabb fejlemény szerint ugyanis Puskás özvegye és Bartók Béla szerzői jogainak örököse is tiltakozik amiatt, hogy a filmben Puskás Ferenc és Bartók Béla is megjelenik. Benzinárcsökkentésről, új devizahiteles segítségnyújtásról is a címlapon írnak. Matolcsy MNB-elnöksége és Pleschinger Gyula monetáris tanácsba kerülése is itt szerepel. Megtudjuk, hogy az Aranykéz utcai robbantásos merénylet gyanúsítottja Jozef Rohác, és azt, hogy a Fuchs Tej Kft.-től mérgező házitej került a boltokba. A Vatikánban pedig összeültek a bíborosok, készülnek a pápaválasztásra. A Népszabadság is tárgyalja Matolcsy MNB-elnökségét, itt szó esik az új tisztségekről és új feladatkörökről is, kiemelve, hogy a kinevezés után a forint árfolyama csökken, és írnak arról, hogy a most újként életre hívott főigazgatói tisztség tulajdonosa meglepően nagy feladatkörrel rendelkezik majd. Felkerül még a témák közé a szegények csepeli iskolájának bezárása, és a HIV-fertőzött kislány meggyógyításának orvosi sikere is. A máshol egyáltalán nem elővett sztori, a Bándy Kata-gyilkosság pécsi tárgyalása is hangsúlyos helyet kap, abból az apropóból, hogy megtiltották a sajtónak a tárgyalás online közvetítését.


A Metropol említi a devizahitelesek megmentésére irányuló új törekvéseket, miszerint Orbán Viktor újra a bankokkal egyeztet. A címlapot viszont a bíborosok ülésezése tölti be, illetve annak a ténynek a feltárása, hogy miért keresnek kevesebbet a nők az európai munkapiacon. A Blikk szintén Matolcsyt veszi a címlapjára, nem másért, hanem a havi 2 millió 230 ezerre emelkedő fizetése miatt. Mellette ByeAlex, az Eurovíziós Dalfesztivál magyar indulója nyilatkozik.

Szerdán az új devizacsomag a nap vezető híre. A bulváron kívül mindegyik lap lehozta, viszonylag hangsúlyozott formában. A Magyar Nemzetnél éltetik a szocpol növelését és a félszocpol bevezetését, erről a Népszabadság csak csütörtökön ír (problémának csak azt látja, hogy kevés olyan ingatlan van, amelyre tényleg felvehető lenne a támogatás). Helyette a Klubrádió nem elhanyagolható, Médiatanáccsal szembeni pernyerését adja hírül. Ez máshol azonban nem jelenik meg hangsúlyozottan. A Metropolban minderről nincs szó, csak az új BKV-buszokról, a Forbes-lista milliárdosairól, kamatcsökkentési hullámról, hiányzó logopédusokról és energiapazarló háztartási gépekről. A Blikk szerdai száma Kocsis Tibor X-Faktor-győztes lakásproblémája mellett egy rövid cikk erejéig az adósmentésről is tudósít.

Csütörtökön a Magyar Nemzetben és a Népszabadságban is az alkotmánymódosítás késleltetését kérő Európai Tanács-nyilatkozat viszi a címlapot, csak a tálalás más: „Újra nyomás alatt a kormány” – mondja a jobboldal, a baloldal pedig Európa aggódását tolmácsolja. A Magyar Nemzet szerint „meghátrált” az MSZP, és újravágják a kampányfilmet, amiről kiderítették, hogy SZDSZ-esek készítették. Ezek után a Fidesz szerint a szocialisták kampánya megbukott – írja a lap. A párttá váló Együtt 2014-ről is címlapon tudósítanak, beljebb pedig leginkább a volt MSZP-s bajnai Gordon és az SZDSZ-esek barátkozását hangsúlyozzák. A Népszabadságból megtudjuk, hogy zuhan az egyetemre jelentkezők száma, és „300 forintos euró köszöntötte Matolcsy MNB-elnöki beiktatását”. Mindeközben a Metropol az európai korrupciós listát mutatja, miszerint 20.-ok vagyunk a sorban. A Blikk legfontosabb híre Gáspár Laci drogügylete.

Pénteken a nap eseménye, hogy az újabb alkotmánymódosítás ellen tüntető fiatalok elfoglalták a Fidesz-székházat. A tálalás különbsége meglehetős, nézzük a szalagcímeket: „Szerveződik a Bajnai-Gárda – Erőszakos tüntetők szállták meg a Fidesz székházát” – kezdi a Magyar Nemzet. Míg a Népszabadság így kezd: „Blokád alatt a Fidesz – Az alkotmánymódosítás ellen tiltakoztak fiatalok a székháznál”. A Magyar Nemzet emellett címlapra veszi, hogy 10 milliós kárt okozhattak az államnak az MSZP-kormány idején kiutalt MFB-hitelek, amelyek a szolnoki papírgyár fölépítése helyett offshore-hátterű cégekhez kerültek. Főként az Állami Számvevőszék (nem épp elfogulatlan) jelentésére hivatkozva megemlítik, hogy mekkora mínuszokat hagyott maga után Simor András az MNB-ben, ezzel vezetik be Matolcsy MNB-ben történő átalakításait, például a prémiumalap 25 százalékos csökkentését. A Népszabadság Matolcsy rendelkezései közül kiemeli, hogy az MNB irányító pozícióira volt minisztériumi kollégái kerülnek, de ír a bónuszalap csökkentéséről is (ugyancsak a címlapon). A Metropol is tudósít a székházfoglalásról, igaz, csak a 3. oldalon: civil tüntetőkről ír, akik megmozdulása mögött a Fidesz Bajnai Gordont sejti. A Blikk a második oldalon említi a székházfoglalást, röviden, de hitelesen: Bajnai neve nincs a cikkben. Nemcsak a bulvárlap, hanem a magát nem bulvárnak tituláló, közéleti orientáltságú Metropol címlapját is a nőnap foglalja el pénteken. A Metropol – hisz komoly lap – a női munkavállalást tartja legfontosabb témának, a Blikknél pedig a főszerkesztői székbe Liptai Klaudia ül egy napra. Címlapra Demcsák Zsuzsa és az egyetlen női miniszter, Németh Lászlóné kerül. Ez alkalomból a Blikk a szokásos napi melleit félmeztelen amorózóra cseréli…


Figyelmébe ajánljuk

Praktikus és kényelmes megoldások otthonra – stílus és relaxáció egy helyen

Az otthonunk berendezése és kialakítása nem csupán esztétikai kérdés, hanem a mindennapi kényelem és funkcionalitás szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. Akár egy új lakásba költözünk, akár a meglévő otthonunkat szeretnénk felújítani, a megfelelő elemek kiválasztása hosszú távon javíthatja életminőségünket. Ebben a cikkben két olyan praktikus megoldást mutatunk be, amelyek nemcsak hasznosak, de hozzájárulnak az otthon kényelmének és stílusának növeléséhez is: ezek az előtető és az elektromos masszázsfotel.

Váratlanul

Az ír szerző negyedik, sakkal erősen átitatott regényének szervező motívumai a szereplők éle­tébe érkező nem várt elemek.

A távolság

Az író-rendező-vágó nem lacafacázik: már az első jelenetben ott vonaglik egy tucat eszkortlány a sztriptízbár kanosabb (és pénzesebb) vendégeinek ölében, üvölt a zene, pukkan a pezsgő.

Hagytuk, hogy így legyen

  • - turcsányi -

Nagyon közel megyünk. Talán túl közel is. A komfortérzetünk szempontjából biztosan túl közel, bár a dokumentumfilm műfaja nem a komfortérzetünk karbantartására lett kitalálva, hanem azért, hogy felrázzon. Ez játékszabály, ám mégis kérdéses, hogy mennyiben kárhoztatható bárki is, aki nem rendel felrázást.

Egymás közt

Első ízben rendez olyan tárlatot a Ludwig Múzeum, amelyen kizárólag női alkotóknak a nőiség témáját feldolgozó munkái szerepelnek. A válogatás ezen első része a női szerepek és a nők megjelenítése körüli anomáliákra fókuszál a múzeum gyűjteményében őrzött műveken keresztül.

Semmi se drága

„Itt fekszünk, Vándor, vidd hírül a spártaiaknak: / Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza” – üzeni háromszáz idióta a lidérces múltból, csókol anyád, Szimónidész aláírással. Oh, persze, ezek csak a hülye görögök voltak, könnyű volt nekik hülyének lenni. Mi magyarok, már okultunk 1956 tapasztalatából, s sosem követnénk el efféle balgaságot.

Úgy lezáródott

Napok óta tartja izgalomban a magyar hazát az a kérdés, hogy október 9-én ki záratta le azt a kiskőrösi vasúti átkelőt, amelynél Szijjártó Péter külügyminiszter és Mészáros Lőrinc nagyberuházó & nagyvállalkozó & a szeretett vezető körüli mindenes megtekinthette a Budapest–Belgrád vasútvonal adott szakaszát és felavathatta az utolsó sínszál lerakását és összecsavarozását, vagy mit.

Sokan, mint az oroszok

Oroszország a hatalmas veszteségek dacára sem szenved emberhiányban az ukrán frontokon. Putyinék mostanra megtanulták, hogyan vegyék meg állampolgáraikat a családjuktól. A politikailag kockázatos mozgósítás elrendelésére semmi szükség – az üzlet működik. De hogyan?

Ellenzékellenzés

  • Ripp Zoltán

A Magyar Péter-jelenség a magyar társa­dalom betegségének tünete. Ugyanannak az immunhiányos állapotnak, amely a liberális demokrata jogállam bukását és Orbán hatalomban tartását előidézte. Ez az állítás persze magyarázatra szorul.